2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Cigánybúcsú Mátraverebély-Szentkúton

3 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/41388"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/kep_196.thumbnail.jpg" border="0" width="75" height="100" /></a></span>Az évenként ismétlődő hagyományos mátraverebély-szentkúti cigánybúcsút 2010. július 10-én, szombaton tartják. Szervezője a Nógrád megyei cigány önkormányzat és a Dúl Géza cigánypasztorációs referens által irányított Ceferino Ház munkaközössége. A zarándoklatot Székely János püspök, az MKPK cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci megyéspüspök vezeti. <br />

kep 196.thumbnailAz évenként ismétlődő hagyományos mátraverebély-szentkúti cigánybúcsút 2010. július 10-én, szombaton tartják. Szervezője a Nógrád megyei cigány önkormányzat és a Dúl Géza cigánypasztorációs referens által irányított Ceferino Ház munkaközössége. A zarándoklatot Székely János püspök, az MKPK cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci megyéspüspök vezeti.

kep 196.thumbnailAz évenként ismétlődő hagyományos mátraverebély-szentkúti cigánybúcsút 2010. július 10-én, szombaton tartják. Szervezője a Nógrád megyei cigány önkormányzat és a Dúl Géza cigánypasztorációs referens által irányított Ceferino Ház munkaközössége. A zarándoklatot Székely János püspök, az MKPK cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci megyéspüspök vezeti.

Az ünnepi liturgia 11 órakor kezdődik, majd körmenettel és tanúságtételekkel folytatódik. A zarándoklaton részt vesznek a magyarországi cigányvajdák is, akik a kegyhelyet őrző ferencesekkel a nap folyamán megbeszélést tartanak arról, hogy a Vajdák a Romákért Alapítvány hogyan kapcsolódhat be a szentkúti kegyoltár felújítási munkálataiba.

* * *

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely a szlovák határ közelében, többnemzetiségű területen található. A hagyomány szerint Szent László király ellenségei elől menekült e tájon, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar hagyományvilág szép motívuma húzódik meg: a vízfakasztó László az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének. Az első gyógyulás a 13. században történt, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt kérte, hogy ásson le, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

A zarándokok sokasága miatt 1211-ben, vagyis jövőre nyolcszáz éve templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan a nép körmenetben vonult a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott kiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Szentkúton az első kőkápolna 1705-ben épült, a mai templom pedig 1763-ban. A kegytemplom 1970-ben VI. Pál pápától basilica minor rangot kapott.

A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsús csoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A kegyhelyet évente negyedmillió hívő keresi fel.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.