Száznegyven évvel ezelőtt, 1875. márciusában a Brassó melletti Cenk hegy lábánál fekvő Bárcz községben különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság gyanúja borzolta fel a kedélyeket. A falu határában elterülő radványi erdőben halva találták ifj. Bárczi Benőt, szívében egy hosszú, hegyes tőrrel. Háromszék vármegye főkapitánya összeomlott, a fiáról volt szó. De aztán szolgálatba helyezte magát és gondolkodni kezdett.

Száznegyven évvel ezelőtt, 1875. márciusában a Brassó melletti Cenk hegy lábánál fekvő Bárcz községben különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság gyanúja borzolta fel a kedélyeket. A falu határában elterülő radványi erdőben halva találták ifj. Bárczi Benőt, szívében egy hosszú, hegyes tőrrel. Háromszék vármegye főkapitánya összeomlott, a fiáról volt szó. De aztán szolgálatba helyezte magát és gondolkodni kezdett.

 Megparancsolta a nyomozás elindítását négy irányban.

Egy: a fia ellenségei.

Kettő: családi, baráti kör.

Három: kártyaadósság.

Négy: szexuális kapcsolatok.

A főkapitány fineszes ember volt, aki speciális ezoterikus módszerek alkalmazásától sem riadt vissza.

 Így például a gyanúsítottakat a holttest mellé állíttatta. Hitt abban, hogy ha a seb vérezni kezd, utána kell nézni az obskúrus személy alibijének.

Így jutottak el már a második napon Kund Abigél hajadonhoz, aki egyre zavarosabban  viselkedett, hebegett­habogott, alibit igazolni nem tudott. Rövid, de kemény vallatás után elismerte, hogy Bárczi Benőt, a kedvesét ugyan meg nem ölte, de öngyilkosságához aktív segítséget nyújtott. Még froclizta is: persze csak a szád jár, nem mered megtenni!

A vármegyei főügyész megállapította a Csemegi­ kódex 255.§. (2) bekezdésére utalva, hogy a gyanúsított cselekedetével az öngyilkosságra való felbujtás minősített esetével vádolható.

 A leányt egy korabeli sztárügyvéd védte. Azt a taktikát alkalmazva, hogy Abigél játssza meg a bolondot. Ez fényesen sikerült. Abigél megúszta egy év felfüggesztett tömlöccel és kötelező gyógykezeléssel. A poroszlók szóvivőjének, bizonyos Arany Jánosnak naplójából tudjuk, hogy a következő évben az állampolgári jogok nemzetgyűlési biztosa a tetemrehívás módszerét betiltatta, mert nem felelt meg a Werbőczy Tripartitum alapelveinek.

 Azóta a súlyos bűncselekmények, különösen az emberölés kinyomozása sokkal hosszabb ideig tart, mint a tizenkilencedik században.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük