Az Origo Zrt. tervei: “Túllépni mindazon amit az online ad”
8 perc olvasás
Érdekes sajtótájékoztatót tartott az Origo az A38-as hajó fedélzetén. A szeptember elsejétől új struktúrában működő az Origo Zrt célja volt ezzel a bemutatkozással, hogy megismerjék terveit: 2009-re Magyarország első hat médiacége közé szeretne bejutni , a hirdetési piac megkerülhetetlen szereplőjévé válva.
Érdekes sajtótájékoztatót tartott az Origo az A38-as hajó fedélzetén. A szeptember elsejétől új struktúrában működő az Origo Zrt célja volt ezzel a bemutatkozással, hogy megismerjék terveit: 2009-re Magyarország első hat médiacége közé szeretne bejutni , a hirdetési piac megkerülhetetlen szereplőjévé válva.
A Magyar Telekom az Origo tulajdonosa, azt kivánta ezzel azt átszervezéssel elérni, hogy önálló profitcenterré váljanak, és ne egy kapcsolódó finanszíroznivaló vállalkozás legyen. Éppen ezért profitcenter-szerűen átszervezték a dolgokat: az Origo piaci áron vásárolja meg a szolgáltatásokat a T-Com csoport tagjaitól, és – szerkesztőségünk kérésére elmondták – arra is lehetőségük van egy adott körben -, hogy külső cégektől vegyenek igénybe szolgáltatásokat, ha a saját cégeik árainál kedvezőbb ajánlatot kapnak. Legalábbis eképpen foglalta össze a változások lényegét Fischer András, az Origo Zrt. részéről a .jelenlegi felállást.
A jövőben a eendő fejlesztéseknél az Origo a videó- és hanganyagokat egyaránt kiemelten kezeli. Azt ők már látják, hogy a felhasználók a jövőben másolásvédelem (DBR) mentes zenei anyagokat kínáljanak. Azonban az a baj, hogy a hazai és a vele kapcsolatban lévő szerzői jogvédők számára a magyar piac nagyságát tekintve légypiszoknyi, míg mindig szerintük alulértékelt piac. Ami azt jelenti, hogy szinte lehetetlen normális szerződéseket kötni, és a digitális DRM-hez pedig ragaszkodnak. Különösen azok a nagy magyar ügyvédi irodák, akik ebben a bizniszben érdekeltek. Direkt meg nem lehet tárgyalni a jogtulajdonosokkal.
Ha a csillagok állása a fenntiek miatt kedvező lesz, az Origo özleti elképzelései szerint flatrate rendszerben, várhatóan öt eurós havidíj ellenében lenne elérhető a teljes zenei kínálat. (a vevőnek ez akkor megéri, ha ez DRM nélküli. Addig meg maradnak a filecserélők, és a haboru a felhasználók és a jogvesztők képviselői között. – a szerk)
Ugyanilyen, ha nem rosszabb a helyzet a video és filmjogokkal. Itt is a jogtulajdonosok a Holdban élnek. A mobil képernyős tartalmak helyzete pedig szinte egyáltalán nincs tisztázva, de úgy tűnik – talán tartalom hiányában (no meg a magas mobil adattarifák miatt – a szerk.) erre még nincs érdeklődés. Weyer Balázs igazgató úgy gondolja, hogy a videós tartalmak igénybe vételének dinamikusan fejlődő módja, a mobil videó jogi vonzatai tisztázatlanok. De a szabványok is kiforratlanok, folyamatosan változnak. Mivel nem áll rendelkezésre világos üzleti modell a filmek mobil eszközökön történő forgalmazására, az ezzel kapcsolatos megállapodások is nehézségekbe ütköznek, de itt is gond, hogy a szerzői jogokhoz, jogvédő szervezetek és ügyvédi irodák láncolatán lehet csak hozzájuni, közvetlen tárgyalásokra itt sincsen mód. Az internetes műsorszórás esetében az on-demand jogok megvásárlása nagyságrendekkel többe kerül, mint a hagyományos televíziós műsoroké. Annyi biztosnak látszik, hogy a kisképernyős eszközök elsősorban spotok, trailerek, valamint a videómegosztókon megjelenő rövidfilmek megtekintésére alkalmasak, a nagyjátékfilmek élvezhetőségét ugyanis túlságosan lerontja a kis felbontás.
A videó tartalom beépítését illetően a helyzet igenbcsak kilátástalannak látszik, sokkal de sokkal reménytelenebb, mint a zenei szolgáltatásoknál. A stúdiók ugyanis őrzik a DVD-piac elsőségét és az internetes publikálás mindig a filmek DVD kiadását követően jóval később válikcsak lehetővé. Ha pedig bevételt akarunk, akkor ez csak akkor valósulna korrekten meg, ha a DVD-n megjelenő anyagok egyszerre jelennének meg mind a két platformon -fejtegette a témát Somogyi Péter Pál. A Fort Knox falait azonban kikezdte az élet. Vannak kis filmes vagy zenei cégek – az úgynevezett alternatívok – amelyek megdöbbentően ruggalmasnak és innovatívnak mutatkoznak, velők közvetlenül lehet tárgyalni. Éppen ezek adnak olyan alternativ modelleket, amit remélni lehet, hogy a bebetonozott nagyok is észrevesznek, és esetleg alkalmazni tudnak. Dea példamutatáson kívül ezezzel forgalom tekintetében nem sokra lehet menni, hiszen a közönséget a nagy médiamogulok kínálata érdekli elsősorban.
Mint korbábban elmítettük a vezetési struktúra is alkalmazkodott az Origo profit center jellegű helyéhez a T-com csoporton belül:Az új szervezeti forma szerint hét vezető tartozik közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá. Markót Imre korábbi lapigazgató az origo és szerkesztett tartalmak üzletágért felel. Koltai Péter az iWiW, social network, mobiltermékek és e-commerce, valamint az audiovizuális szolgáltatásokat irányítja. Gyertyánfy Miklós a termékek élettartamát felügyeli, hatáskörébe tartozik a monitoring és a piaci benchmarkok elemzése. Somogyi Péter Pál médiaértékesítési igazgató, Weyer Balázs igazgató-főszerkesztő és Cseke Péter Pénzügyi igazgató pozíciója és feladatköre változatlan marad.
Az Origo saját videós portálját, a Videa-t jelentősen bővíti, mondhatnánk úgy is, hogy átalakítja: a szerkesztőség által létrehozott tematikus csatornák mellett a televíziókkal történő megállapodások eredményeképpen egyes TV-műsorok is jogtisztán megjelenhetnek a megosztó oldalakon. A hirdetők, partnerek és a befektetői kör számára alapvetően fontos, hogy a Videára feltöltött tartalmak nézettsége pontosan mérhető. A fogyasztói szokások precíz nyomon követése az Origo stratégiájának fontos része. Ennek értelmében a korábbi gyakorlattól eltérően már nem csak a látogatók számát, hanem az egyes tartalmi elemekkel eltöltött időt, az affinitást és az engagementet is mérik, az adatokat pedig a vállalatok által jellemzően használt GRP-ben prezentálják. Az új mérési módszerek segítségével a televízióval és az internetes tartalmakkal töltött idő egymásnak megfeleltethető. Az adatfelvétel módszertanával kapcsolatban ugyan merültek fel kétségek a vállalati szférában, a hirdetők azonban jellemzően nyitottan reagáltak az újításra, amelynek célja, hogy a számukra ismert "mértékegységben" hasonlíthassák össze az Origo által kínált hirdetési lehetőségeket a hagyományos médiáival.
A közgazdasági újságírók kérdéseire az jelelévő Origo vezetők elmondták: nem tartják elépzelhetelennek a környező országok felé történő nyitást, de emellett a jövőben újabb saját fejlesztésekkel áll majd elő. A globális tartalomszolgáltatók, például a Google jelentette veszéllyel kapcsolatban az Origo vezetői úgy vélekedtek: a helyi hirdetési piacon továbbra is ők vezetnek. Egy Google méretű cég jelentős hazai előretörése ugyan veszélyezbe sodorhatná a jelenleg vezető portálok pozícióit, például a Google News magyar verziójának elkészítése akár jól is jöhet az Origonak, amely ezáltal újabb platformot találna híreinek elhelyezésére, szélesebb körben jelenhetnének meg a tartalmai. Hasonlóképpen vélekedett a korábban kézzelk lábbal tiltott, majd mára elfogadott hirkereső jellegű híroldalakról is: egy újabb forrás, ahonnan a latogatók mintegy 10 %-a származik. (Megjegyzendő, hogy az Euroastran is hasonló ma már ez az arány, mitán egyes szemléző portálok rájöttek, hogy valós hírszolgáltatást végzünk, és nem csak utánközlünk….)
A hírek weblapon kívüli, külső megjelenése az elmúlt másfél évben jelentős fejlődést mutatott: jelenleg mintegy a látogatók mintegy tizenhat százaléka hírkereső portálokról, RSS-ről vagy más szolgáltatásokból érkezik az Origora. Míg korábban a böngészés nagy webes csomópontok köré szerveződött, addig mostanra a látogatók a legkülönbözőbb helyekről érkeznek, ezért az Origo is alakított stratégiáján. Mivel a portál belsejében zajlik le nagy forgalom, a címlap megtervezése helyett a hangsúly egyre inkább a rovatoldalakra és egyéni hírekre helyeződik. Ez éppen a fennti átalakulás következménye.
Milyen tervek vannak az Origo csoport márkáival? – erre a kérdésre Weyer Balázs válaszolt a jelenlévő újságíróknak. A vezertők célja a portfólió folyamatos mozgatása és a felhasználók átjárása a tartalmak között. Emiatt kapcsolják egymáshoz az iWiW és az Origo, az Origo és a Videa portálokat, valamint a freemail-t és a Videa-t is. Az áramló forgalom mellett kevésbé lényeges, hogy a felhasználó mindig tisztában legyen azzal: az Origo csoport egyik tagját látogatta meg. Egyéni elbírálás kérdése, hogy egy önállósodó, népszerű aloldal saját brandként folytatja-e a pályafutását vagy sem, az azonban biztos, hogy a relatíve alacsonyabb látogatottság még nem oka arra, hogy megszűntessenek egy rovatot.
