Lezárult a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék a bírósági rendszer átalakítását megelőző, 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a Legfelsőbb Bíróság, az öt Ítélőtábla, a Fővárosi és Megyei Bíróságok pénzügyi- és vagyongazdálkodását, belső kontrollrendszerét, továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti és irányító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzéssel a jogutód szervezeteknek, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), a Kúriának, az Ítélőtábláknak és a Törvényszékeknek lehetőséget biztosít, hogy a megállapítások alapján erősítsék a szervezet kontrolljait.

Lezárult a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék a bírósági rendszer átalakítását megelőző, 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a Legfelsőbb Bíróság, az öt Ítélőtábla, a Fővárosi és Megyei Bíróságok pénzügyi- és vagyongazdálkodását, belső kontrollrendszerét, továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti és irányító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzéssel a jogutód szervezeteknek, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), a Kúriának, az Ítélőtábláknak és a Törvényszékeknek lehetőséget biztosít, hogy a megállapítások alapján erősítsék a szervezet kontrolljait.

A bíróságok által használt 157 épület közel fele műemlék jellegű, vagy valamilyen védettséget élvez. Az ÁSZ megállapította, hogy az idősebb épületek és a teljes felújítás nélkül átvett fiatalabb épületek indokolt rekonstrukciója elmaradt. Az OIT 2008-ban elfogadott beruházási és felújítási terve még a kitűzött mérsékelt célokhoz sem biztosította a pénzügyi fedezetet. A jelentés rámutat arra, hogy sem fejezeti, sem intézményi szinten nem álltak rendelkezésre olyan mutatók, amelyek az ingatlanállomány értékelését és fejlesztését megalapozták volna.

 

A bíróságok 2008 és 2011 között összesen 300,4 milliárd forintot fordítottak a működésükre és fejlesztésükre, amelynek 91,5%-át az állami támogatás fedezte. Az ÁSZ megállapítása szerint az ellenőrzött bíróságok éves előirányzatainak tervezési gyakorlata nem támogatta a kiszámítható gazdálkodást. Jellemző volt, hogy a személyi kiadások megtakarításait és a pótelőirányzatokat a dologi kiadások hiányának rendezésére fordították. Az ítélkezési kiadásokat, a szakértői, tolmácsolási, ügyvédi, tanú és ülnöki díjakat az igények esetlegessége miatt nem lehetett kellő megbízhatósággal tervezni. A bírósági intézményeknél 2008 és 2011 között egyensúlyjavító intézkedésként 7,3 milliárd forint előirányzatot zároltak. A zárolások és feloldások gyakorlata hátráltatta a folyamatosan felmerülő beszerzési igények kielégítését, felborította a végrehajtó terület egyenletes munkaterhelését.

 

A Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság a vizsgált időszakban kiemelkedő ügyhátralékkal rendelkezett. Az OIT 2008-ban létszámbővítésekre tett intézkedést, ez azonban kis mértékben és csak átmenetileg javította az ügyfeldolgozás mértékét.

 

A bíróságok az előírt kontroll és monitoring rendszereket kialakították és működtették, a gazdálkodási jogköröket azonban nem igazították hozzá a bírói szervezet sajátosságaihoz. Az OIT, mint irányító szerv a gazdálkodás területén a szabályozások és az eljárási gyakorlat egységesítését a mintaszabályzatok ellenére nem tudta megoldani. Az ÁSZ az ellenőrzött időszakban a bíróságok egyharmadánál állapított meg hiányosságokat és szabálytalanságokat a szolgáltatások, áruszállítások számláinak teljesítésigazolásánál és ellenjegyzésénél.

 

Az Állami Számvevőszék jelentésében az OIT jogutódja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke részére fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre a Hivatalnak intézkedési tervet kell készítenie.