Bod Péterrõl román nyelven – könyvbemutató Gyulafehérváron

Dr. Gudor Kund Botond lelkész Bod Péterrõl (1712-1769) írt munkája nemrég jelent meg a kolozsvári Mega könyvkiadó gondozásában román nyelven, mintegy 584 oldalon, 40 oldalas magyar, illetve angol nyelvű részletes tartalomismertetõvel.

Dr. Gudor Kund Botond lelkész Bod Péterrõl (1712-1769) írt munkája nemrég jelent meg a kolozsvári Mega könyvkiadó gondozásában román nyelven, mintegy 584 oldalon, 40 oldalas magyar, illetve angol nyelvű részletes tartalomismertetõvel.

A XVIII. században élt Bod Péter magyarigeni református lelkészt méltán tekinti a szakirodalom a legkiválóbb erdélyi protestáns tudósnak. A nemesi családból származó Bod Péter 12 évesen került a Bethlen Kollégiumba, ahol apjának elvesztése miatti helyzetébõl adódóan szolgadiákként tanult. 1729-ben, alig 17 évesen a kiváló diákot meghívják a nagybányai Schola Rivulinába, a Kollégium partikulájába. Visszatérve teológiát és nyelveket tanul, majd a híres iskola könyvtárosa lesz. Eredeti könyvtárrendezési módszert dolgoz ki, és ennek alapján katalogizálja árva Bethlen Kata és Teleki Sámuel sárdi könyvtárát. Árva Bethlen Kata ösztöndíjával a Leideni Állami Egyetemen folytatja tanulmányait (1740-1743), ahonnan 5 referencialevéllel tér haza. Ekkor a támogató grófnõ meghívására prédikátor lesz Fogaras várában, majd 1746-ban lelkésszé szentelik. 1748-ban megházasodik Enyedi Máriával. 1748-ban hívják meg Magyarigenbe, ahol élete végéig élt és alkotott.

Dr. Gudor Botond véleménye szerint: "Õ volt az a jellemzõen erdélyi tudós-típus, aki távol a tudományos szakmai közösségektõl, de képzett és tudós lelkészekkel, nemesekkel körülvéve, az erdélyi közművelõdés magas mércéjét tűzte ki célul az erdélyi Magyarigenben". Itt a "félvárosi" csendben mintegy 50 művet írt. Fõleg külföldi tanulmányainak köszönhetõen felhasználta az európai történetírás legújabb eredményeit. Élete végén művei miatt a Habsburg hatalom perbe fogta, de korai halála (1769) megmenekítette a letartóztatástól. Sírja a magyarigeni templomkertben található.

A szerzõ kutatásának célját ekképpen világítja meg: "Kutatásunk Bod Péter történelmi életművét próbálja újraértékelni. Fáradozásunk célja annak a hangsúlyozása, hogy Bod Péter kevésbé ismert, de figyelemre méltó történelmi tevékenységet is folytatott. Igyekeztünk szétoszlatni az elszigeteltségét okozó értékítéletet. Három szempontból vizsgáltuk életművét: a XVIII. sz. erdélyi szász és román történetírással való kapcsolata szempontjából, a magyar művelõdés és levelezés, kapcsolattartás szempontjából, és nem utolsósorban Bod peregrinációja és tanulmányainak formatív hatásai szempontjából."

A Gyulafehérvári Egyetem könyvtárában, a jelenleg periodikákat tartalmazó olvasóteremben mintegy 15 érdeklõdõ egyetemi diák és tanár jelenlétében bensõséges hangulatban került sor a könyv bemutatására. Dr. Ana Dumitran muzeológus, aki a román nyelvű korrektúrát végezte, és ezért munkatársként vett részt a könyv megalkotásában, mutatta be a terjedelmes könyvet. Kiemelte a rendkívüli dokumentáltságát és azt a tényt, hogy a helyi forrásanyagon kívül a szerzõ Leidenben, Bécsben, Budapesten és Kolozsváron is gazdagon informálódott, de az egyháztörténeti kutatásokat is figyelembe kellett vennie. A magyar közösség kiemelkedõ személyiségének nevezte a szerzõt, aki észreveszi, hogy Bod Péter kellõ lelki ihletettséggel ír a románokról. Valószínűleg ennek is köszönhetõ, hogy végig tisztelettel és valóságérzékkel beszél a szerzõrõl, Bod Péterrõl és hatalmas életművérõl.

A szerzõ rövid hozzászólásában elmondta, hogy könyvében nemcsak azt emelte ki, amit Bod Péter alkotott élete folyamán, hanem igyekezett meggyõzõ képet alkotni arról az érdekes világról, ami a magyarigeni író-lelkészt körülvette. Megemlítette a segítõket, akik támogatták munkájában, és akiknek a neve ott van az elsõ oldalon. A könyv értékítéletét a szakmai kritika elé tárta. Mindenesetre munkájával azokat a gátakat igyekezett ledönteni, amelyek eddig Bod Péter életművének kutatását és megértését nehezítették.

Iacob Mârza egyetemi tanár azt emelte ki, amit a kötet bevezetõjében is írt, hogy tudniillik az új mentalitás, a nonkonformista magatartás, a realitásérzék a történelmi kutatásokban tetten érhetõ, megtalálható P. P. Panaitescu, Jakó Zsigmond, Kosáry Domokos, Lucian Blaga, David Prodan és mások munkájában. Általános vonásokban ez figyelhetõ meg ebben a lenyűgözõ munkában is, ami tulajdonképpen a nemrég megvédett történelmi témájú doktorátusi dolgozatból teljesedett ki.

Dr. Ileana Ioan rektorhelyettes üdvözölte a szerzõt és azt a csapatot, amely ezt a nagy munkát vállalta és sikerrel megoldotta. Elmondása szerint biztos, hogy ennek a könyvnek ott lesz a helye a könyvtárakban.

A komoly, de mégis oldott légkör, az elismerõ beszédek a most bemutatott mű pozitív fogadtatásáról tanúskodnak. Ezenkívül egy más hangnemrõl is, vagy talán valóságlátásról, amely a román-magyar kapcsolatokban még csírájában ugyan, de itt-ott, most éppen tudományos szinten, de megmutatkozik.

(reformatus.ro – Bakó Botond)

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753