Negyedik alkalommal, új helyszínen, a budapesti Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban kerül megrendezésre 2012. október 17-18. között a CEP® Clean Energy & Passive House Expo (Tiszta energia és passzív ház kiállítás) az energiahatékony és intelligens épületek témakörében. A rendezvény idén is magas színvonalú konferenciák kíséretében vonultatja fel a szakmában élenjáró cégeket, s azok piacvezető újdonságait.  

 

Negyedik alkalommal, új helyszínen, a budapesti Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban kerül megrendezésre 2012. október 17-18. között a CEP® Clean Energy & Passive House Expo (Tiszta energia és passzív ház kiállítás) az energiahatékony és intelligens épületek témakörében. A rendezvény idén is magas színvonalú konferenciák kíséretében vonultatja fel a szakmában élenjáró cégeket, s azok piacvezető újdonságait.  

 

A szakmai kamarák által akkreditált, kreditpontos konferenciák:

Energiahatékony épületek konferencia – MMK: 1,5 pont (03/2012/0084), MÉK: 2 pont (2012/3016)

Műemlékvédelmi konferencia az új szabályozás tükrében – MÉK: 2 pont, ( 2012/308) MMK: elbírálás alatt

 

További társ-konferenciák:

Légtechnika és hő-visszanyerés konferencia

Az árnyékolástechnika szerepe a környezettudatos és energia-hatékony építészetben

Szakmai Fórum

Észak-magyarországi Megújuló Energiaparkok Klaszter

 

A rendezvénysorról Varga István Tamás, a szervező REECO Hungary KFT. szakmai igazgatója, dr.Pálvölgyi Tamás, a BME docense, a Magyar Építőanyagipari Szövetség ügyvezetője, Ertsey Attila építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke és Szántai Sárközi Ambrus, a Magyar Árnyékoló- és Redőnygyártó Egyesület elnöke adott tájékoztatást.

 

Varga István elmondta, a CEP a RENEXPO-ból nőtt ki, az épített környezet vonatkozó szakmai kérdéseinek ápolására, képviseletére, megjelenítésére. A hátrányos körülmények ellenére a szakma bízik saját jövőjében, az idei rendezvénysor is a jövőről szól, jelenleg az okos házakról, a távolabbiakban pedig szólhat az intelligens városról.  

A kiállítás a magyar valósághoz szól az energia-hatékonyság épületeinkben megjelenő lehetőségeiről, felújítási és építészeti tennivalóiról.  A „kongress-messe" típusba sorolható rendezvény a szakmai előadásokra épül, s az ott képviselt gondolatok jelennek meg a kiállításon. Az energia-hatékonyság témaköréből nőtt ki hazai viszonylatban is a passzív ház megjelenítése. A jelenlegi támogató kormányzati programok elsősorban az energia-hatékonyságot célozzák, ezt követi sorban a hatékonyság. A rendelkezésre energiával lehet takarékoskodni, ill. lehet azt olcsóbban, hatékonyabban kezelni. Az épület-építész és az épületgépész szakma az elmúlt 10-15 évben a fenti kihívásokkal néz szembe, ezeknek kell megfelelnie. A két szakma-csoport találkozóhelye a CEP Expo, nem a szakmai mélységekre, hanem a jövőképre összpontosítva. A konferencia témája lesz az újonnan meghirdetett

KEOP pályázatok vonatkozó témaköre is, (http://www.nfu.hu/doc/534 ) a konferencia második blokkja kifejezetten a finanszírozásról fog szólni, hazai és EU kapcsolódásokat sorba véve.  2014-től új EU szakasza indul ezeknek a támogatásoknak, ahol a változásokat jellemzője:  önerő, banki hitel, és befektetői kockázat-kiírások nélkül nem lesz lehetőség pályázatra. Előadás szól majd az önkormányzatok helyzetéről, az eljövendő változások hatásáról. 

Összefoglaló előadás szól majd az építészeti szakmai jövőképet meghatározó feladatokról.

A második napon a műemlékek fenntartható felújításáról lesz szó, különös tekintettel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal körül bekövetkezett változásokra, ill. megszűnésére. A témával foglalkozó új intézet vezetője vázolja fel a jelenlegi helyzetet, majd vezető szakemberek fejtik ki vonatkozó gondolataikat. 

Külön szakmai konferencián szerepel az árnyékolástechnika, melynek jelentősége a jövőben csak emelkedni fog, a légtechnika és a hő-visszanyerés szakágához hasonlóan. 

Külön témaként jelentkeznek az előadásokon az energia-ipar és az építészet „piacosítása" körüli gondok feloldási lehetőségei idehaza és külhonban.  

A kiállítás területén a kiállítók szakmai fórum során kapnak lehetőséget saját termékeik, megoldásaik bemutatására.

 

Elhangzott; a tiszta energia hívei a konferencián felvetik a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdését, gazdaságossági oldalról is bírálva az általuk konzervatív megoldásnak tartott koncepciót. Alternatív megoldásként támogatásra ajánlják a passzív házakat és a közel-nulla energiás épületeket, mely decentralizált, kiegyensúlyozott energia-termelést jelenthetnek az intelligens hálózatok révén.  

2020-tól kötelező nemzetközi előírásokhoz kell igazodni, közel-nulla energia-felhasználású épületek alkalmazásával. Vélhetően nálunk ez késleltetve fog érvényesülni, mivel az energetikai előírások szabályozása, szigorítása csúszást szenved. Ez növeli verseny-hátrányunkat Európában, s azt eredményezi, hogy a máshol már elavult technológiák, építőanyagok lerakóhelyévé válunk, mivel a kereskedelem az olcsón eladható anyagokra összpontosít. A közel-nullás épületek terjedését gátolja a villamosenergia-törvény is. Ezt, „az erőművek által fogalmazott" törvényt sürgősen módosítani kéne, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszi a közel-nullás követelménynek egy bizonyos épületnagyság feletti megvalósítását. Ugyanis, saját magunk napelemes áramtermelése 50 kilowattig kedvezményes tarifájú, ez az a határ, ameddig saját termelésű árammal elláthatjuk az épületet, efölött már erőműként kell engedélyeztetni az építményt, s nem érvényes a kedvezményes tarifa, azaz, 15 lakásnál nagyobb társasháznál már ebbe a kategóriába csúszik. Egy sportcsarnoknál kb. 200 kilowattot lehetne előállítani a tetőfelületen, ami szinte teljes mértékben fedezné az épület energia-igényét, de a vonatkozó engedélyeztetés jogilag meg van nehezítve, gazdaságtalanná van téve. Jó lenne tehát irányt váltani a központosított rendszerekből a decentralizált rendszerek felé. 

A saját energiájukat teljesen, vagy csaknem teljesen előállító épületek irányába mutat, az intelligens hálózatokkal párhuzamosan, a gépjármű-állomány elektromos meghajtás felé fordulása 10 éven belül. Az elektromos hajtású autók az épület elektromos rendszerével szerves egységet fognak képezni, s a parkoló autók, az épület elektromos rendszerére csatlakozva, csúcsidőben képesek lesznek kielégíteni egy lakóház energia-igényét, ezzel is tehermentesítve a csúcserőműveket, majd „völgyidőszakban" töltődve vissza. Ez a megoldás is a decentralizálás felé hat. A konferencián demokratikus, megújuló energiákra épülő jövőképet kéne megfogalmazni; decentralizált rendszerrel, intelligens hálózattal működő energia rendszert. Ebbe az irányba halad Németország, az egységes európai villamosenergia-rendszer. 

 

A hazai épület-energetika rendszere kedvezőtlen helyzetben van; a teljes energia-felhasználásunk 40%-a épületeinkben történik, 80%-ban fölgázra támaszkodva. Magyarország emiatt a harmadik leginkább földgáz-függő Európában. Ez nem csak energetikai probléma, hanem makrogazdasági, politikai, diplomáciai is kérdés is. A hazai családok költségvetésében megjelenő rezsiköltségek tekintetében a negyedik leggyengébbek vagyunk az unióban. 

A megkeresett pénz nagy részét a családok energia-költségekre fordítják. Szabályozói oldalon nagy hibának bizonyult az előzőnemzeti fejlesztési terv készítése során, hogy fenntartható energiagazdálkodásra (megújuló energia hasznosításra, energia-hatékonyság javításra) a teljes kohéziós és strukturális alapból lehívható pénzek 1,8%-át irányoztuk elő. Az aktuális forrás-átcsoportosítással ez 3%-ra nő, de ez a szám Szlovákiában 10%, Csehországban 12%. Remélhetőleg, a 2014-es új uniós költségvetési ciklusban, és az ahhoz kapcsolódó nemzeti fejlesztési terv erre a területre jóval nagyobb forrást fog előirányozni. Makrogazdasági és mikroszinten egyaránt közérdekű ez az ügy. 

A hajtóerő létezik ma is a szabályozó oldalon; a friss energia-hatékonysági uniós irányelv, ami helyettesít két korábbi irányelvet. Elvárás szerint Magyarországi honosítása is megtörténik, s ez nagyon komoly kötelezettségeket ír majd elő a magyar energiagazdaság számára. Meghatározza a kötelező felújítási arányt, de csak a kormányzati épületek számára; eszerint a kormányzati használatú épületek másfél százalékát évente fel kell újítani, ez jelentős hajtóerőt jelenthet. 

Hosszabb távú, másik hajtóerő lehet, hogy az EU a nemzetközi éghajlat-védelmi erőfeszítések élén jár. Ennek egyik példája a 2050-ig szóló széndioxid-mentesítő útiterv. Az Európai Bizottság jövőképe szerint 2050-ben az unió egésze 80%-al kevesebb széndioxidot fog kibocsátani, mint ma. Ezen megtakarítás jelentős részét az épületekben kell elérni. Milyen lépéseket kell ehhez megtenni? Szükség van kellően bölcs, megalapozott, kellő mélységben egyeztetett stratégiára, kormányzati tervekre ezeken a területen. 

Vizsgálni kell a források kérdését. A 2020-as célkitűzések eléréshez az épület szektorban kb. ezer milliárd Ft befektetésre volna szükség. Nem csak közpénzre kell gondolni. Felmérések szerint, kicsit pazarlóan bánunk az épületek energia-kezelésében a közpénzekkel, ezen segíteni lehet pl. külföldön követett megoldásokkal. Ausztriában, Németországban, Csehországban épületenergetikai felújításokhoz nem, vagy nem csak visszatérítendő támogatást adnak, hanem pl. kamatkedvezményt, kedvezményes hitelt, garancia-átvállalást. Így ugyanazt az energia-megtakarítást esetleg kisebb közpénzzel lehet elérni. A lakossági szférában energetikai megtakarításokra eddig uniós forrásokat nem lehetett bevonni, ezt az akadályt 2014-től megfelelő konstrukciókkal, uniós forrásokkal is el lehet hárítani. 

Nem elég a stratégia, a tudás és a szemlélet alakítása is szükséges. Nem elég a pénz, ismeretekre és világlátásra is szükség van ezeken a területeken. Mindannyiunknak szüksége van erre, akár felhasználók, akár termelők, vagy szolgáltatók vagyunk. Energiatudatosságra, hosszú ideig tartó szemlélet-formálásra van szüksége a háztartásoknak, a kis- és középvállalatoknak, a tervezőknek, kivitelezőknek, a szakpolitika alakítóinak. Jelenleg sem a felhasználónál, sem a beépítőnél nincs meg az elegendő tudás. Nem elegendő az egyetemi oktatás a szemléletet formáló ismeretek átadására, erre akár a média segítsége is szükséges lehet.  

 

Az árnyékoló berendezéseket a megrendelők kézzelfogható energia-takarékossági okokból kérik. Egy épület hőszigetelő képessége a végtelenségig növelhető, a határt csak a nyilás-zárók jelentik. Ezek hő-megtartó képessége nagyságrendileg rosszabb, mint a határoló szerkezeteké, ez ad létjogosultságot az árnyékoló szakmának. Olyan berendezéseket tudnak a nyílászárókra, vagy a falak elé telepíteni, amelyek a nyílászárók hőmegtartó képességét 20-30%-al tudják javítani, télen és nyáron egyaránt. Bármilyen fizikai jellemzővel, amelyet elektromos jellé tudunk alakítani, ezek a berendezések vezérelhetők. Ennek az intelligens épületeknél van jelentősége, különösen akkor, amikor már minden csepp energia fajlagos költséget fog jelenteni. A jelenlegi berendezések már mindezt tudják. A konferencián a meghívott építészek fognak arról szólni, ők hogyan látják ezeket a kérdéseket.      

 

A szakmai konferenciákra 2012. október 14-én éjfélig lehet online előzetesen regisztrálni: www.cep-expo.hu ,

ezt követően pedig, a szabad helyek függvényében, a helyszínen. A konferencia-regisztráció automatikusan tartalmazza a kiállításra szóló látogatói belépőjegyet is.

 

Kedvezményes látogatói belépőjegyek a CEP® kiállítására (konferencia regisztráció nélkül):

A kiállítás megtekintésére szóló 50% kedvezményes belépőjegyek igényelhetők az alábbi link segítségével: http://www.cep-expo.hu/visitors-registration.html?&L=1

 

Részletes program és kiállítási információk ugyancsak a honlapon: www.cep-expo.hu  

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük