A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpontja, ­együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal, nemzetközi űrkutatási konferenciát szervezett 2015. február 13-án Budapesten.

 

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpontja, ­együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal, nemzetközi űrkutatási konferenciát szervezett 2015. február 13-án Budapesten.

 

A H-SPACE 2015 rendezvényt egy konferenciasorozat első rendezvényének szánták, tervek szerint 2016-ban a konferenciát az ENSZ támogatásával működő nemzetközi űrkutatási szervezet, a Space Generation Advisory Council (SGAC) európai űrkutatási workshopjával párhuzamosan szervezik meg Budapesten.  

http://spacegeneration.org 

http://spacegeneration.org/en/sgac-regions/europe/hungary.html

 

A "1st International Conference on Research, Technology and Education of Space" (H-SPACE 2015) című, 

nemzetközi konferencia az űrkutatás és űrtevékenység tudományos, technológiai és oktatási kérdéseivel foglalkozott. Időszerűségét hazánk Európai Űrügynökséghez történő csatlakozása, az ebből adódó lehetőségek, valamint a Műegyetemen folyó űrtevékenység megjelenésének igénye adta.  

 

Megnyitójában a levezető-elnök Dr. Kovács Kálmán (BME EIT) emlékeztetett azokra a kiválóságokra, akik a BME-n működve, meghatározó szerepet játszottak a nemzetközi űrkutatásban is. A magyar űrtevékenység lehetőségeiről szólva, kifejezte reményét, hogy az ESA-hoz, az Európai Űrügynökséghez való magyar csatlakozás egy új generáció számára az eddigieknél is nagyobb elismerést hozhat a magyar kutatók számára. http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_%C5%B0r%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g

Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) emlékeztetett, 2015. február 24-én válik érvényessé hazánk teljes jogú ESA tagsága, melyet sok munka előzött meg. A magyar űrtevékenység, a viszonylagosan alul- finanszírozás mellett is kiemelkedő tevékenységekre volt képes, ez győzte meg a kormányzati döntéshozókat arról, hogy érdemes befektetni az űripari tevékenységbe, az űrkutatásba, s a költségvetésben is részt vállalni ebben. Ettől automatikusan még nem fog ömleni a pénz Magyarországra, most kell igazán keményen pozícionálni magunkat, hogy mely tevékenységbe akarunk igazán jók lenni, a vállalkozásoknak most kell minden eddiginél jobban összefogni. Fontos a tapasztalatcsere, kell az utánpótlás, a jó mérnökök az ipari tevékenységhez. Amennyiben mindez összeáll és mellé van egy kormányzati támogatás diplomáciai szinten, s ott leszünk minden fontos helyen a témában, akkor igazán szép történet állhat össze.

Solymosi János elnök (Magyar Asztronautikai Társaság) elmondta, különleges lehetőség előtt állunk. A világban mindenütt, ahol hightech területen az űrtechnológiában valami fontosat elértek, mindig megvalósították a fontos terület szinergiáját az egyetemi oktatás, a kutatás és az ipar szoros együttműködését. Szerencsére a vonatkozó területen Magyarországnak komoly hagyományai vannak, nem lebecsülendő az ipar sem, mert akár az Európai Űrkutatási Ügynökségben, akár a világ más részein az igazi tudást az ipar viszi, az oktatás és a kutatás komoly részhányada mellett. A Magyar Asztronautikai Társaság azon dolgozik, hogy legyen megfelelő utánpótlás, próbál olyan programokat szervezni, amivel fiatalokat, diákokat és fiatal szakembereket próbál arra ösztönözni, hogy ezt, a remélhetően nagy jövő előtt álló területet válasszák élethivatásuknak. Az országnak ebből akkor lenne nagy hozadéka, ha olyan munkahelyek jöhetnének létre az oktatásban, kutatásban és az iparban is, amivel ki lehetne bontakozatni ezeket az eredményeket.   

http://www.mant.hu

Dr. Vajta László dékán (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar) arról szólt, gyakorta hallható, hogy az űrkutatás, az űrtechnológia a nagyhatalmak specialitása, ill. a multik, nagy tőkeerővel bíró cégek területe. Az űr-iparnak valóban vannak olyan szegmensei, amelyek nagy tőke-koncentrációt igényelnek, s Magyarországnál erősebb gazdasági hatalmak, s a magyarországinál erősebb cégek részvételét igénylik. Azt azonban tudni kell, hogy az űrkutatás rendkívül széles technológiai spektrummal bíró tevékenység, s nagyon nagy szerepet játszik benne a magas hozzáadott érték az újszerű termékek előállításánál. Ez a kisvállalkozásoknak, startup cégeknek is kiváló működési területe lehet. Ebben az összefüggésben a BME és az egész magyar felsőoktatási kutatás felsorakozik amellett, hogy az űrkutatást olyan szakemberekkel lássa el, akik kellő módon ki tudják használni az ezen a területen meglévő gazdasági, kutatási, fejlesztési lehetőségeket. A konferencia-sorozat ehhez adhat segítséget, tovább élesztve az űrkutatással kapcsolatos tevékenység iránti érdeklődést.

 

 

Az elhangzott szekció-előadások:

 

Horvai Ferenc vezető szakértő (NFM Magyar Űrkutatási Iroda) :

„A magyar űrtevékenység előtt álló lehetőségek az ESA csatlakozást követően"

 

Dr.Tibor S. Balint (Royal College of Art, London) angol nyelvű előadása "Wicked Problems for NASA's Space Technology Developments" cím alatt zajlott.   

Az előadó a BME-n szerzett gépészmérnöki diplomát, majd Angliában és Kanadában további két mesterfokú végzettséget szerzett. Doktori fokozatát az angliai Warwick Egyetemen nyerte el. Számos helyen kamatoztatta tudását, 8 évig dolgozott Kaliforniában, a Kármán Tódor által alapított NASA Jet Propulsion Laboratory-ban (NASA-JPL, Sugárhajtómű Laboratórium),  4 évet pedig Washington DC-ben, a NASA Főközpontban töltött. Jelenleg második doktori disszertációját készíti a londoni Royal College of Art intézményben. Dr. Balint számos szakmai szervezet elismert tagja, és tagja a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának is (IAA, International Academy of Asteronautics).

 

 

Az űrtevékenységhez kapcsolódó új tudományos eredményeket bemutató előadások Prof. Gábor Stépán (MTA, BME GPK) szekció elnökségével:

"Preliminary results ofthe experiments with Hungarian contribution on board Rosetta/Philae" Dr. Him Attila (MTA EK)

"Optimal design of low-thrust transfer trajectories" Varga Gábor István (ESA, BME GPK)

"The role of global navigation satellite systems in atmospheric remote sensing" Dr. Szabolcs Rózsa (BME ÉMK)

"Perspectives in flight data processing of Masat-l" Várhegyi Zsolt (BME VIK)

 

A technológiai-fejlesztési eredményekről szóló előadások, Dr. Bacsárdi László (MANT, BME VIK) levezetésével:

,A Masat-1 rádiókommunikációs rendszerének újszerű megoldásai" Dudás Levente (BME VIK)

"Űridőjárási vizsgálatok műholdas és földi mérések segítségével" Prof. Ferencz Csaba (EL TE SRG, Magyar Űrkutatási Tanács)

"Új sokcsatornás földmegfigyelő műholdcsalád születik, avagy a SENTINEL2-MSI-MMTH projekt technikai kihívásai"

Dr. Bárczy Pál (AOMATlS Kft.)

 

Az oktatási és ismeretterjesztési témakörben Prof Pap László (Űrkutatási Tudományos Tanács, BME VIK) levezetésével elhangzott előadások, az általános, középiskolai és egyetemi felsőoktatási oktatási módszerek és tapasztalatok, valamint iskolán kívüli képzési és ismeretterjesztési formák ismertetésével:

"Masat-1: küldetés és ismeretterjesztés"  – Horváth Gyula (BME VIK)

"Űrtechnológiák és -alkalmazások a műegyetemi oktatásban"  – Dr. Gschwindt András (BME VIK)

"Hallgatóként űrkutatási projektekben" – Kemény Márton, Bakos Asztrik és Pölöskei Tamás (BME) 

"Űrtan a hőtanban" – Komáromi Annamária (Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest)

"LEGO-robotok a Holdon, a Marson, üstökösön – órarenden kívüli űrkutatási oktatás középiskolában"  – Lang Ágota (Széchenyi István Gimnázium, Sopron)

"Űrtábortól az Űrakadémiáig" Dr. Sik András és Dr. Bacsárdi László (MANT)  

Az Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán jött létre a Karon folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet és a kutatási eredmények hasznosítására, a vonatkozó tevékenység egyetemi szintű végzésére.   

 

Az EIT alapvetően K+F szolgáltatási centrumként működik. Feladata; együttműködés kezdeményezése a BME többi karával, más felsőoktatási intézményekkel, iparvállalatokkal, egyéb hazai és nemzetközi szervezetekkel; továbbá projekt előkészítő és projektmenedzsment szolgáltatásokkal segíteni a kar tanszékeinek és kutatócsoportjainak sikeres részvételét hazai és  nemzetközi pályázatokon, ill. vállalatokkal közös projektekben. Az EIT törekszik a Műegyetemen folyó űrkutatási tevékenység összehangolására, ennek érdekében Űrkoordinációs Fórumot működtet és Űrfórum névvel rendszeresen szervez rendezvényeket.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Legfontosabb célkitűzései: az űrhajózási-, űrkutatási ismeretek terjesztése, egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozás az ifjúsággal, s azon elv erősítése, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem mindennapi életünkben való állandó jelenlétet; a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt.  

 

A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti.  

Pályázatokat, programokat szervez az általános- és középiskolás fiatalok számára; a felsőoktatásban tanulóknak pedig külön szakmai fórumokat indított. A középiskolások számára 2015. július 12-18. között MANT Űrtábort (www.mant.hujurtabor), a felsőoktatásban tanulók és fiatalok számára 2015 nyarán MANT Űrakadémiát szervez (www.mant.hujurakademia).

 

 

http://space.bme.hu

http://eit.bme.hu

http://mant.hu   

 

 

 Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük