?borra Való" 80 Százaléka Három Országnak Jutna – EUROASTRA

Egy éven át tartó konzultációsorozatot követõen az Európai Bizottság szerdán elõterjesztette hivatalos javaslatát a szõlõ- és borágazat reformjára.

Bár Mariann Fischer Boel agrárbiztos egy-két kérdésben engedett a nyomásnak, a reform architektúrája változatlan maradt, legyen szó a szõlõültetvények önkéntes kivágásáról, a lepárlás megszüntetésérõl vagy a bor- alkoholtartalom cukor hozzáadásával történõ növelésének tiltásáról. A javaslat várhatóan szenvedélyes vitákat vált ki a tagállamok között.

Mariann Fischer Boel, az EU agrárbiztosa szerint a szerdán bemutatott szõlõ- és borreform hozzájárul majd ahhoz, hogy Európa visszaszerezze az elmúlt években az olcsó és jó minõségû új világi borokkal folytatott versenyben elvesztett piaci részesedését. Az EU továbbra is a világ elsõ számú borexportõre és legnagyobb felvevõ piaca, de miközben az Unióban évrõl-évre csökken a borfogyasztás, addig az import évente átlagban 10 százalékkal bõvül. A biztos szerint évente közel 13 millió hektoliter borfelesleg keletkezik az EU-ban, amelynek csökkentése és a kínálat és a kereslet közötti egyensúly helyreállítása a reform egyik legfontosabb törekvésének számít. Fischer Boel arra is emlékeztetett, hogy az EU jelenleg rendkívül alacsony hatékonysággal használja ki a borágazatra évente jutó 1,3 milliárd eurós költségvetési forrást, amibõl 500 millió eurót olyan borokra fordítanak, amelyek eladhatatlanok a piacon.

A mezõgazdasági biztos hangsúlyozta, hogy a Bizottság egy évvel ezelõtti közleménye óta nyitott füllel és szemmel járt az Európai Unióban és számos esetben hallgatott az elképzelésekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikákra. Ezt egyébként a javaslat több eleme is tükrözi: Brüsszel 400 ezer hektár helyett már csak 200 ezer hektár szõlõültetvény kivágását forszírozná, de az is kizárólag önkéntes alapon történne és a tagállamok számos eszközzel enyhíthetnék az irtás okozta esetleges kedvezõtlen hatásokat. Bár a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával való növelését megtiltanák, a musttal való feljavítást már nem és ehhez vidékfejlesztési támogatásokat is igénybe vehetnének a boros gazdák. A biztos azt az elképzelését is visszavonta, hogy engedélyezzék azt, hogy az EU-n kívülrõl hozott borokkal és musttal pancsolhassák az uniós borokat.

A Bizottság javaslatai a szõlõ- és a borágazat reformjára

Kétszakaszos reform: Mariann Fischer Boel agrárbiztos az Európai Parlament (Batzeli-jelentés) indítványát átvéve kétszakaszos reformot javasol a szõlõ- és a borágazatban. Elsõ lépésben – 2013-ig – a kínálat és a kereslet között felbomlott egyensúly helyreállításával stabilizálnák a piacokat és segítenének a versenyképességben elmaradó bortermelõknek abban, hogy felhagyjanak a termeléssel. Második szakaszban – többek között a telepítési jogok megszüntetésével – versenyképesebbé és hosszú távon is fenntarthatóvá tennék a bortermelést – állítja a biztos.

Lepárlás megszüntetése: A reform egyik alappillére az összes eddigi piaci támogatás eltörlése, ideértve a kényszerlepárlást, a raktározási támogatást, az exporttámogatást és a bor alkoholtartalmának musttal, valamint cukorral történõ növeléséhez nyújtott támogatást. A borfeleslegek kényszerlepárlására – alkohollá való disztillálására – évente 500 millió eurót fordít az EU, ami közel a fele az egész ágazatra jutó 1,3 milliárd eurós büdzsének.

Tilos lesz a cukor hozzáadása: A Bizottság eredeti elképzeléséhez ragaszkodva betiltaná a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történõ növelését. Ez elsõsorban az északabbra fekvõ bortermelõ államok, így Magyarország számára lenne kedvezõtlen, ahol a szeszélyes idõjárás miatt vannak évek, amikor cukorral kell javítani az alkoholtartalmat. Fischer Boel a déli és az északi országok közötti egyensúly fenntartása érdekében ugyanakkor hozzájárulna ahhoz, hogy a cukorról a musttal történõ alkoholtartalom-növelésre való átállás és az ezzel kapcsolatos beruházások elõsegítésére a tagállamok a vidékfejlesztési forrásokból nyújtsanak támogatást a termelõknek. Musttal, ami szõlõszármazék, tehát a jövõben is fel lehetne javítani a bort, de az EU ehhez már nem nyújt külön támogatást.

Szõlõtõkék kivágása: Az egész reform egyik legellentmondásosabb eleme az úgynevezett kivágási program. A Bizottság az egy évvel ezelõtti 400 ezer hektár helyett már csak 200 ezer hektár szõlõültetvény kivágását tartja szükségesnek az Unión belüli piaci egyensúly helyreállításához (évente 13 millió hektoliter a túltermelés). A kivágási program azonban önkéntes lenne, a boros gazdákat pedig öt éven keresztül évrõl-évre csökkenõ mértékû, hektáralapú támogatással ösztönöznék arra, hogy hagyjanak fel a termeléssel. A 200 ezer hektáros kivágás ugyanakkor nem kötelezõen teljesítendõ, hanem egy, a Bizottság által kívánatosnak mondott cél lenne. Annak érdekében, hogy a kivágás esetleges negatív gazdasági, szociális és környezeti hatásait enyhítsék, vagy megelõzzék, a Bizottság három ?kímélõ eszköz" alkalmazására adna lehetõséget a tagállamoknak. A kormányok elõször is bejelenthetik, hogy hegyoldalakon vagy lejtõs vidékeken található ültetvények nem kerülhetnek kivágásra. Másodsorban környezetvédelmi okokra hivatkozva a teljes szõlõ termõterület maximum 2 százalékát is mentesíthetik a kivágás alól. Végül a tagállamok leállíthatják az ültetvény-kivágási programot, hogy az ne terjedjen ki a teljes termõterület több mint 10 százalékára.

Bizottsági források elismerték a BruxInfónak, hogy elvileg egy másik megoldás is létezik a kivágásra, mégpedig az, hogy azokon a területeken (fõleg Franciaországban és déli országokban) koncentrálják az ültetvény-kivágást, ahol a legnagyobb borfeleslegek keletkeznek (és ahol a legtöbb volt a kényszerlepárlás). Ezt azonban politikai okok miatt nem vállalja fel Brüsszel, hiszen ebben az esetben szembe kerülne a legnagyobb bortermelõ országokkal, Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal. Fischer Boel egyébként egy kérdésre úgy vélte, hogy az elõzetes felmérések alapján éppen az jelenthet majd gondot, hogy túl sok termelõ akar majd felhagyni a szõlõ- és bortermeléssel, hogy cserébe hozzájusson a kivágási támogatáshoz. Ez utóbbi egyébként az elsõ évben 30 százalékkal magasabb lesz a jelenlegi támogatási szintnél, aztán öt év alatt fokozatosan csökkenni fog.

Direkt támogatások: Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy a szõlõültetvények kivágása után megmaradó területeket azonnal illesszék be az összevont gazdaságtámogatási rendszerbe (angolul single farm payment, vagy SFP), hogy a gazdák a direkt kifizetések fejében jó mezõgazdasági és környezeti állapotban tartsák meg azokat. Hasonlóan az összevont gazdaságtámogatási rendszerbõl fizetendõ termeléstõl elválasztott támogatások alanyaivá válnának a szõlõültetvények által borított területek, ahol bortermelés folyik. Ez a biztos szerint nagyobb mozgásteret ad majd a gazdáknak földjeik használatában és közelebb viszi majd a borágazatot a közös agrárpolitika többi szektorához.

Telepítési jogok eltörlése: Brüsszel a reform részeként a telepítési jogok eltörlését is javasolja, ami egyet jelent a telepítési korlátozások felszámolásával. Bár a telepítési jogok jelenlegi rendszere 2010 végén úgy is lejárna, a Bizottság a lejárat három évvel való meghosszabbítását javasolja (2013. december 31-ig). 2014-tõl ugyanakkor a telepítési korlátozások megszüntetésével a legversenyképesebb bortermelõk elõtt újra megnyílna az út, hogy új ültetvényeket telepítsenek. Fischer Boel biztos szerint ugyanakkor kényszerlepárlási rendszer hiányában alapos oka van azt feltételezni, hogy 2014 után csak azok a bortermelõk ruháznak majd be, akik biztosak a piaci megtérülésben. Másfelõl a tagállamoknak éppen elég eszköz áll majd rendelkezésükre, hogy a földrajzi megnevezések használatát ellenõrzésük alatt tartsák. ?Amikor a telepítési jogok lejárnak, a piac kiegyensúlyozza önmagát. És valljuk be: termelõink némelyike évek óta nem termelt profitot és a reform nélkül is hátat fordítana a szektornak" – vélekedett az agrárbiztos.

Nemzeti borítékok: A Bizottság reformelképzelései közül talán a legnagyobb támogatottsága eddig is annak a javaslatnak volt, hogy a tagállamok között elõre meghatározott kritériumok alapján felosszák a pénzt és a rendelkezésükre bocsátott keretösszegbõl (úgynevezett nemzeti pénzborítékból) õk maguk dönthessék el, hogy saját szükségleteikkel összhangban milyen intézkedéseket támogatnak. A teljes pénzügyi keret a 2009-es 623 millió euróról 2015-re 830 millió euróra nõ majd. Az egyes országokra jutó összeg mértékét a bortermõ terület, a termelés nagysága és a ?történelmi bevételek" alapján állapítják majd meg. Mindez elemzõk szerint azt feltételezi, hogy a támogatások javarészét Franciaország és a déli bortermelõ országok zsebelik majd be, amelyek hosszú évekre visszatekintve nagy termeléssel, és nem mellesleg nagy túltermeléssel rendelkeztek. Fischer Boel ugyanakkor egy ezt firtató kérdésre azt mondta, hogy kiegyensúlyozott elosztásra törekedtek, amit az is bizonyít, hogy három ország – Spanyolország, Olaszország és Románia – annyira rosszul járt volna, hogy az õ esetükben kénytelenek voltak valamelyest megemelni a részesedést a teljes keretbõl. A tagállamok egyébiránt a borok harmadik országokban való értékesítését, az ültetvények szerkezetváltását és átalakítását, az éretlen szõlõ betakarítását, új krízisintézkedéseket, így természeti csapások kivédésére szolgáló biztosítások megkötését és szektorspecifikus kölcsönalapok felállítását finanszírozhatják majd többek között a nemzeti borítékból.

Az Agence Europe értesülései szerint Spanyolország kapná a teljes közösségi keret 30 százalékát (2009-ben 196 millió eurót, 2014-ben 261 millió eurót). Olaszországnak 26,7 százalék jutna (166 millió euró 2009-ben és 224 millió euró 2014-ben). Franciaország a teljes keret 23,2 százalékával gazdálkodhatna (2009-ben 145 millió euró, 2014-ben 194 millió euró). Portugália lenne a negyedik legnagyobb kedvezményezett 30,7 millió euróval 2009-ben), majd Románia (23 millió euróval), Németország (15,7 millióval), Bulgária (11,9 millióval), Magyarország (11,5 millió euróval 2009-ben), Görögország 10,4 millióval és Ausztria 5,6 millióval).

Plusz vidékfejlesztési források: Brüsszel továbbá javasolja, hogy emeljék meg a vidékfejlesztésre szánt támogatások összegét és a növekményt a bortermelõ régióknak különítsék el. Fischer Boel tervei szerint 2009-ben 100 millió euróval, 2014-ben pedig már 400 millió euróval növekedne a vidékfejlesztési büdzsé, amibõl a borágazatot támogatnák fiatal gazdák pályakezdését, a marketing javítását, a szakmai képzést, termelõi szervezeteket, korai nyugdíjazást és a termõterületek jó állapotban való megõrzését elõsegítendõ.

Borkészítési eljárások: A jövõben a Bizottság hatásköre lenne új borkészítési eljárások, illetve régi eljárások módosításának a jóváhagyása. Brüsszel engedélyezne egyes, az EU-ban jelenleg tiltott, de a Nemzetközi Szõlészeti és Borászati Hivatal által jóváhagyott borkészítési eljárásokat. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanakkor nem engedélyeznék külföldrõl must és más borok behozatalát azzal a céllal, hogy azokat uniós borokkal összekeverjék.

Új címkézési szabályok: A reformok keretében egyszerûsítenék és javítanák a címkézési szabályokat. A minõségi borok koncepciója a földrajzi eredeten (vagyis egy adott régióban elõállított minõségi bor) alapul majd. A földrajzi jelzéssel rendelkezõ borok két kategóriára oszlanak majd: egyfelõl védett földrajzi jelzésüekre, másfelõl védett eredet-megjelölésre. Minden bor esetében fel lehetne tüntetni a palackon a szüret évét és a szõlõfajtát – ez jelenleg csak a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében engedélyezett.

Több pénz a bor népszerûsítésére: Az Európai Bizottság az EP és néhány tagállam igényét teljesítve az uniós borok EU-n kívüli népszerûsítésére szánt pénzügyi keretet is jelentõsen megemelte: évente a teljes borbüdzsé közel 10 százaléka, 120 millió euró áll majd rendelkezésre az európai borok Európán kívüli promóciójára a nemzeti borítékokból, de a költségek 50 százalékának erejéig uniós társfinanszírozás mellett. Emellett a bor felelõs és mértéktartó fogyasztásáról szóló tájékozató kampányokat is finanszíroznak majd 60 százalékos uniós hozzájárulással az EU tagállamaiban.

Glattfelder: Magyarország számára hátrányos javaslat

Glattfelder Béla, magyar néppárti képviselõ szerint a bizottsági tervezet magyar szempontból elfogadhatatlan, mert alapvetõen a borfelesleget termelõ déli tagállamok érdekeit szolgálja. Ezzel szemben figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van. Ennek legszembetûnõbb jele, hogy várhatóan éppen azokban az országokban – így Magyarországon – fogják kivágni a legtöbb szõlõt, amelyekben nem felelõsek a borfeleslegek kialakulásáért. A képviselõ szerint valójában azokban a tagállamokban, elsõsorban Francia-, Olasz-, és Spanyolországban kellene a kivágásokat végrehajtani, amelyek az elmúlt években a legnagyobb mértékben vették igénybe a feleslegek levezetésére szolgáló lepárlási támogatásokat. Ezekben az országokban vannak olyan régiók, amelyek szinte teljes egészében lepárlásra termelnek.

Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, valamint a borreform céljaival is ellentétesnek, hogy a lepárlási támogatások nyomán felszabaduló összegeket történeti bázison osszák fel. Ez azt jelenti, hogy az eddig a legtöbb felesleget termelõk, és ezáltal a legtöbb lepárlási támogatást igénybe vevõ tagállamok kapják a legnagyobb összegeket. A képviselõ szerint az ún. nemzeti borítékok, azaz az egy-egy tagállam által felhasználható támogatási keretösszeg meghatározásakor csakis a szõlõterületek nagyságából lehet kiindulni.

A képviselõ szerint Magyarország számára különösen hátrányos, hogy a tervezet szerint a jövõben a bor alkoholtartalmát nem lehet cukor hozzáadásával növelni. Ez az intézkedés hazánk éghajlati adottságai mellett jelentõs többletköltségeket okozhat a termelõknek egyes évjáratoknál.

Glattfelder Béla ugyanakkor üdvözölte, hogy a borreformról az Európai Parlament számára korábban készített véleményébõl az egyik fontos javaslat bekerült a mostani tervezetbe. Ennek lényege, hogy az EU-ba harmadik országokból importált borokra ugyanazok a borkészítési szabályok vonatkozzanak, mint az európaiakra. Így az európai termelõk azonos feltételek között versenyezhetnek a dél-afrikai, ausztrál és kaliforniai termelõkkel.

BRUXINFO