bibliamuz_kopt_pecsetelo.jpgKopt pecsételő

 

Különleges élmény részese lesz az érdeklődő, ha ellátogat a Ráday utca 28-ban lévő kulturális komplexumba! A ház története szintén figyelmet érdemel. Az épületet 1850-ben vette meg a Ferencvárosi Dohánygyár, majd 50 éven át működött benne. Aztán 1909-ben kibérelte református egyházközség, végül 1913-ban megvásárolta az épületet a Dunamelléki Református Egyházkerület. Ebben működik az egyházkerület püspöki hivatala, a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Kara és Kollégiuma. Később kapott helyet benne a Biblia Könyvesbolt, a Ráday Gyűjtemény Könyvtára és Levéltára, valamint nemrég megújított pincéjében a Bibliamúzeum. Ráadásnak 2018. október 13-ig egy fantasztikus értékű időszaki kiállítást láthatunk – Radnai Béla kollekciójából. Szerencsénkre Demeter Judit, a sajtókávéház rendezője ezt jelölte ki a havi újságíró-találkozónk helyszínéül.

A földszinti könyvesboltot csupán egy üvegajtó választja el az időszaki képzőművészeti kiállítástól, amelyen Radnai Béla (1891-1962) 20. századi képgyűjteményét láthatjuk. Igazi műkincsek sorakoznak a falakon, bármelyik nagy múzeum büszkeségei lehetnének. Molnár Zsuzsanna kalauzolt a tárlaton. A Bibliához annyiban kapcsolódik a „kis” kiállítás, hogy Mózest és a 90. zsoltárt idézi: „Kezeink munkáját tedd maradandóvá…”. Valóban maradandó mesterművek születtek Barcsy Jenő, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Koszta József, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Nagy István, Rippl-Rónai József, Szalay Lajos, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Vajda Zsigmond vagy Vaszary János keze nyomán.

Érdemes megismerkedni a gyűjtővel! Radnai Béla a gyorsírás oktatásának hazai úttörője volt, aki önálló gyorsírási rendszert dolgozott ki, saját iskolát alapított, könyveit német nyelvterületen is kiadták. 1914-ben szerzett tanári oklevelet a Budapesti Tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán. 1918-ig teljesített frontszolgálatot az I. világháborúban. Súlyosan megsérült: kétoldali tüdőlövést kapott, és a golyó a vállát is szétroncsolta. Utána évtizedekig vezette a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségét. Tankönyvei jogdíjából megengedhette magának a műgyűjtést. A Gresham-asztaltársaságában sok művész is a barátja lehetett. Az 1930-s évektől Radnai ismerős festőktől vásárolt képeket. A nagy világválság idején több műgyűjteményt eladtak, valamint megszaporodtak a képhamisítások, ezért a gyűjtők „csak biztos forrásból”, egyenesen a (hazai) művésztől vásároltak képeket. Így tett Radnai is. 1947-ben jelent meg könyve a gyorsírás reformjáról. 1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nemzeti érdekű magángyűjteménnyé nyilvánította Radnai kollekcióját. 1952-ben iskoláját államosították, majd 1961-ben az iskolaalapítót hirtelen, akarata ellenére nyugdíjba küldték.   

A kiállítás létrehozói közt főszerep jutott a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumnak. A Ráday Gyűjtemény pedig gyönyörű, színes katalógust adott ki az alkalomra.

bibliamuz_ekhos_szeker.jpgEkhós szekér

Az időszaki kiállítást megint csak egy üvegajtó választja el a híres Ráday Gyűjteménytől. Dr. Berecz Ágnes igazgató vezetett végig a Műemlékkönyvtár egy részében, hiszen a 150 ezer kötetet a külön-gyűjteményekkel együtt fél óra alatt nem lehet megtekinteni. Az alapító a 17. század végén Ráday Pál volt. Péceli kastélyában halmozta fel kora protestáns teológiai műveit és a humán tudományok irodalmát. Fia, Ráday I. Gedeon folytatta az örökség gyarapítását, amíg 46 ősnyomtatvány, az 1608-as Rákóczi Biblia, a vizsolyi Biblia, a Biblia Vulgata (első latin nyelvű fordítás, amelynek kézi festése a kódexeket utánozza) és a francia felvilágosodás szinte minden kiadványa is a tulajdonába került. Könyvtára túlszárnyalta Széchényi Ferenc gyűjteményét is. II. és III. Ráday Gedeon némiképp tovább fejlesztette a gyűjteményt, de rendkívül értékes képgyűjteményt eladták a Brunswick-családnak, akik Bécsben elárverezték.. A maradék könyvtárat 1855-ben megvásárolta a Dunamelléki Református Egyházközség. A Ráday család ugyan féláron adta el nekik, 1861-ben mégis országos közadakozásból sikerült pontot tenni a vásárlásra. 1912 óta található a nagyszerű gyűjtemény a jelenlegi helyén – olvasóteremmel, kölcsönző helyiséggel, kutatóteremmel – főleg az egyházi kutatások szolgálatában. 1939-ben, az utolsó Ráday gróf halála után alakult meg a Ráday Levéltár. Legrégebbi irata 1461-ből származik. A péceli kastély ma romos állapotban van, nem látogatható. A II. világháború után a gyűjtemény megmaradhatott, de sokáig nem gyarapodott, csak az 1988-ban Budapesten rendezett Bibliatársulatok Világszövetsége nagygyűlése után, amikor a Világszövetség sok ajándékot hozott a Ráday Gyűjteménynek.  A könyvtár hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-17 óráig, kedden 13-17 óráig, szombaton 9-13 óráig látogatható.

További csoda, hogy Ráday Galériában megmaradt Mányoki Ádám (1673-1757) festménye  I. Gedeon feleségéről, Kláráról, akit „korabeli kütyüvel”, egy zsebórával ábrázolt a művész. A Szépművészeti Múzeummal közös kutatásból pedig kiderült, hogy a korábban Dürernek tulajdonított kép id. Lucas Cranach (1472-1553) eredeti mesterműve (1505-1508 körül) Alexandriai Szent Katalin vértanúságáról. Ráday II. Gedeon vette Lipcsében egy műkereskedőtől 1791-ben, ráadásul elég olcsón. Fenyő Iván művészettörténész 1953-ban hitelesítette a képet.

A Bibliamúzeum is 1988-ban jöhetett létre a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiumának épületének földszintjén. Papp László lelkész-könyvtáros és Benda Kálmán szakember kutató már korábban is szerette volna megvalósítani, de Papp Lászlót 1956-os szereplése után száműzték, a Ráday Gyűjteményt pedig átszervezték. A Bibliamúzeum 2018 januárjától a Műemlékkönyvtár alatt, a pincében nyitott újra. Timár Gabriella (Ulla) múzeumvezetőnek kevés ideje volt a csodálatos műtárgyakból álló múzeum bemutatására. A boltíves pince kazamatáiban fantasztikus kiállításon elevenednek meg az Ó- és az Újszövetség épületei, eredeti és másolatban vásárolt tárgyai a Kr.u. 1-2. századból. Interaktív eszközök segítségével láthatók az első keresztény templomok, makettek, földrajzi helyeik, történeteik, apróbb-nagyobb tárgyak és a környezetük. A tárlatvezetéseken mindent elmagyaráz a múzeum mindössze három dolgozója. Tartanak múzeumpedagógiai foglalkozásokat – külön minden korosztálynak. Megismerhetjük a Biblia-fordítások történetét, valamint a Palesztinát körülvevő országok isteneit, jelképeit, szokásait. Számomra a legérdekesebb egy miniatűr dobókocka volt. Ezért lett ici-pici, mert a római katonák számára tilos volt a kockajáték, s ha rajtakapták őket, a kockát a szájukban rejtették el. Feltétlenül szerezzük meg Xeravits Géza kísérő kötetét: Zsidó és keresztény szent helyek – a késő ókori Palesztinában címmel. „Azon évszázadok emlékeit vizsgálja, amikor a közösségek kialakították első állandó kultuszhelyeiket, a művészetet pedig mint spiritualitásuk alapvető kifejezési formáit alkalmazták.”Xeravits Géza a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának egyetemi tanára bőven illusztrált munkája maradandó élményt nyújt a kiállítás megértéséhez.

Érdemes utánanéznünk a www.bibliamuzeum.com oldalon is!

DOBI ILDIKÓ

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük