Cigányszerelem

Cigányszerelem. Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb operettje sztárszereposztásban a Budapesti Operettszínházban. Premier október 20-21-én.

Cigányszerelem. Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb operettje sztárszereposztásban a Budapesti Operettszínházban. Premier október 20-21-én.

A történet valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen játszódik, itt él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán…

A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással szinte összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése.
A szerző rendkívül igényes zenei világa grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben, olyan felejthetetlen számokkal, minta Messze a nagy erdő, vagy a Vad cigánylegény vagyok. A mű külön érdekessége, hogy Lehár két tenor és két szoprán énekesnek ad lehetőséget, a szokásos táncoskomikus és szubrett pár mellett.

A két profi osztrák szövegíró Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szinte egyszerre adta át Lehárnak a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem librettóját. A komponista nagyobb kedvet érzett Zórika történetéhez, hamarosan nekilátott a munkának, és 1909. május közepén leszállította a kész zenei anyagot a Carl-Theaternek. Mégis a Luxemburg került előbb színre a Theater an der Wienben. Ám alig két hónappal később 1910. január 8-án bemutatták a komponista harmadik nagysikerű operettjét, a Cigányszerelmet.
A megjelent beszámolók némileg kifogásolták a mű cselekményét, de Lehár zenéjéről kedvezően írtak:

„Lehár úrnak a zenekari eszközök bőséges bevetésével – melyek olykor szinte operai szintet képviselnek – sikerült hatalmas fokozásokat elérnie. A Cigányszerelem olyan benyomást kelt, mintha a zeneszerzőnek szívügye lett volna. A közönség mindenekelőtt erős, személyének szóló sikerrel ajándékozta meg őt, nagyon élvezte az egyes számokat, és készségesen tapsolt" (Neues Wiener Journal]
A lapok visszafogottsága a librettóval kapcsolatban onnan eredhetett, hogy Lehár a szerelem olyan mély rétegeit érinti ebben a művében is, amilyeneket a korabeli bécsi közvélemény operettszínpadon még szokatlannak tartott. S hiába telt el több mint száz év, a Cigányszerelem témája még ma is néhol „kényesnek" számít. Igaz, hogy vágyaink kimondásában és megvalósításuk szabadságában már meghaladtuk Lehár korát, de előítéleteink és gyávaságaink ugyanolyan erősen – ha nem erősebben – működnek.

Az operett-irodalom egyik főművét nagyszerű, kettős szereposztásban láthatják az Operettszínház színpadán, Béres Attila rendezésében, aki a jekatyerinburgi Sverdlovsk Zenés Színház, majd a Szegedi Szabadtéri Játékok után itt állítja újra színpadra a művet.
A Marosvásárhelyen született rendező személyes élményeit is színpadra viszi szülőföldjéről:
„Főként az ottani emberek lelkét és a világhoz való viszonyát rendeztem bele az előadásba. A zenei alapanyag csak segített: Lehár Ferenc muzsikája operai igényű, de rengeteg népi motívumot is használ a Cigányszerelemben. Jekatyerinburgban a Sverdlovsk Zenés Színházban az oroszországi környezethez alkalmazkodott az előadás. Szegeden a szabadtérhez igazodtunk, s más volt a szövegkönyv is. A mostani rendezésben változott az alapkoncepció, és teljesen új a nyitó kép is. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az első pillanatban megismerjük, kik játszanak a darabban és milyen emberek… A mű az 1920-as években játszódik, de a ma emberének akarjuk elmesélni a történetet. Azokat a hasonlóságokat és különbségeket szeretném megmutatni, amik összetartanak, s nem szétválasztanak minket, amiktől mindannyian többek vagyunk…A legfőbb gond, hogy nem a jót látjuk meg a másikban, hanem például ebben az esetben az etnikumát. Az emberek gondolkodásában van egy hibakód, mert nem a zszámít, ki honnan jött. Romániában valakinek azt mondani, hogy Te magyar, az ugyanolyan pejoratív kifejezés, ahogy nálunk is rengetegen elítélik a kisebbséget. Nekem a legjobb barátom román volt, mert szerintem az embert kell nézni, nem a származását Az operettben sem feltétlenül faji különbségekből adódik a viszály. A szerelmesek nem tudnak tovább együtt élni, mert felégetik egymást szerelmükkel, Ilona az elhagyott szerető személyes bosszúból is egymásnak uszítja őket. A darab aztán egy nagy közős magyar-cigány tánccal ér véget" – mondja Béres Attila.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – operett két felvonásban.

Szöveg: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky.

Dalszöveg: Gábor Andor

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Rendező: Béres Attila

Zenei vezető – karmester: Makláry László

Karmester: Szabó Mónika

Közreműködik a színház énekkara, balettkara és zenekara.

Szereplők: Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Dolhai Attila, Vadász Dániel, Fischl Mónika, Lukács Anita, Lehoczky Zsuzsa, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely, Csonka András, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Peller Anna, Kékkovács Mara, Verebes István, Csengeri Ottília, Marik Péter, Magasházy István.

Bemutató: kettős szereposztásban október 20-21-én.

Bővebb információ a www.operettszinhaz.hu oldalon.

Lantai József