Dr. Hack PéterDr. Hack Péter 

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó  2008. június 24-i  könyvbemutatója a magyar hivatalos-lap  kiadás fennállásának 160. évfordulójának eseménysorozatába illeszkedik.

Dr. Hack PéterDr. Hack Péter 

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó  2008. június 24-i  könyvbemutatója a magyar hivatalos-lap  kiadás fennállásának 160. évfordulójának eseménysorozatába illeszkedik.

Hack Péter könyvében azt vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetősége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét.

A könyv laudációját a megjelentek  dr. Bócz Endre nyugalmazott főügyész, egyetemi tanártól hallhatták, aki elmondta,  25 éve ismerte meg a szerzőt, az ELTE-n.  Később, a rendszerváltozás utáni szereplésének jellemzője volt, hogy ő tudta adekvátan használni a jogi szakkifejezéseket…  Újabb szerepkörben, tudósként is azt a felfogást igyekezett kifejteni, amit korábbi tevékenységében is képviselt.  A könyvben tárgyalt témák ma is nagyon időszerűek, már évtizedes kezdetekre nyúlnak vissza.

Ezek,

-a bírói függetlenség és számonkérhetőség, ill. ezek szervezeti biztosítékainak problematikája, elvi síkon való megjelenítése,

-az ügyészség szerepe és alkotmányjogi státusza,

-a büntetőeljárási jog kodifikációja.

A témakört jellemzik a közelmúlt közfigyelmet magára vonó eseményei (pl. a móri mészárlás) kezelésének módja,

a tét ;  a közbizalom!    Tanúlság; abszolút hibamentességgel működő igazságszolgáltatás nem létezik, de a hibáknak utána kell járni, fel kell tárni és orvosolni kell azokat.

Dr. Bócz kifejtette többek között; az előrelépés gátja, hogy nem eléggé áttekinthető a bíróvá való kodifikálás,

a bírói profil hiányosan szabályozott.

Az ügyészség alkotmányos helyzete az 1870-es évek óta viták tárgya; kinek legyen felelős, a parlamentnek vagy a kormánynak, vagy egyéb felelősséget fogalmazzanak meg számára?  A két klasszikus megoldás; a francia, a Napóleoni megfogalmazás, ill. a Nagy Péter féle.  A magyar a kettő között leledzik, nyugaton többnyire a Napoleónit tartják az igazinak, de a kor azt jelzi, ez nem lehet egyedül üdvözítő, nyitottságra van szükség, ezt a véleményt lehet hallani az Európa Tanácstól is.  Akár az a kérdés is felvetődhet, szükség van-e egyáltalán közvádlói hatóságra?

A könyv szerzője ismerteti ezeket a véleményeket is, elismeri létjogosultságukat, bár maga nem e mellett teszi le a garast.

A könyv hatodik fejezetében a szerző a büntetői gyakorlat írott dokumentumaira alapozva ad megközelítési lehetőségeket.  A mű abszolút erénye az újra való nyitottság megfogalmazása.

Bárd Károly, a CEU és az ELTE tanára a könyvről:

„A könyv alapgondolata, hogy valamennyiünk érdeke az igazságszolgáltatás jó minősége, a büntetőeljárás szabályainak garantálniuk kell a perbeli megismerés megbízhatóságát, azt, hogy a bűnösök elnyerjék büntetésüket, ártatlant viszont ne ítéljenek el. Az adatok azt igazolják, hogy nálunk a büntető igazságszolgáltatás rendszere messze nem optimálisan működik."

Király Tibor  akadémikus véleménye:

A szerző munkájában a számonkérhetőség megfogalmazásával követ dobott a vízbe, ami hullámokat gerjeszt, vitát provokál, ami a könyv lényeges erénye."

Sajó András akadémikus mondja:

„A mű fő értékének tartom, hogy kellő jogszociológiai megalapozással kimutatja, milyen visszafordíthatatlan következményekkel jár, ha az igazságszolgáltatás autonómiáját a meglévő korporatív törekvések ellensúlyozása nélkül hagyja érvényesülni a politika."

.

www.mhk.hu/kozlonybolt 

http://www.kozlonypont.hu/         

http://www.mhk.hu/

http://www.magyarkozlony.hu/

http://www.kozlonycentrum.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük