Az ókor hét csodája V.

Rodosz. Kis görög sziget az Égei-tengerben. Neve magyarul rózsát jelent. Igazi turista paradicsom, békés családi nyaralásokra ideális szinte az egész évben. A decemberi átlagos középhőmérséklet 17 Celsius fok. Az ókorban fontos kereskedelmi központ, ami elsősorban Egyiptommal kapcsolatos szoros szövetségének köszönhető.

   Rodoszról elsőként az ókor egyik csodája, a kolosszus jut eszünkben. Akkora volt, mint a New York-i  Szabadság-szobor, talapzatával együtt 50 méter. A kolosszus 15 tonna bronzból és 10 tonna vasból épült. A sziget tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik mólón, a másikkal a másikon, jelképesen védve a területet.

   Az építkezés Kr. e. 300-ban kezdődött. Kharész építőmester vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A fej ráillesztése, rögzítése nehéz feladat lehetett. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobor Héliosz napistent mintázza. A monda szerint amikor  Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kifelejtette az adományból Hélioszt. Aki kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét.

   Nem sokáig csodálhatta az ókori világ a kolosszust. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor is összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni. III. Ptolemaiosz fáraó anyagi segítséget ajánlott fel, de amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus maradványait eladták egy szíriai kereskedőnek, aki a monda szerint 900 tevén szállította el azokat. Rejtély, hogy mire akarta felhasználni.

   Ami akkor nem sikerült, most valóra válhat. 2015-ben görög, spanyol, olasz és brit tudósok, építészek és mérnökök egy csoportja részletes javaslatot terjesztett elő a szobor újraépítésére. A kolosszus belsejében múzeum lenne, ahol ókori emlékeket állítanának ki. Lenne benne könyvtár, előadó terem, kulturális központ is. Hogy minden elférjen, a szobrot az eredetinél jóval magasabbra, 150 méteresre építenék. Az építmény ellenállna a földrengéseknek és a szélviharoknak. A szobor felszínét napelemekkel vonnák be, azok szolgáltatnák az áramot.

Láng Róbert