A „munkába mentem" kifejezés korábban a tevékenységünk mellett az úti célunkat is kijelölte. Ma azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Egyes kutatások[1] szerint az emberek 85%-a problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. Ezt támasztja alá a Leitz felmérése is, mely szerint az alkalmazottak 35%-a több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni.

 

A „munkába mentem" kifejezés korábban a tevékenységünk mellett az úti célunkat is kijelölte. Ma azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Egyes kutatások[1] szerint az emberek 85%-a problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. Ezt támasztja alá a Leitz felmérése is, mely szerint az alkalmazottak 35%-a több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni.

 

Hatékonyság vs. hagyományos irodai munkakörnyezet

Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.

 

A Leitz legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.

 

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja". Ehelyett ún. „munka-pillanataik" vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax. A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp.

 

Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?

 

Alternatív munkahelyek – a piac reagál a megváltozott munkavállalói igényekre

Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.

 

 

A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni. A koncepció mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb ennél.

 

A dolgozó nem „lóg", ha nincs bent az irodában

Előnyök és hátrányok munkaadói oldalon

Előnyök:

  • Alacsonyabb irodabérleti költségek
  • Elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
  • Kevesebb hiányzás
  • Hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
  • A vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói image

Hátrányok:

  • Magasabb képzési költségek
  • A munkahelyek kialakításának magasabb költsége
  • Több kommunikációs kiadás
  • Tisztázatlan munkajogi kérdések
  • Adatvédelem

 

A cég nem felejt el, ha nem vagyunk bent az irodában

Előnyök és hátrányok munkavállalói oldalon

Előnyök:

  • Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
  • Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
  • Kevesebb megszakítás a munkavégzés során
  • Jobban összeegyeztethető családi élet és munka
  • Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

Hátrányok:

  • A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
  • Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
  • Kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól

 

Fentieket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között. A Work Is Where You Are című Leitz-tanulmány ezekhez a gondolatokhoz ad további szempontokat. A felmérés magyar nyelvű anyaga teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.


[1] Az Ipsos and the Workspace Futures Team of Steelcase Európában, Egyesült Államokban, és Ázsiában végzett kutatásai szerint

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük