A másodlagos jelzálogpiaci válság közvetett hatásaként lassabb növekedés és magasabb finanszírozási költségek jelentkeznek Kelet-Közép-Európa bankszektorában – állapítja meg a nemzetközi Erste Bank Csoport legfrissebb elemzése.

 

 

A másodlagos jelzálogpiaci válság közvetett hatásaként lassabb növekedés és magasabb finanszírozási költségek jelentkeznek Kelet-Közép-Európa bankszektorában – állapítja meg a nemzetközi Erste Bank Csoport legfrissebb elemzése.

 

Ennek ellenére a kulcsfontosságú piacokon 2008 első negyedévében is fennmaradt a tavalyi erőteljes növekedési ütem, mivel a gazdaság fejlődése a régióban továbbra is átlag feletti. Az osztrák pénzintézet vételre ajánlja a befektetőknek a Raiffeisen International, és a magyar OTP Bank részvényeit.

A legtöbb közép-kelet-európai ország átlagosnál magasabb növekedési időszakra tekinthet vissza. Azonban az elmúlt években tapasztalt tempó tarthatatlanná vált, és középtávon túlfűtötté válhattak volna ezek a gazdaságok. Ugyanakkor a jelentős exportpiacok (elsősorban az Európai Unió) szintén lassulásnak indultak a pénzügyi válság és az Egyesült Államok gazdaságának hanyatlása nyomán. Mindent összevetve a nemzetközi Erste Bank Csoport elemzői mégsem számítanak arra, hogy az eurózóna gazdasága jelentősen megsínylené e hatásokat. „Összességében csak kismértékű visszaesésre számítunk a gazdasági növekedést illetően, mivel véleményünk szerint az eurózóna csak viszonylag szerény lassulást szenved el, és a belső kereslet szerzett már akkora lendületet, hogy legalábbis részben ellensúlyozni tudja a külkereskedelem szűkülését, főként hogy a kelet-európai EU tagállamok még mindig jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek. Ennek fényében a gazdasági növekedés hosszú éveken át meghaladja a főbb piacok bővülési ütemét" – jósolja Günter Hohberger, az Erste Bank Csoport bankpiaci szakértője.

Számos amerikai és nyugat-európai pénzintézettől eltérően az általuk vizsgált közép-kelet-európai bankszektor[1] tagjai egyáltalán nem vettek részt másodlagos jelzálogpiaci vagy ahhoz köthető befektetésekben, ezért nem is jelentkezett leírási veszteségük. A 2008 első negyedévi gyorsjelentési időszak lezárultával azonban a befektetők figyelme a közvetlen érintettségtől (hitelveszteségi leírások, tőkeemelési kényszer) a közvetett hatások (lassuló gazdasági növekedés, emelkedő finanszírozási költségek) felé fordult. A finanszírozási oldalon a válság igencsak megtépázta a likviditást. A háromhavi Euribor például 125 bázisponttal 4,97 százalékra emelkedett a 2007. év eleji 3,725 százalékról. Tehát a finanszírozási képesség és maga a finanszírozás minősége is komoly kérdéssé lépett elő az elmúlt hónapokban, hiszen a piaci szereplők célja továbbra is az, hogy ésszerű áron bővítsék eszközállományukat.

„Megvizsgáltuk a térség különböző bankszektoraira jellemző hitel/betét arányt, majd felosztottuk az országokat biztonságosabban és kockázatosabban finanszírozott piacokra. A leginkább veszélyeztetett piac szerintünk Oroszország és Ukrajna (161 százalékos, illetve 150 százalékos hitel/betét aránnyal), őket követi a sorban Szlovénia (141 százalék), Magyarország (132 százalék), majd Románia (122 százalék)" – magyarázza Günter Hohberger.

Mivel a legtöbb kelet-közép-európai országban a kamatszínvonal magasabb, mint az euróövezetben, a devizahitelek iránti igény erőteljes növekedésen ment keresztül az elmúlt években. 2007-ben a devizahitelek állománya Bulgáriában bővült a legnagyobb mértékben (86 százalékkal az előző évhez képest), majd Románia (84 százalék év/év alapon) és Ukrajna következik a rangsorban (75 százalék az előző évhez képest), amelynek nyomán ezekben az országokban 50 százalék feletti devizakitettség alakult ki. Az erőteljes devizakitettséggel rendelkező országok azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy nagyobb arányban „dőlnek be" a hitelek, mint a helyi valutában folyósított hitelekre támaszkodó piacokon, ugyanis a helyi valuta leértékelődése esetén megemelkedik a törlesztőrészlet összege. Az Erste Bank elemzése ezért a devizahitelek tőkefedezetét is vizsgálja az egyes bankszektorok kitettségének megállapításához. „Miként az alábbi grafikonon is jól látható, Csehország (alacsony alapkamat), Szlovénia (az euró bevezetésre került 2007. január 1-jén), valamint Horvátország és Szerbia devizakitettsége alacsony" – állítja Günter Hohberger.

„A 2007-es évre vonatkozóan az újonnan csatlakozott EU-tagállamok közül Bulgáriában és Romániában, valamint a FÁK-országokban, elsősorban Ukrajnában és Oroszországban tapasztalható a legerőteljesebb, évi 50 százalékot meghaladó mértékű hitelállomány-bővülés. Ukrajnában, Romániában, Oroszországban, Bulgáriában és Szerbiában az 50 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedő lakossági hitelállomány jelentette a növekedés motorját. A vállalati hitelállomány különösen Bulgáriában és Ukrajnában ugrott meg erőteljesen (77, illetve 62 százalékkal az előző évhez viszonyítva)" – mondta Günter Hohberger. „Általánosságban elmondható, hogy a betétek állománya lassabban bővült, mint a hiteleké, így nem egy országban a hitelek és betétek aránya átlépte a 100 százalékos határt. Számos közép-kelet-európai országban a hitelek alacsony penetrációs rátája a hitelezés erőteljes felfutásához szolgáltathat alapot az elkövetkező évek során. A legtöbb országban a jelzálog- és a fogyasztási hitelek jelentik a növekedés legfőbb hajtóerejét, méghozzá a csökkenő munkanélküliség, a fejenkénti GDP növekedése, valamint az ennek nyomán a fogyasztási cikkek és lakások iránt jelentkező nagyobb kereslet következtében."

A közép-kelet-európai régióban várható gazdasági visszaesés eddig nem jelent meg a bankszektor 2008. első negyedévi adataiban. A kulcsfontosságú piacok, úgymint Lengyelország, Románia és Ukrajna eddig még fenn tudták tartani a 2007-ben tapasztalt erőteljes bővülési ütemet. Romániában és Ukrajnában a hitelezés üteme 66, illetve 76 százalékkal bővült 2008. első negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva. „Az elkövetkező években Bulgária és Románia, a két legújabb EU-tagállam, valamint Ukrajna és Oroszország számol majd be a legmagasabb növekedési ütemről, amelynek révén komoly lépéseket tesznek az érettebb piacokhoz való felzárkózás útján. Összességében arra számítunk, hogy az összes közép-kelet-európai ország kiaknázza felzárkózási potenciálját, amelynek eredményeként több mint tíz évig az átlagosnál magasabb növekedési ütemet láthatunk ezekben az országokban" – vázolta a jövőképet Gernot Jany, az Erste Bank Csoport bankpiaci elemzője.

„Miközben a betétállomány nagysága egyes országokban (például Csehországban és Horvátországban) már magas szintre emelkedett, a feltörekvő bankpiacokon még mindig sok pénz hever otthon. Úgy véljük, a bankszektor iránti bizalom erősödésével a lakosság egyre több pénzt helyez majd el a kereskedelmi bankoknál. A külföldi szereplők piacra lépése általában igen pozitív hatást fejt ki a bankrendszer iránti bizalom tekintetében, és ez a jelenség Ukrajnában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában máris jól tetten érhető" – jelentette ki Gernot Jany.

Az Erste Bank elemzői a következő közép-kelet-európai pénzintézetekre hívják fel a figyelmet:

  • A továbbra is növekedést mutató Raiffeisen International, valamint az utóbbi időben értékét vesztett OTP mutatja a legnagyobb növekedési potenciált a jelenlegi részvényárfolyamuk fényében, így mindkét részvény ismételten vétel ajánlást kap.
  • A BRD GSG, a kelet-közép-európai régió egyik legjövedelmezőbb bankja, valamint a nagy növekedési potenciállal rendelkező román Banca Transilvania jól teljesített az elmúlt hónapokban, így a korlátozott részvényárfolyam-emelkedési potenciál miatt mindkét papírt felhalmozásra ajánljuk.
  • A PKO BP, az erőteljes növekedési kilátásokkal rendelkező legnagyobb lengyel bank, valamint a biztos finanszírozási minőséget felvonultató Komercni banka a kedvenc papírunk, mindkettő felhalmozás ajánlással.

·         Az AIK Banka, a szerb bankrészvény nagyfokú növekedési és nyereségpotenciállal kecseget, amire érdemes fogadni a javuló politikai helyzet okán is, ezért felhalmozásra alkalmasnak tartjuk a bankpapírt.


[1] Közép-Kelet-Európa jelen esetben Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Montenegrót, Lengyelországot, Oroszországot, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajnát jelenti.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük