hnvv-main-sunispotaly.jpg2018. augusztus 16.-tól látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató mentőhelyét. Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitást tud az Állatkert a mentőmunka szolgálatába állítani, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is

 

Sünispotály lett a neve az Állatkert új állatmentő központjának, amely „látvány-mentőközpontként” várja a látogatókat. Ebben a központban természetesen nemcsak sünöket, hanem sok más, emberi segítségre szoruló mentett állatot, madarat, kisemlőst és hüllőt is mentenek, gyógyítanak az intézmény munkatársai oly módon, hogy ebből a mentőmunkából minél többet be lehessen mutatni az állatkerti látogatóknak is. A Sünispotály az Állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként került átadásra.

A Sünispotályban a nagyközönséget mintegy 100 négyzetméternyi látogatótér várja, ahonnan üvegfalakon át lehet belátni a mentőmunka színteréül szolgáló kezelőhelyiségekbe, illetve az állatok elhelyezését szolgáló röpdékbe is. A mentőmunka bemutatását a látogatói térben elhelyezett információs rendszer teszi teljessé, illetve a Sünispotály megnyitásával különféle ismeretterjesztő, oktató programok is elindulnak.

A Sünispotály emeletén alakították ki a Frakk-termet. Az oktatóterem, amelyet ugyan egyénileg is fel lehet keresni, de elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, a felelős állattartással foglalkozik. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az Állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.

A Sünispotály és az emeletén található Frakk-terem megnyitójára augusztus 16-án csütörtökön délután került sor. Az új bemutató mentőközpontot dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár és dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes adta át a nagyközönségnek.

 

Mentőmunka az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetett fajok élőhelyen kívüli, ún. ex situ védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében. Az Állatkert természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka: olyan Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult kismókusokon át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.

Az Állatkert több mint másfél évszázados története során rendre előfordult, hogy jó szándékú magánszemélyek behoztak egy-egy segítségre szoruló állatot, amelyről aztán az állatkerti munkatársak gondoskodtak. Az ilyesmi azonban évtizedeken át esetlegesnek számított, nem volt kifejezetten erre szánt kapacitás. A mentőmunka mai formájának közvetlen előzményeként a Madárház egykori főápolója, Becsei Anna gondozott rengeteg ilyen mentett madarat már az 1980-as években. A ’90-es évek közepére az évente behozott mentett állatok száma már meghaladta a század, ezért az Állatkert saját működésének keretein belül külön erőforrásokat (férőhely, munkatársak) csoportosított át a mentőmunkára. 2009 óta pedig az intézményben zajló mentő tevékenység az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt zajlik.

A mentett állatok bekerülésének többféle oka lehet. Jellemzőek a sérülten, különösen traumás sérüléssel, így például törött szárnnyal bekerült madarak. Akadnak olyan állatok is, akik szándékos emberi károkozás miatt szorulnak segítségre, ilyenek például meglőtt gólyák, illetve a mérgezett sasok is. Sok az elárvult állat is, és az is előfordul, hogy valamilyen okból legyengült madarakról, kisemlősökről kell gondoskodni.

A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik az állatkerti munkatársak. Ezt követően pedig arra alkalmas élőhelyeken, a területen dolgozó természetvédelmi szakemberekkel, hatóságokkal együttműködve szabadon engedik őket.

Néha persze az is előfordul olyan eset is, amikor a kiinduló probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni (pl. olyan szárnysérülésnél, ahol a madár élete megmenthető, de a röpképessége nem állítható vissza). Ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodni kell. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szokták elhelyezni. Ott viszont ezek az állatok igen gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyek természetesen nem öröklik a törött szárnyat, felcseperedésük után tehát szabadon lehet őket engedni.

Manapság a mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni. Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj 2024 egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A mentett állatok közül abban az évben 89 faj 1019 egyede volt madár, 11 faj 796 egyede képviselte az emlősöket, további 9 faj 209 egyede pedig a hüllők és a kétéltűek közül került ki. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is.

 

A ZOO4NAT projekt

Maga a Sünispotály az úgynevezett „ZOO4NAT – Szlovák és magyar állatkertek az állatvilág megőrzéséért a határmenti térségben” című projekt keretében jött létre, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Szlovákia-Magyarország Határon átnyúló együttműködési program részeként, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös projektjeként valósul meg. A projekt célja, hogy segítse és fejlessze a szóban forgó két állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, illetve teremtse meg a feltételeket a mentőmunkához, illetve az annak keretében mentett honos fajok egyedeinek korszerű tartásához és bemutatásához.

A fejlesztések a két állatkertben a mentett fajok egyedeinek bemutatására, a Budapesten ezen felül magának a mentőmunkának a fejlesztésére, valamint a mentőmunka és az ismeretterjesztés elősegítésének céljából egy korszerű látvány-mentőközpont kialakítására is irányulnak. Másik fontos cél a tudásmegosztás elsősorban a két intézmény, de lehetőség szerint a Kárpát-medencében működő mentőhelyek szakemberei között (dolgozói csereprogram, tematikus konferencia, workshopok, stb.), valamint a lehető legmagasabb színvonalú ismeretátadás a látogatók számára, mind az önálló ismeretszerzés, mind az irányított/vezetett programok keretében.

A ZOO4NAT projekt teljes költségvetése 1.215.000 euro (391,3 millió Ft), amelyből 1.033.000 euro (332,6 millió Ft) az elnyert támogatás. A Fővárosi Állat- és Növénykertre eső rész 674.000 euró (217.2 millió Ft), amelyből összesen 641.000 euro (206,3 millió Ft) a támogatatás, 33.700 euro (10.9 millió Ft) pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert önrésze.

A fenti összegből a Sünispotály, mint a projekt egyik fontos elemének megvalósítása 75 millió forintot fordítottak. Ebből az épület átalakítása, és használatba vételhez, illetve a megnyitáshoz elengedhetetlenül szükséges munkálatok valósultak meg. A Sünispotály további fejlesztése, a projekthez kapcsolódó további állategészségügyi és ismeretterjesztő eszközökkel, felszerelésekkel való kiegészítése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Ezek azonban mind olyan fejlesztések, amelyek megvalósítása közben a mentő és ismeretterjesztő munka már zavartalanul működhet a Sünispotályban, vagyis ezek miatt nem lett volna érdemes késlekedni a Sünispotály használatba vételével és a nagyközönség előtt történő megnyitásával.

 


A Sünispotály épülete

A Sünispotályt befogadó épület 1908-ban épült Végh Gyula székesfővárosi mérnök tervei szerint, 15.500 koronás költséggel, azt követően, hogy az Állatkert újjáépítésekor ezt a zónát jelölték ki az állatkerti gazdasági udvar helyeként. Az épület eredeti funkciója kocsiszín volt, ezért is vannak a homlokzatán széles, szegmensíves kapunyílások. Az idők során – elsősorban a motorizáció elterjedésével és a fogatolt járművek visszaszorulásával – egyre inkább más célokra kezdték használni. Elülső traktusában főként takarmányt tároltak és készítettek elő, hátsó részében pedig évtizedeken át az Állatkert kultúrterme működött. Később – nyolc esztendőn át – az Állatkert állatorvosi klinikája működött az épületben. Ezután az egész zóna átalakult a közönség elől elzárt gazdasági udvarból Holnemvolt Várrá, vagyis látogatók sokaságát fogadó állatkerti játszóparkká, s ezzel párhuzamosan a klinika is máshová költözött. Helyén viszont – kisebb funkcióváltással – a Sünispotályt alakították ki kifejezetten a mentett állatok számára.

 

Mentett állatok szabadon engedése

Az Állatkert évente több alkalommal is szervez olyan eseményeket, amelyeken a mentett állatokat engedik szabadon természetes élőhelyükön. Ezekről az intézmény rendszeresen hírt ad honlapján és Facebook-oldalán, de a médiumok is gyakran számolnak be ilyen eseményekről.

 

Jeanne d’Arc, a lángok közül kimentett sün

2010 őszén egy megégett sün került az Állatkertbe. Az őszi avarégetés miatt került szorult helyzetbe, és szó szerint a lángok közül mentették ki. Szinte az összes tüskéje lepörkölődött, az állat maga pedig még hetekkel később is átható füstszagot árasztott. Mivel az állat nősténynek bizonyult, a gondozók a Jeanne d’Arc nevet adták neki, Lassan gyógyult, de végül bő másfél év alatt teljesen felépült, így 2012 nyarán a Pilisben szabadon engedték.

 

Margit, a mentett állatok nagykövete

Margit szülei olyan mentett gólyák voltak, akiknek az életét ugyan meg lehetett menteni, de röpképességük már nem volt helyreállítható. Így a madarak a Margitszigeti Kisállatkertbe kerültek, ahol viszont párba álltak, fészket raktak és fiókát is neveltek. 2013-ban kelt fiókájuk azonban, aki a Margitsziget után a Margit nevet kapta, nem a szokásos módon nőtt fel, mivel a Duna 2013-as áradása miatt – a kisállatkert összes többi lakójával együtt – a biztonság kedvéért ki kellett telepíteni. Így viszont végül annyit volt emberkézben, hogy túlságosan szelíddé vált a szabadon engedéshez. Margit tehát az Állatkertben maradt, s mivel kifejezetten szelíd és együttműködő madár, az intézmény vele szokta népszerűsíteni a mentő tevékenységet. Ennek során Margit több tévéstúdióban, sőt, múzeumban és könyvtárban is járt.

 

Ottó, a sasfióka

Ottó egy ifjú rétisas, aki fiókaként idén márciusban került be az Állatkertbe. Eredetileg egy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) illetékességi területén található, bekamerázott fészekben cseperedett. Az apamadár eltűnése (valószínűleg mérgezés miatt elpusztult) és a területen megjelenő fajtársak zaklatása miatt azonban a tojó nem tudott egymaga gondoskodni a kicsi táplálásáról. A DINPI munkatársai ezért a segítségre szoruló fiókát kivették a fészekből, és az Állatkertbe szállították, ahol az elkövetkező hetekben különleges módszerrel táplálták az Ottónak elnevezett állatot. A gondozóknak etetéskor el kellett bújniuk, és egy speciális kesztyű, lényegében egy felnőtt sas fejéhez hasonlító „kesztyűbáb” segítségével etették az emberi gondoskodásra szoruló fiókát. Néhány hét elteltével Ottó már eléggé megerősödött ahhoz, hogy egy másik, fiókát nevelő sas fészkébe „dajkásítsák”.

 

                http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/eleteket-mentettunk

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/kisfilm-a-mentett-retisas-fiokarol (videó!)

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/otto-a-mentett-sasfioka

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/bagolymentes-kozossegi-osszefogassal

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/a-2017-es-ev-mentett-allatai

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/sikeres-hodmentes-osszefogassal

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/mentett-allatok-elengedese

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/mentett-madarakat-engedtunk-szabadon

http://www.zoobudapest.com/rolunk/hirek/szezonnyitas-az-allatmentesben

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük