Csepel nyerhet a válságon – Már multik is felfedezték
3 perc olvasás
A Csepel Művek 1. számú kapuja -maA válság nyertesei közé tartozhat Csepel, pontosabban a sziget fővároshoz tartozó része. Az egykori Csepel Művek hatalmas, mintegy egymillió négyzetméteres ipari területén mind többen keresik az olcsóbb, kiváló infrastruktúrával rendelkező ingatlanokat. Az itt működő vállalkozások jelenleg 12 ezer embert foglalkoztatnak.
A Csepel Művek 1. számú kapuja -maA válság nyertesei közé tartozhat Csepel, pontosabban a sziget fővároshoz tartozó része. Az egykori Csepel Művek hatalmas, mintegy egymillió négyzetméteres ipari területén mind többen keresik az olcsóbb, kiváló infrastruktúrával rendelkező ingatlanokat. Az itt működő vállalkozások jelenleg 12 ezer embert foglalkoztatnak.
A válság miatt számtalan cég gondolja újra gazdálkodását, mely azzal is jár, hogy székhelyüket, raktárukat kedvezőbb ár/érték arányú helyszínekre költöztetik. A területen a hazai kis- és középvállalkozások mellett olyan multinacionális vállalatok is megjelentek, mint a Xerox, vagy a Marks&Spencer – mondta el a Csepel Művek területén 220 ezer m2 érdekeltséggel rendelkező In-Management Ingatlan-üzemeltető Kft. ingatlangazdálkodási igazgatója. Sajgál Gábor hozzátette, a térségben a termelő üzemek, raktárak után az ott dolgozókat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó-ipari létesítmények is kiépülnek. A térség azért vonzó a kisebb és nagyobb vállalkozások számára is, mert irodák esetén 10-20 m2-től több ezer négyzetméterig, míg raktárak esetén 200-tól több tízezer négyzetméterig áll rendelkezésre ingatlan. Az egykori Weiss Manfréd művek területe újra a főváros legfontosabb ipari központja lesz – jósolja a szakértő.
Bővültek az ipari terület funkciói is. A korábban elsősorban acél-, fémkereskedelemmel foglalkozó cégek mellett a nagy üzemcsarnokok adta lehetőséget kihasználva raktározással, szállítmányozással foglalkozó cégek is megjelentek. Bár elvben bontásra, új építés céljára is vásárolható terület, a régi üzemcsarnokok, irodák értéke, állapota ezt nem indokolja.
A budapesti önkormányzatok mindent megtesznek a környezetterhelő tevékenységek és a kamionok kiszorításáért, mára a főváros teljes területén 12 tonnás, vagy ennél szigorúbb korlátozás van érvényben, ami alól csak néhány kiemelt útvonal a kivétel. Az ipari létesítmények, raktárak ezért mind kijjebb kényszerülnek. Ugyanakkor Budapest, azaz a munkaerő és a piac közelsége arra ösztönzi a cégeket, hogy a városhoz minél közelebb telepedjenek meg. Csepel pont e két törekvés metszéspontjában van – mutat rá Sajgál Gábor.
Az igazgató szerint további lendületet ad a fejlődésnek a közeljövőben megépülő csepeli gerincút, amely közvetlenül köti majd össze a fővárosból induló autópályákat a csepeli ipari körzettel. Ez utóbbi az m0-tól indul majd, csatlakozik a II. Rákóczi Ferenc főútba, majd a Mag utcánál jobbra terelve a forgalmat el fogja kerülni Csepel belvárosát és egyesül a Szabadkikötő úttal.
