Budapest legfrissebb kereskedelmi szálláshelyi adatai

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) között 2016. novemberében létrejött együttműködési megállapodás rögzítette a BFTK stratégiai társult tagságát a Magyar Szállodaszövetségben 2017 évtől. A két szervezet ekkor állapodott meg abban, hogy egymást kölcsönösen támogatják, és együttműködnek a Budapest turizmusának fejlődését, növekedését célzó stratégiai és lobbi témákban, valamint a Budapestre irányuló vendégforgalmat ösztönző bel- és külföldi kampányok megvalósításában. E megállapodás alapján hívta életre a két szervezet a mai közös sajtótájékoztatót. Bán Teodóra a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, valamint Könnyid László a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke számolt be az adatokról.

Könnyid László, az MSZÉSZ elnöke kiemelte, hogy az idei év első négy hónapjában tovább javult a hazai szállodaipar teljesítménye, bár az első negyedévben tapasztalt növekedés üteme kismértékben csökkent. Országos szinten és a fővárosban egyaránt nőtt a szállodai vendégéjszakák száma és a bevétel is. Budapesten a belföldi szállodai vendégéjszakák száma 14,8%-kal, a külföldieké 2%-kal volt magasabb 2017 azonos időszakánál. Január-április között a bruttó átlagár a fővárosi 5* hotelekben nőtt legnagyobb mértékben (index: 117%; 42.552 Ft) és annak ellenére, hogy a szobafoglaltság ebben a kategóriában csökkent leginkább (-5,4 %pont), így is 8%-os REVPAR (egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel) növekedést értek el.

A budapesti szállodák bruttó 34.968 millió Ft szobaár bevételt (index: 111,3%), illetve bruttó 56.009 millió Ft összes forgalmat (index: 110,9%) értek el az idei évben.

A további budapesti adatokat Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője értékelte:

Január-áprilisi vendégforgalmi adatok – Budapest

A 2018. január-áprilisi időszakban 1.244.737 vendég 2.913.308 vendégéjszakát töltött el Budapesten.  A vendégéjszakák közel 90%-a, 2 millió 609 ezer éjszaka a szállodákban, szálloda típusú egységekben keletkezett.

A vendégéjszakák bővülése 4,6%-os, a vendégérkezések bővülése 5,5%-os az előző év azonos időszakához képest.

A 2018. év első négy hónapjában 1.037.477 külföldi vendég 2.502.905 vendégéjszakát töltött el Budapesten. A külföldi vendégforgalom az év első 4 hónapjában most először ment 1 millió fölé, a külföldi vendégéjszakák száma pedig most először érte el a 2,5 milliót! A külföldi és belföldi vendégéjszakák egymáshoz viszonyított aránya 86 % (külföldi) és 14 % (belföldi). A legnagyobb küldőpiac még mindig Magyarország.

A legnagyobb NEMZETKÖZI küldőpiacok, sorrendben:

1. Egyesült Királyság (-2,3%)
2. Olaszország (+1,9%)
3. Németország (+7,6%)
4. USA (+9,2%)
5. Oroszország (+8,0%)
6. Franciaország (+3,2%)
7. Izrael (+18,6%)
8. Spanyolország (+20,8%)
9. Kína (+7,7 %)
10. Románia (+8,6%)

Némiképp a küldőpiacok átrendeződése figyelhető meg, Nyugat- és Észak-Európa irányából a FÁK utódállamok (Oroszország, Ukrajna), továbbá Németország, Spanyolország, Izrael és Kína irányába. Ukrajna Budapest esetében egy közepes piacnak számít (43 ezer vendégéjszakával a január-ápr. időszakban), a növekedés ugyanakkor igen látványos (+35,7%).

A kedvező mutatószámok a legtöbb esetben visszatükrözik a 2017. évi járatnyitások pozitív hatását:

• Ukraine International Kijev – Budapest (2017.június)
• Ryanair       Valencia – Budapest (2017. november)
• WizzAir       Frankfurt-Main (2017. december)
• WizzAir       Berlin-Schönefeld (2017. december)
• Air China                  Peking – Minszk – Budapest (2015. május)

Az American Airlines Philadelphia-Budapest, illetve a LOT New-York-Budapest és Chicago-Budapest járatnyitásának kedvező vendégforgalmi hatásai a 2018. második negyedévi adatsorokon mutatkozhatnak majd meg. A Peking-Budapest járat után pedig most megkezdődtek a tárgyalások egy Sanghaj-Budapest járat indításáról is.

Április hónap

Ha csak az április havi, tárgyhavi vendégforgalmi adatokat nézzük, akkor azok egy természetes hullámzást mutatnak: a 890 ezret megközelítő vendégéjszaka szám némileg alatta marad a tavaly áprilisinak. Ugyanakkor ez betudható olyan korrekciós hatásoknak is, mint pl. a 4 napos húsvéti hosszú hétvége — ami 2017-ben teljes egészében április hónapra esett, idén viszont fele-fele arányban gyarapította a márciusi és az április havi forgalmat, így a hosszú hétvége kedvező vendégforgalmi hatása egyik hónapnál sem tud maradéktalanul megmutatkozni.

A vendégérkezések számában (376.739) a tavaly áprilisihoz képest nem mutatkozik lényeges változás, ami – figyelembe véve, hogy a húsvéti hétvége vendégérkezései mind a március havi statisztikát gyarapították – jó eredményként könyvelhető el.

Egyértelműen pozitív a mérlege áprilisban a BELFÖLDI vendégforgalmi mutatóknak: 7,2%-kal több belföldi vendég mintegy 7,5%-kal több vendégéjszakát töltött el Budapesten! A konkrét számok nyelvére lefordítva: 56.603 belföldi vendég 110.753 vendégéjszakát töltött a fővárosban ebben a hónapban, ami új rekordnak számít.

A kedvező mutatókhoz a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) belföldi kampánya is szignifikáns mértékben hozzájárult. A magyar vendégek 82,4%-a, a külföldiek 91%-a szállodákban szállt meg áprilisban.   

Ezek a kedvező mutatószámok egyöntetűen tükrözik a szállodai infrastruktúra robbanásszerű fejlődésének eredményeit: az MSZÉSZ Trend Riportjaiból tudjuk, hogy 2017-2020 között mindösszesen 3.700 új szállodai szobával gyarapodik Budapest szálláshelyi infrastruktúrája. Mindebből az idei évben kb. még 700 hotelszoba átadása várható decemberig. 

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) üdvözöli a Budapesten kibontakozó szállodai boomot, ami igen örvendetes a vendégek fajlagos költése szempontjából. Ugyanakkor le kell szögezzük, hogy a vendégek túlnyomó részét nem annyira a kedvező infrastruktúra, hanem mindenekelőtt az egyedülálló vonzerőkínálat motiválja: ennek az élményígéretnek a részét képezi a komplex kulturális kínálat, a megelevenedő történelem, az épített örökség, emellett – másodsorban – a budapesti fürdők és a gasztronómia is.

Komoly kihívást jelent Budapest számára az ún. rapid turizmus, azaz, hogy a turistaforgalom ma jellemzően átmenő forgalomként van jelen, főleg a vidéki régiókban, de számos nagyvárosban is. A turisztikai szektor mindinkább a látogatóforgalom gyors kiszolgálására rendezkedik be, miután egy-egy felkeresett desztinációban ma már nem maradnak sokat a vendégek: a mai utazók egységnyi idő alatt jóval több élményígéretre tartanak igényt, mint a korábbi évtizedek turistái.

Budapest a négy évszakos desztináció

BUDAPESTEN a rapid turizmus hatásai módosulnak, nem jelentkeznek olyan erőteljesen: itt ugyanis az ESEMÉNYEK – elsősorban a kulturális események – egész évre garantálják az állandó vonzerőt; a vendégek kifejezetten Budapestre jönnek, Budapest a fő utazási motivációjuk.

A fővárosba érkező vendégeket a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) standard, garantált programokkal szolgálja ki. Leginkább ez az az élményígéret, amivel Budapest hozzájárul a Nemzeti Turisztikai Stratégiában megfogalmazott célok teljesüléséhez. A BFTK a már itt tartózkodó vendégek részére gyárt – elsősorban kulturális – turisztikai tartalmakat. Miután Budapest fő vonzereje a KULTÚRA köré szerveződik, ezért a BFTK kiemelt felelősségi területeként kezeli a kulturális tartalomgyártást, a turizmusból származó közvetlen és közvetett bevételek növelése érdekében, ezért rendez Budapesten FESZTIVÁLOKAT minden évszakban.

Ebbe a kampánystratégiába – melynek célja Budapest négy évszakos úticélként történő pozícionálása – tökéletesen illeszkedik az MTÜ új, Hello Nyár intenzív forgalomélénkítő kampánya, illetve a Spice of Europe, Budapest desztinációt népszerűsítő kampánya.

A BFTK felelősségi területe – a kulturális tartalomgyártás mellett – kiterjed továbbá a turisztikai infrastruktúrát jellemző szolgáltatások minőségére, ideértve a turisták komfortérzetét is. Ezt a célt szolgálja az idén bővült szolgáltatói tartalommal – megjelenő Budapest Card 2018/19 városkártya is, valamint a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal (FTK) létrehozása és ülésezése. Az FTK a tevékenységét fővárosi hatáskörben fejti ki, azzal a céllal, hogy a Budapest turizmusát érintő ügyeket, kérdéseket, javaslatokat a turisztikai szakmai képviseletek részvételével megvitassa, és a döntéshozók részére javaslatcsomagokat készítsen elő. Az FTK alapítótagja a mai sajtótájékoztatón részt vevő MSZÉSZ is.

Emellett a BFTK tartja fenn a Budapestinfo point turisztikai információs hálózatot, valamint online és offline marketing kommunikációval, kampányokkal népszerűsíti Budapest desztinációt.