A gazdasági öngyilkosság, lassú, drága és fájdalmas módja a vendéglátásban a dohányzási tilalom...A gazdasági öngyilkosság, lassú, drága és fájdalmas módja a vendéglátásban a dohányzási tilalom…A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) felkérésére átfogó tanulmányt készített a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (PTI) a zárt nyilvános helyeken történő dohányzás magyarországi betiltásának lehetséges gazdasági hatásairól, megvizsgálva a nemzetközi környezetet is.

 

 

A gazdasági öngyilkosság, lassú, drága és fájdalmas módja a vendéglátásban a dohányzási tilalom...A gazdasági öngyilkosság, lassú, drága és fájdalmas módja a vendéglátásban a dohányzási tilalom…A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) felkérésére átfogó tanulmányt készített a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete (PTI) a zárt nyilvános helyeken történő dohányzás magyarországi betiltásának lehetséges gazdasági hatásairól, megvizsgálva a nemzetközi környezetet is.

 

 A tanulmány főbb megállapításait szeptember 19-én ismertette a két szervezet, a teljes dokumentum hasznos lobbianyag lehet a későbbiekben. A hazai teljes dohányzásellenes tilalom hatása hasonlóan az irekhezés az angolokhoz, akár a teljes vendeglátás összeomlását okozhatja, az íreknél és angoloknál többezer PUB, míg a németeknél többszáz étterem ment e miatt csődbe.

Háber Tamás, az MVI elnöke elmondta: mindenképpen független szakértőt akartak megbízni a tanulmány elkészítésével, hogy megalapozott, minden aspektust megvizsgáló, korrekt eredmény szülessen. Becslése szerint a teljes tiltás megközelítőleg az üzletek 28-30 százalékának bezárásához vezethet.

Gazsó Tibor, a PTI főtanácsadója hangsúlyozta: komoly gondnak látja, hogy a törvénytervezet elkészítését nem előzte meg a alapos hatástanulmány. A tanulmány leszögezi: a dohányzás teljes tilalmának vendéglátóhelyekre való kiterjesztése nagy valószínűséggel 10 százalékot is meghaladó mértékben – a nemzetközi tapasztalatok alapján rövid távon akár jelentősebb mértékben – is csökkentheti a vendéglátóipar bevételeit. Jó megoldásnak tartanák a vendéglátóhelyek dohányzó és nemdohányzó szekcióinak fizikai elkülönítését, a jelenlegi szabályozás szigorúbb alkalmazásával és szaknkcionálásával. Mindenképpen azt tartanák ésszerűnek, hogy a teljes tilalomra fokozatosan kelljen átállniuk a vendéglátóhelyeknek, megfelelő felkészülési idővel, 2-3 év alatt. Azt is leszögezik, hogy a szigorítás bevezetésének időzítésénél célszerű lenne figyelembe venni az ország gazdasági teljesítőképességének alakulását.

A tanulmány főbb következtetései az alábbiakban foglalhatók össze:

Háttér

A  nyilvános helyeken való dohányzás tilalmának kérdése a népegészségügyi intézkedések körében jelent meg Magyarországon is, követve a nemzetközi trendet, amelyet elsősorban és alapvetően az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött dohányzásellenes perek, az Egészségügyi világszervezet (World Health Organisation – WHO) dohányellenes agendája, illetve az Európai Unió egészségügyi biztosi hivatalához kötődő útmutatások és ajánlások domináltak.

Mind a 27 tagállamban vannak korlátozások a nyilvános helyeken való dohányzásra, de ezek mértéke államonként változik, így például sok helyütt az éttermekre nem, vagy nem teljesen vonatkoznak a tiltások.

Az 1999. évi XLII. sz. törvény eddig ismert módosítási javaslatai és a hozzá kapcsolódó indoklások, magyarázatok láthatóan nem tartják szükségesnek – amennyiben azok egyáltalán rendelkezésre állnak – a szükséges gazdasági, társadalmi  kritériumoknak megfelelő hatásértékelések bemutatását. 

1, A szabályozás társadalmi és gazdasági hatásának megalapozott, metodikailag is korrekt hatásbecslésének elvégzésén túl, a szabályozás sikerének szempontjából, társadalmi elfogadottságának kialakításához, végső soron a bevezetni kívánt szabályozás stabilitásának megalapozását tekintve ugyancsak alapvető feltétel a megfelelő keretek között moderált társadalmi vita lebonyolítása.

A nyilvános helyi dohányzás teljes tilalmának vendéglátóhelyekre való kiterjesztése bizonyosan nem növeli, a legnagyobb valószínűséggel csökkenti – a nemzetközi tapasztalatok alapján is rövid távon akár jelentősebb – 10 %-ot is meghaladó mértékben a vendéglátóipar bevételeit.

2, A dohányzás visszaszorításának társadalmi céljaival összhangban és a vendéglátóipar veszteségeinek minimalizálására javasolt megoldás a vendéglátóhelyek dohányzó és nemdohányzó szekcióinak fizikai elkülönítése, megfelelő légtechnikai megoldásokkal kiegészítve, a nemdohányzó szekciók teljes dohányfüst mentességének garantálásával.

Ez a megoldás a jelenlegi szabályozás szerint is kötelező a vendéglátóhelyeken. A gyakorlatban azonban a vonatkozó hatályos szabályozás, számos üzlet – különösen az alacsonyabb kategóriájú és kevésbé igényes helyiség kialakítása vendéglátó helyek – esetében egyáltalán nem érvényesül, vagy csak formailag tekinthető elkülönítettnek a dohányzó és a nemdohányzó rész.

3, A szabályozás szigorítása a jelenleg érvényes szabályozás fenntartása mellett a szigorítás az elválasztás követelményének pontosabb definiálását és az ellenőrzés gyakorlatának módosítását és hatékonyságának növelését indokolná.

4, További szabályozási lehetőségként kínálkozik a vendéglátóipar számára az üzletek dohányzó, illetve nemdohányzó státuszának az üzlet tulajdonosa, vagy üzemeltetője által történő meghatározása. Ezzel a megoldással mind a dohányzók, mind a nemdohányzók számára egyértelművé válna, hogy az általuk látogatni kívánt helyiségben találkozhatnak-e dohányfüsttel, vagy sem, illetve dohányozhatnak-e, vagy sem. (Hasonló szabályozás működik pl. Ausztriában, Németországban, Spanyolországban.)

5, A dohányzás vendéglátó helyeken történő tilalmának bevezetésére olyan időterv alapján kerüljön sor, amely megfelelő felkészülési időszakot (2-3 év) biztosít a vendéglősök számára. Ennek célja, hogy a dohányzás visszaszorításának társadalmi célját szolgálva lehetőséget adjon a társadalmi tudatosság növelése melletti felkészülésre és átalakulásra a vendéglátóipart érintő kedvezőtlen gazdasági hatások minimalizálása mellett.

6, A szigorítás bevezetésének időzítésében célszerű figyelembe venni az ország gazdasági teljesítőképességének alakulását. A költségvetési megszorítások által kiváltott recesszió, a belső fogyasztásnak a lakosság eladósodottsága melletti csökkenése, felvetik egy későbbi időpontban történő bevezetés indokoltságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük