Budapest Mester
2 perc olvasás
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott június 24-én a Múzeumok Éjszakája, valóban tömegek voltak kíváncsiak a műkincsekre, ódon tárgyakra és sok minden egyéb ritkaságra. A híradás szerint kétezer program közül választhattak az érdeklődők. Én úgy vagyok a múzeumokkal, hogy a kiállított műalkotásoknak csak töredékét nézem meg egy-egy alkalommal, de ezeket a válogatott képeket, szobrokat, műkincseket alaposan megfigyelem. Szóval felvettem a karszalagot és elindultam. Csak egyetlen helyre jutottam el, de nem bántam meg, csodálatos ritkaságra bukkantam.
Ha egy rangos festmény szerzője nem azonosítható, akkor a művészettörténészek elnevezik és ettől fogva így kerül a világ katalógusaiba. (Pl. Stöttenzi Oltár Mestere. M.S. Mester. Frankfurti Mester.) Egy ilyen ismeretlen művész csodáját láttam a Szépművészeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén. Alaposan megnéztem, ügyelve a részletek szépségére.
A középkori Spanyolország festészetének kiemelkedő darabjának készítője ismeretlen, a világon mindenütt Budapest Mesternek nevezik. Annyit lehet tudni róla, hogy kasztíliai és. 1500 körül készített táblaképe olyan, mintha egy flamand hóráskönyv (középkori, gazdagon illusztrált katolikus imakönyv a szentek történeteivel) lapjának felnagyított miniatúrája lenne. Tempera festékkel készítették, nagyságát 70 x 50 centiméterre becsültem. Nemcsak a művésznek, hanem a műnek is nevet kellett adni. „Egy szent püspök” megjelöléssel került a katalógusokba. Püspöki méltósága nem kétséges, ornátusban van, pásztorbottal és mitrával (püspöksüveggel), stólával.
A püspök egy kváderkövekből (hasábból faragott vakolatlan építőkő) emelt épület belsejében áll. A fal monotóniáját az ablak mögötti táj (kanyargó út, lombos fa, házikó), a padló színes kockái és az alak mögött függő brokát oldja fel. Az alak kiemelkedik a térből. Szerepel rajta ezen kívül egy aranyozott ötvösmű ládikó, valószínűleg ereklyetartó. A festő a korra jellemző fémesen csillogó színekkel dolgozott.
Elfáradtam, máshová már nem mentem. Így végződött számomra a Múzeumok Éjszakája.
Láng Róbert
