Az elmúlt két-három hét során a teljes magyar médiát bejárta egy kicsiny és alig ismert afrikai ország, Bissau-Guinea neve. A Ferling Webline a FYI elektronikus sajtófigyelő-rendszerével annak járt utána, számszerűen mit is jelent ez a megnövekedett jelenlét.

 

Az elmúlt két-három hét során a teljes magyar médiát bejárta egy kicsiny és alig ismert afrikai ország, Bissau-Guinea neve. A Ferling Webline a FYI elektronikus sajtófigyelő-rendszerével annak járt utána, számszerűen mit is jelent ez a megnövekedett jelenlét.

 

A kutatás apropóját természetesen Simon Gábor egykori MSZP-alelnök botránya adta, amelynek kapcsán a Magyarország területének felénél is kisebb nyugat-afrikai állam, Bissau-Guinea egy csapásra bekerült a hazai újságírás fősodrába. Míg korábban maximum néhány földrajzi és turisztikai portálon bukkant fel az ország, addig március során folyamatosan a kisebb-nagyobb hírportálok címlapján szerepelt, köszönhetően Simon Gábor és más személyek vélelmezett gyanús ügyeinek és hamis névre szóló bissau-guineai útlevelének.

A Ferling Webline Kft. a szemmel láthatóan növekedő számú említések apropóján azt vizsgálta, mennyit is foglalkozott pontosan a magyar sajtó Bissau-Guineával. Az adatgyűjtéshez a Finding Your Information (FYI) nevű elektronikus sajtófigyelő-rendszer adatait vettük alapul, amely kulcsszavak alapján folyamatosan figyeli és gyűjti a magyar nyelvű elektronikus médiában megjelenő tartalmakat.

Az összehasonlíthatóság végett Bissau-Guinea említései mellé kigyűjtöttük néhány szomszédos, vagy éppen világpolitikai jelentőségű ország sajtómegjelenéseit is, amelyekkel a hírportálok rendszeresen foglalkoznak a legkülönfélébb események kapcsán.

A felmérést március 21. és április 11-e között végeztük, vagyis a választási kampány hajrájában, amikor az ellenérdekelt pártok a téma felszínen tartásán munkálkodtak, valamint a voksolás után következő héten.

A statisztikákból egyértelműen látszik, hogy a látszólagos hírdömping ellenére a Bissau-Guinea említéseinek száma lényegesen kevesebb, mint a többi vizsgált országé. A vizsgált 21 nap alatt összesen 51 alkalommal bukkant fel a cikkekben, míg ugyanezen időszakban a szomszédos országok, valamint az Egyesült Államok és Németország kétezer körüli, Oroszország és Ukrajna pedig négy-, illetve ötezer feletti megjelenést is produkáltak.

A napi szintű statisztikákra ránézve látható hogy nagyjából március 28-áig folyamatosan jelen volt a téma, ha a vártnál talán kisebb intenzitással is. Utána azonban naponta maximum egy említést regisztráltunk egész héten keresztül, s csupán a voksolást megelőző két napban tapasztalható egy újabb kiugrás. Április 6-tól pedig ismét visszaesett a téma iránti médiaérdeklődés. A tendenciákat figyelembe véve bátran kijelenhető, hogy ez így is fog maradni: amíg valamilyen komolyabb új fejlemény nem merül fel az ügyben, addig Bissau-Guinea visszaszorul az utazási oldalakra.

 

 

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a hatékony médiajelenlétnek és az ismertség széles körű növelésének nem minden esetben feltétele a tömeges megjelenés. Kellően fontos és érdekes információk ugyanis korlátozott számú publikáción keresztül is széles közönséghez juthatnak el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük