Csökkenhet a vállalati korrupció Magyarországon

Jövő évtől szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások. Egy januárban életbe lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre – hangzott el az EY és a Baker & McKenzie Ügyvédi iroda csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

Jövő évtől szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások. Egy januárban életbe lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre – hangzott el az EY és a Baker & McKenzie Ügyvédi iroda csütörtöki sajtóbeszélgetésén.

„Az etikus magatartás és a felelős vállalatirányítás bizonyítottan pozitív hatással van a gazdasági szereplők eredményességére. A megfelelően kialakított, alkalmazott és kommunikált belső megelőző rendszerek biztosítékot nyújtanak egyrészt a beszállítók és a szerződéses partnerek felé, másrészt a befektetők, valamint a munkavállalók számára. Egy, az anyacégtől átemelt, és nem megfelelően testreszabott, vagy körvonalaiban megfogalmazott rendszer nem elégséges. A vállalat igényeire és a gazdasági környezetre kialakított megelőző rendszerek képesek csak hatékonyan és hitelesen fellépni a visszaélésekkel szemben" – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló, 2014. január 1-ével hatályba lépő új törvény kötelezi a vállalatokat arra, hogy bárki számára elérhető módon nyilvánossá tegyék a közérdeket, vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat, a bejelentési rendszer működését, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ismertető anyagokat. Vagyis minden, a vállalat etikus és átlátható működését biztosító rendszereket.

A törvény valóban hiánypótló, ahogy ezt az EY vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya is mutatja. A magyarországi felmérés az mutatja, hogy amíg az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, a válaszadók mindössze 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal, vagy eljárásrenddel. Etikai kódexszel rendelkező cégek száma csupán 28 százalék volt. Mindezeken túl, a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részleg, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik.

A vállalatok átlátható működését segít a polgári törvénykönyv 2014 márciusában életbe lépő módosított változata is, amely alapján az egyes vállalatok tisztségviselői felelősségre vonhatóak a cég tevékenységéből fakadóan elkövetett harmadik fél számára történő károkozásért. Mivel a szabályozás értelmében nagymértékben megnő a vezetőség tagjainak felelőssége, személyesen lesznek motiváltak és érintettek a vállalat, és azok munkatársai etikus és transzparens működésében.

„Mindkét módosítás tovább erősítheti Magyarországon a vállalati visszaélések elleni harcot, és pozitív lökést adhat a folyamatoknak. Ám a törvény megléte még nem garancia a sikerre. A szabályozásoknak párosulniuk kell állami oldalról hatékony ellenőrző rendszerekkel és szankcionálással. Vállalati oldalról legfontosabb a dokumentáció meglétén túl, hogy a felállított rendszerek alkalmazása valóban épüljön be a gyakorlati folyamatokba, a döntéshozatali rendszerek és a kultúra részévé váljon" – figyelmeztet dr. Hegymegi – Barakonyi Zoltán ügyvéd, a Baker & McKenzie budapesti irodájának managing partnere.