Bach-huszárok

Alexander von Bach. Josef Kriehuber litográfiája. 1849.

Alexander Bach császári belügyminiszter, a Habsburg-abszolutizmus egyik fő támasza. Róla nevezték el az 1848-as szabadságharc leverését követő évtizedet Bach-korszaknak. Az 1857-ben kiadott Visszapillantás c. könyvében igazolni és védelmezni próbálja Magyarországgal kapcsolatos elnyomó intézkedéseit. Széchenyi Döblingben olvasta a könyvet és ellen-iratot vetett papírra, amelyet eljuttatott Londonba. Ott adták ki a megsemmisítő cáfolatot a könyvben foglaltakra. Ebben szerepel a Bach-huszárok kifejezés, gúnynév, amely szállóigévé vált.

    De melyek is voltak ezek az intézkedések? Bach első lépése a közigazgatási rendszer átalakítása volt. Leválasztották Magyarországról Erdélyt, Horvátországot, a Vajdaságot és a Temesi-bánságot.(Pre-Trianon?) A megmaradt területeket öt kerületre osztották. Pest, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Sopron. Eltörölték a megyék és a városok önkormányzatát. A közigazgatás nyelve egységesen a német lett. Bach célja volt a germanizáció, a magyarok beolvasztása a monarchiába. 1853-ban bevezették Magyarországon az osztrák büntető és polgári törvénykönyvet. Ezzel kiiktatták a magyar szokásjogot a bírósági rendszerből. Kétfokú bírósági rendszert hoztak létre, amelyekben a központi kormányzat által kinevezett bírák működtek. Osztrák mintára egységesítették a mértékegységrendszert és az oktatást. Még elfogadható lett volna a nyolcosztályos gimnázium és a kötelező érettségi vizsga, de a porosz modell szerint, amellyel a mai napig is küszködünk. Az oktatás nyelve a német lett hivatalosan. Bevezették az osztrák adórendszert és szabályozást a magyar helyébe, ami szintén új helyzetet teremtett, amihez igazodni kellett. Megszervezték a szigorú cenzúrát az újságokra, könyvekre.

   Mindezeket a Bach-huszárok biztosították, felügyelték, a hadseregre, a titkosrendőrségre, a hivatalnokrétegre és az osztrák arisztokráciára támaszkodva. Sokáig maradt volna fenn a rendszer, de a  hatalmas pénzügyi kiadások csődhöz vezettek. Ezért 1859-ben Ferenc József császár menesztette Bachot és reformígéreteket tett a magyaroknak. Ennek egyik jele, hogy 1860-ban engedélyeztek egy megemlékezést 1848. március 15-ére. Az 1867. évi Kiegyezés rendkívül jelentős lépés volt a konszolidáció felé, de ez már egy másik történet.

*

A Bach-huszárok gúnynév tovább élt. 1949/50-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-történelem szakának előadásaira átjárt a Közgazdaságtudományi Egyetem néhány gazdaságtörténész érdeklődésű hallgatója. Ezeket a diákokat a gazdaságtörténet professzora Pach Zsigmond Pál akadémikus irányította. Ezért a bölcsészhallgatók a „vendég közgázosokat” Pach-huszároknak nevezték el. Ilyen Pach-huszár volr Berend T. Iván, elsőéves hallgató, aki 35 évvel később Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett.

Láng Róbert