A kábelszolgáltatók szerint ma már nem az infrastruktúra hiánya gátolja a szélessávú internet további elterjedését, ehhez inkább a digitális közbizalmat kellene megerősíteni. A szélessávú távközlési infrastruktúra megteremtésében és a korszerű internetezés hazai elterjesztésében kiemelkedő szerepet játszó, és újabb nagyléptékű fejlesztések előtt álló kábelszolgáltatók szakmai szervezetei ezért a Nemzeti Digitális Közmű kormányzati terve kapcsán érdemi, széleskörű szakmai és társadalmi konzultációt sürgetnek.

 

 

A kábelszolgáltatók szerint ma már nem az infrastruktúra hiánya gátolja a szélessávú internet további elterjedését, ehhez inkább a digitális közbizalmat kellene megerősíteni. A szélessávú távközlési infrastruktúra megteremtésében és a korszerű internetezés hazai elterjesztésében kiemelkedő szerepet játszó, és újabb nagyléptékű fejlesztések előtt álló kábelszolgáltatók szakmai szervezetei ezért a Nemzeti Digitális Közmű kormányzati terve kapcsán érdemi, széleskörű szakmai és társadalmi konzultációt sürgetnek.

 

A szolgáltatók úgy látják: az elmúlt évtized kormányzati stratégiai elképzeléseiből – főként a piaci szereplők fejlesztéseinek köszönhetően – a csaknem teljes lakossági szélessávú lefedettség és a nagy sebességű, jó minőségű szolgáltatás lehetősége már megteremtődött. Elérkezett az ideje, hogy a piac és az állam összefogásával immár a használat terjedését ösztönző közpolitikai lépéssorozat, a digitális közbizalom és közbiztonság erősítése, a digitális írástudás általánossá tétele, az elektronikus közigazgatási és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének növelése is megvalósuljon.

„Ma már nem az infrastruktúra hiánya gátolja a szélessávú internet további elterjedését" – jelentette ki a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) vezetője. Kéry Ferenc és Rajkai László hangsúlyozta, hogy a piacon versenyző kábeles és más technikát használó szolgáltatók az elmúlt évtizedben megteremtették azt, hogy ma már a magyar lakosság 98%-a hozzájut a szélessávú internethez – ha igényli ezt.

A szövetségek emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben több állami-kormányzati elképzelés született és projekt indult már a szélessávú internethasználat széleskörű elterjesztése érdekében. A legtöbb esetben megfogalmazódott, hogy a szükséges infrastruktúra kiépítése mellett az elérhető tartalmat, az ismereteket és a motivációt is fejleszteni szükséges, e-esélyegyenlőségi programokat kell indítani a hátrányos helyzetben lévők bátorítására. A legátfogóbb koncepció, a 2005-ben elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia célul tűzte ki, hogy „szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközök összehangolt alkalmazásával semlegesíteni kell a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését korlátozó tényezőket a hozzáférés, a tartalom, a motiváció, a képzettség és a biztonság területén". A stratégia meghatározott célja volt, hogy a "digitálisan írástudatlan" lakosság részaránya 2008 végéig 50% alá csökkenjen, a szélessávú internetpenetráció, az e-Közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele és az e-Kereskedelem részaránya pedig eddigre elérje az EU átlagát, továbbá a lakossági szélessávú lefedettség szintje elérje a 90%-ot.

A hazai kábelszolgáltatók az egy évtizede folytatott, folyamatos hálózatfejlesztéseikkel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ez utóbbi célkitűzés mára túlteljesült. Az eltelt időszakban emellett a szélessávú hálózatokon elérhető adatátviteli sebesség a negyvenszeresére (0,5 Mbps-ról 20 Mbps-ra) nőtt, a hozzáférés belépő ára pedig az ötödére csökkent. Ez is szerepet játszott abban, hogy tavaly több mint 27 százalékkal növekedett a kábelinternetet igénybe vevő otthonok száma. A kábelhálózatok idén széles körben történő újabb fejlesztésével, az EuroDOCSIS 3.0 adatovábbítási technológia bevezetésével pedig további ötszörös sebességnövekedés várható, így már ebben az évben országszerte rendelkezésre állhat a 100 Mbps feletti adatsebesség is.

A legtöbb közép-keleti és sok nyugat-európai ország internethálózati fejlettségét meghaladó, kiváló szélessávú infrastruktúra elérhetősége ellenére a hazai penetráció, az internet igénybevétele azonban továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától. A szélessávú internet további terjedésének immár nem az infrastruktúra kiépülése, hanem az ismerethiány, az érdektelenség, a bizalmatlanság, a biztonsági problémák, különösen a kiskorúak veszélyeztetettsége a gátja. A két szövetség véleménye szerint a gyorsabb és olcsóbb, akadálymentes hatósági engedélyezési rendszer bevezetése, valamint a helyenként ésszerűtlen és monopoljellegű korlátozások lebontása is lényegesen segíthetné az internet további terjedését. Ezért a kábelszolgáltatók szakmai szövetségei, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács állásfoglalásához csatlakozva egyetértenek azzal, hogy a digitális írástudás fejlesztése, a digitális közbizalom megerősítése mindannyiunk közös felelőssége, ezen a területen a kormányzat és a piaci szereplők szoros együttműködésére és összefogására van szükség.

A több mint 700 ezer háztartásban szélessávú internetet szolgáltató kábelhálózatokat tömörítő MKSZ és MKHSZ ezért a Nemzeti Digitális Közmű kormányzati terve kapcsán, a digitális közbizalom megerősítése érdekében mihamarabbi érdemi, széles körű szakmai és társadalmi konzultációt kezdeményez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük