Maurice BéjartMaurice BéjartA Francia Intézet a 20. század most elhunyt legnagyobb koreográfusa, Maurice Béjart (1927-2007) emlékének szentelt egy estét két világhírű tanítványa, Markó Iván és Keveházi Gábor részvételével. Utána megtekinthettük Marcel Schüpbach „b mint Béjart" című filmjét arról, hogyan készült a „Lumiere" balett.

 

Maurice BéjartMaurice BéjartA Francia Intézet a 20. század most elhunyt legnagyobb koreográfusa, Maurice Béjart (1927-2007) emlékének szentelt egy estét két világhírű tanítványa, Markó Iván és Keveházi Gábor részvételével. Utána megtekinthettük Marcel Schüpbach „b mint Béjart" című filmjét arról, hogyan készült a „Lumiere" balett.

   Markó Iván hét évig dolgozott a mesterrel, mielőtt megalapította a Győri Balettet. Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója vele tanulta be a világsikert kiváltó Tűzmadarat és a Tavaszünnepet. Markó szerint az alkotó embert a művein keresztül lehet megismerni, vagy mint Latinovics mondta: „az agyán, a szívén és a szexualitásán át". A mester bőven hagyott hátra az utókornak mindegyikből. Elmondták, hogy Béjart nem táncosnak volt jó, viszont hihetetlen erejű művész, soha nem látott nagy koreográfus lett. Sokan csak miatta kedvelték és nézték meg a balettet.

  A balettA balett Béjart apja, Gaston Berger filozófus, a Francia Akadémia tagja, nem büszkélkedhetett a fiával, ugribugrinak nevezte. Azt már nem élte meg, hogy fia szintén a Francia Akadémia tagja lett. De előbb szinte kiűzték Párizsból egy bemutató miatt, amelyhez Salvador Dalí tervezte a díszletet egy véresen levágott bikával a háttérben. 1960-ban Brüsszel befogadta be a mestert. Az ott alapított iskolája 1970-től világsztárokat termelt. 1987-ben született meg Svájcban a Béjart Ballet Lausanne. Bárkiből képes volt félistent csinálni.

Maurice BéjartMaurice Béjart    Markó mesélt a XIV. Lajos udvarában kezdődött balett történetéről. Azután a legjobb táncosokat megvette és felvirágoztatta az orosz cári udvar. A 20. század elején a balett politikai okokból ismét nyugatra kényszerült. Európa hirtelen tele lett híres orosz táncosokkal (pl. Nizsinszkij). Az 1950-es években időlegesen Amerika vált a tánc hazájává George Balanchine, a New York City balettigazgatója vezetésével.

  Markó IvánMarkó Iván Béjart a saját együttese után csak a Magyar Állami Operaház teljesítményét ismerte el, hiszen itt működött két kedvence: Markó Iván és Keveházi Gábor, ezen kívül nagyra értékelte Metzger Márta és Sebestyén Katalin tudását, művészetét.

   Béjart élete utolsó éveiben áttért a muzulmán hitre, tolószékbe került, heti vércserére szorult, de még éltette a munka. 2007. november 22-én hunyt el.

   Markó megemlékezett egy másik mesteréről is, a Kossuth-díjas Fülöp Viktorról, aki 40 évig szolgálta a táncművészetet, majd alig ötven évesen, nyugdíjazása után vízvezeték-szerelő segédként kereste a kenyerét. A magyar utókor – úgy látszik – nem hálás természetű.

http://www.franciaintezet.hu/

D. I.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük