2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Csipike, az óriástörpe Miskolcon

5 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/105964"><img class="image image-preview" src="/files/images/csipike.preview.jpg" border="0" width="484" height="679" /></a></span>Kultmese elevenedik meg a színpadon. Zenés mesejáték készült Csipike, az óriástörpe történetéből a Miskolci Nemzeti Színházban. A Kamaraszínház színpadán elevenedik meg Fodor Sándor meséje, amely egy kicsike rengeteg lakóinak kalandjait tárja elénk verssel, zenével. <p> 

csipike.previewKultmese elevenedik meg a színpadon. Zenés mesejáték készült Csipike, az óriástörpe történetéből a Miskolci Nemzeti Színházban. A Kamaraszínház színpadán elevenedik meg Fodor Sándor meséje, amely egy kicsike rengeteg lakóinak kalandjait tárja elénk verssel, zenével.

 

csipike.previewKultmese elevenedik meg a színpadon. Zenés mesejáték készült Csipike, az óriástörpe történetéből a Miskolci Nemzeti Színházban. A Kamaraszínház színpadán elevenedik meg Fodor Sándor meséje, amely egy kicsike rengeteg lakóinak kalandjait tárja elénk verssel, zenével.

 

Sokak számára lehet ismerős Fodor Sándor meséje, az a különös képi világ, ahogy a figurákat és a környezetet látjuk. Szabó Máté rendező elárulta, benne élénken élnek ezek a rajzok, és a díszlet is ezt az érzetet igyekszik visszaidézni a nézőben.

Nem csupán a képek, a történet is nagy hatással volt rám gyerekként. Ez a mese a fontosság kérdéséről szól. Csipike tulajdonképpen identitásválságba kerül, úgy érzi, ő nem fontos. Ebben az erdőben minden folyik rendesen magától Csipike nélkül is, de a barátai szemében nem az számít, hogy mit csinál, hanem az, hogy van, hogy a barátjuk – magyarázza a rendező. Az erdőlakóknak fontos, hogy Csipike ne legyen szomorú, ne essen kétségbe és ne akarjon óriás lenni, hiszen az nagyon magányos dolog. Ha mindenki óriás, akkor ő törpe, de ha mindenki óriás és ő is az, akkor az egészen más… és az esthajnalcsillag is közelebb van – mondja a rendező.

 

Rengeteg kaland, vers, zene és humor alkotja ezt az előadást – fűzte hozzá Szabó Máté. Nagy Nándor zenéje és Paizs Miklós versei különleges, eklektikus zenei világot teremtenek ehhez a meséhez. Többfajta stílusjegy keveredik a zenében, a földalatti mozgalom hangulatát idéző brechti Kurt Weill-es momentumtól egészen a musicales hangzásig igen színes a paletta – tette hozzá.

 

A címszerepben Fandl Ferencet láthatja a közönség. A színművész bevallotta, számára gyermekkorában nem volt igazán meghatározó élmény a találkozás Csipikével.

A történetet felnőttként újraolvasva derült ki számomra, mennyi olyan probléma is rejlik ebben a műben, amely a gyerekeket erősen foglalkoztatja: barátság, kisebbségi érzés, kirekesztés. Ez az előadás érvényes tanácsot, mintát adhat a gyerekeknek abban, hogyan lehet a részévé válni egy közösségnek, hogyan lehet beilleszkedni, akár az óvodában, akár az iskolában – hangsúlyozta Fandl Ferenc. – Ez egyfajta kultmese az én korosztályom számára, és reméljük az előadás után a mostani gyermekközönség számára is azzá válik.

 

Jancsó Dóra két karaktert is megformál az előadásban. Nyúl szerepében egy rendkívül elrajzolt, humoros figuraként láthatjuk, míg Tipetupa, a pitypanglány visszafogott, kedves, emberi alak.

A szerepek megformálásánál fontos volt, hogy a gyerekek ne tudják, hogy a két karaktert ugyanaz a színész játssza. Szerencsére, Juhász Katalin fantasztikus jelmezei nagy segítségünkre vannak ebben. Nagyszerű csapat állt össze erre az előadásra, remek hangulatban telnek a próbák, rengeteget nevetünk. Sokszor figyelmeztetnünk kell magunkat, hogy a darabbal is haladnunk kell. Sok esetben persze ezek a viccek hasznosak voltak, mert benne is maradtak az előadásban. Igazán jól mulattunk közben – mesélte nevetve a színésznő. Jancsó Dóra hozzátette, Nagy Nándor zeneszerző ismét különleget alkotott, ezerszínűek a dalai. Kedvence is van az előadásban. – Tipetupa és Csipike duettjét szeretem a legjobban – mondta a színésznő. – Ez egy gyönyörű dal. Nándi jól megtalálta a szöveghez való zenei hangulatot, amihez társul minden olyan technikai elem is, ami egy meséhez kell: varázslat, vetítés és egy fülbemászó dallam.

 

Egyszer volt, hol nem volt, az aranyhegyen innen, a gyémánthegyen is túl, volt egyszer egy kicsike rengeteg. Ebben a rengetegben él Csipike, a gonosz törpe, akinek a szíve aranyból van, és aki a kicsike rengeteg élő vekkere: az ő szavaira ébrednek az erdő lakói. Ám egy reggel későn ébred, és látja, hogy az erdő az ő hajnali köszöntése nélkül is javában nyüzsög. Arany szívét kővé dermeszti, és behódol a rettenetes erejű Réz úrnak. De mi történik a kicsike rengetegben, ahol Réz úr átveszi a hatalmat? Ahol a jóból gonosz lesz, a gonoszból meg jó? Ahol visszafelé is tudnak folyni medrükben a folyók? Ahol Góliát-porral egy törpe is a csillagok fölé magasodhat? Ahol Szél hátán érkezik a szerelem?

 

Fodor Sándor szívet melengető meséjét Szabó Máté rendezi. Hasonlóan a 2013-ban óriási sikerrel bemutatott Négyszögletű kerek erdő rendezéséhez, Fodor Sándor Csipikéjét is új színpadi változatban, rengeteg verssel és zenével állítja színpadra.

 

Fodor Sándor – Nagy Nándor

CSIPIKE AZ ÓRIÁS TÖRPE – zenés mesejáték

Csipike: Fandl Ferenc

Kukucsi: Kokics Péter

Nyúl /Tipetupa: Jancsó Dóra

Sün apó: Márton B. András  

Kecskebéka/Vadmalac: Farkas Sándor        

Szarvasbika: Molnár Róbert

Madár: Kecskeméti Edina

Vadmalac nagypapája: Lichtenstein Pál

Rendező: SZABÓ MÁTÉ

 

Előadások: október 19. 10:00 és 14:00

Miskolc, Kamaraszínház

 

www.mnsz.hu

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.