dr.Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége
4 perc olvasás
Dr. Hack Péter
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2008. június 24-i könyvbemutatója a magyar hivatalos-lap kiadás fennállásának 160. évfordulójának eseménysorozatába illeszkedik.
Dr. Hack Péter
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2008. június 24-i könyvbemutatója a magyar hivatalos-lap kiadás fennállásának 160. évfordulójának eseménysorozatába illeszkedik.
Hack Péter könyvében azt vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetősége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét.
A könyv laudációját a megjelentek dr. Bócz Endre nyugalmazott főügyész, egyetemi tanártól hallhatták, aki elmondta, 25 éve ismerte meg a szerzőt, az ELTE-n. Később, a rendszerváltozás utáni szereplésének jellemzője volt, hogy ő tudta adekvátan használni a jogi szakkifejezéseket… Újabb szerepkörben, tudósként is azt a felfogást igyekezett kifejteni, amit korábbi tevékenységében is képviselt. A könyvben tárgyalt témák ma is nagyon időszerűek, már évtizedes kezdetekre nyúlnak vissza.
Ezek,
-a bírói függetlenség és számonkérhetőség, ill. ezek szervezeti biztosítékainak problematikája, elvi síkon való megjelenítése,
-az ügyészség szerepe és alkotmányjogi státusza,
-a büntetőeljárási jog kodifikációja.
A témakört jellemzik a közelmúlt közfigyelmet magára vonó eseményei (pl. a móri mészárlás) kezelésének módja,
a tét ; a közbizalom! Tanúlság; abszolút hibamentességgel működő igazságszolgáltatás nem létezik, de a hibáknak utána kell járni, fel kell tárni és orvosolni kell azokat.
Dr. Bócz kifejtette többek között; az előrelépés gátja, hogy nem eléggé áttekinthető a bíróvá való kodifikálás,
a bírói profil hiányosan szabályozott.
Az ügyészség alkotmányos helyzete az 1870-es évek óta viták tárgya; kinek legyen felelős, a parlamentnek vagy a kormánynak, vagy egyéb felelősséget fogalmazzanak meg számára? A két klasszikus megoldás; a francia, a Napóleoni megfogalmazás, ill. a Nagy Péter féle. A magyar a kettő között leledzik, nyugaton többnyire a Napoleónit tartják az igazinak, de a kor azt jelzi, ez nem lehet egyedül üdvözítő, nyitottságra van szükség, ezt a véleményt lehet hallani az Európa Tanácstól is. Akár az a kérdés is felvetődhet, szükség van-e egyáltalán közvádlói hatóságra?
A könyv szerzője ismerteti ezeket a véleményeket is, elismeri létjogosultságukat, bár maga nem e mellett teszi le a garast.
A könyv hatodik fejezetében a szerző a büntetői gyakorlat írott dokumentumaira alapozva ad megközelítési lehetőségeket. A mű abszolút erénye az újra való nyitottság megfogalmazása.
Bárd Károly, a CEU és az ELTE tanára a könyvről:
„A könyv alapgondolata, hogy valamennyiünk érdeke az igazságszolgáltatás jó minősége, a büntetőeljárás szabályainak garantálniuk kell a perbeli megismerés megbízhatóságát, azt, hogy a bűnösök elnyerjék büntetésüket, ártatlant viszont ne ítéljenek el. Az adatok azt igazolják, hogy nálunk a büntető igazságszolgáltatás rendszere messze nem optimálisan működik."
Király Tibor akadémikus véleménye:
„A szerző munkájában a számonkérhetőség megfogalmazásával követ dobott a vízbe, ami hullámokat gerjeszt, vitát provokál, ami a könyv lényeges erénye."
Sajó András akadémikus mondja:
„A mű fő értékének tartom, hogy kellő jogszociológiai megalapozással kimutatja, milyen visszafordíthatatlan következményekkel jár, ha az igazságszolgáltatás autonómiáját a meglévő korporatív törekvések ellensúlyozása nélkül hagyja érvényesülni a politika."
.
Harmat Lajos
