Drasztikus nyugdíjcsökkenés jöhet 15-20 év múlva

Fontos adóváltozásokra lehet számítani a hazai megtakarítási piacon. A nyugdíj-előtakarékossági számla 3 éves felhalmozási időszakát 10 évre hosszabbítanák meg, a biztosítások tekintetében pedig az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjasok 10 év elteltével válnának kamatadó mentessé jövőre – mondta el Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes-államtitkár a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján. Bár az adózás fontos ösztönző lehet megtakarításra, a hazai lakosság pénzügyi kultúrája nem sokat javult az elmúlt időszakban, az oktatás pedig csak más módon tudná hatékonyan javítani a fiatalok pénzügyi tudatosságát – hangzott el a rendezvényen. Mivel azonban az állami nyugdíj valószínűleg drasztikusan csökkenni fog, az öngondoskodás szerepe egyre felértékelődik.

Fontos adóváltozásokra lehet számítani a hazai megtakarítási piacon. A nyugdíj-előtakarékossági számla 3 éves felhalmozási időszakát 10 évre hosszabbítanák meg, a biztosítások tekintetében pedig az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjasok 10 év elteltével válnának kamatadó mentessé jövőre – mondta el Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes-államtitkár a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján. Bár az adózás fontos ösztönző lehet megtakarításra, a hazai lakosság pénzügyi kultúrája nem sokat javult az elmúlt időszakban, az oktatás pedig csak más módon tudná hatékonyan javítani a fiatalok pénzügyi tudatosságát – hangzott el a rendezvényen. Mivel azonban az állami nyugdíj valószínűleg drasztikusan csökkenni fog, az öngondoskodás szerepe egyre felértékelődik.

Pénzügyi represszió, negatív reálhozam

A mai gazdasági viszonyokat nagyban determinálja a fejlett országok eladósodottsága. Az adósságválság megoldásra alapvetően négy eszköz létezik, a megszorítás és növekedés, pénzügyi represszió, infláció, és adósság átütemezés. Az USA ez utóbbit választotta a második világháború után, amikor a GDP 122 százalékára rúgó adósságát leépítette a következő évtizedekben. A pénzügyi represszió egyik legfőbb jellemzője a mesterségesen alacsonyan tartott, és az infláció növekedésével kialakuló negatív reálhozam.

A pénzügyi represszió úgy tűnik a mostani válság megoldásának eszköze is lehet, sőt már az is: a jegybankok például rendkívül laza monetáris politikát folytatnak, kötvényeket vásárolnak, több országban (például hazánkban is) átcsoportosítottak hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat rövidtávú célokra, bizonyos országokban pedig a külföldi tőkemozgások korlátozására is sor került. A fejlett államkötvények hozama és biztossága már egyáltalán nem olyan mint a korábbi évtizedekben, ezért helyettük már feltörekvő és egyéb vállalati kötvényekbe lehet érdemes fektetni – mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Global Investors regionális üzletfejlesztési igazgatója.

Fontos adóváltozások a megtakarítási piacon

Az adóterhelésben a mindenkori kormány megtakarítási formákra vonatkozó preferenciái jelennek meg. A hosszú távú megtakarítások jellemzően adómentesek (például TBSZ, vagy kockázati biztosítás), a leginkább preferált megtakarításokhoz még állami támogatás is jár (például önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, egészségpénztár), míg a legkevésbé preferált megtakarítási formákat (teljes életre szóló életbiztosítás, osztalék, kamat, árfolyamnyereség) SZJA és egyes esetekben EHO terheli.

A biztosítással kapcsolatos tervezett módosítások közé tartozik, az adóköteles díj elkülönítése. Eszerint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. Ezzel szemben a lejárati szolgáltatással, vagy visszavásárlással rendelkező biztosítások adókötelesek lesznek 2013-tól. Akik év végégi megkötik ezeket a biztosításokat, azoknál még három évig fennállnának a jelenlegi szabályok. Az egyszeri díjas biztosítások 5 év, a rendszeres díjak után 10 év elteltével válnak kamatadó mentessé.

A NYESZ esetében fontos változtatás, hogy a 3 éves felhalmozási időszakot 10 évre hosszabbítanák meg. A TBSZ esetében annyi változás történik, hogy zárt körben kibocsátott értékpapírok nem kerülhetnek a számlára. Így nem lesz lehetőség arra, hogy valaki a saját zrt.-jének részvényeit tegye TBSZ számlára – mondta el Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes-államtitkár.

Lassan javul a pénzügyi kultúra

A Portfolio.hu konferencia szavazásán a résztvevők 46 százaléka szerint valamelyest javult, 44 százalékuk szerint viszont alapvetően nem változott a lakosság pénzügyi kultúrája. László Csaba szerint mivel az oktatásban nem történt nagy előrelépés, így csupán némi tapasztalati javulás következett be, Szalay György, az MNB Pénzügyi kultúra központjának vezetője pedig MNB kutatásokra hivatkozva szintén úgy vélte, némi változás tapasztalható például a banki termékek használatánál, de érdemi változás nem következett be. Bár a pénzügyi oktatás bekerült az alaptantervbe (NAT), a panelben résztvevők szerint azonban a kötelezően tanított ismeretek alapvetően nem adnak hatékony ismereteket. Ha valaminek lenne értelme, az a gyakorlati képzés lenne.

Drasztikus nyugdíjcsökkentés jöhet

A konferencia szavazása alapján a résztvevők döntő többsége (63 százaléka) úgy vélte, 15-20 év múlva az állami nyugdíjak drasztikus visszvágására lesz szükség, ami felértékeli az öngondoskodás szerepét. Míg jelenleg egy nyugdíjasra 3 munkavállaló jut, a becslések szerint néhány évtized múlva 3 munkavállalónak már 2 nyugdíjast kell majd eltartania – mondta el László Csaba, a KPMG partnere. Bár a szabályozásnak nem kell, hogy változzon, a jogosultság azonban radikálisan csökkenni fog – tette hozzá Matits Ágnes, nyugdíjszakértő.

A magyar lakosság pénzügyi eszközeinek 8 százaléka készpénz. Ilyen magas készpénztartási hajlandóság az EU-ban csak Szlovákiában, Szlovéniában és Görögországban volt, bár a többi régiós ország sem mutatott e tekintetben nagyon más képet – mondta Szigel Gábor, az MNB szenior elemzője. Bár hosszú távon a magas készpénz használat nem kedvező, ám vannak ennek jótékony hatásai a költségvetésre. A készpénz az MNB számára ugyanis nem kamatozó forrásnak számít, de ha alacsonyabb lenne a készpénztartás, az MNB kötvények mennyisége nőne, ami viszont kamatozó, és rontaná a bank eredményét, ami aztán a költségvetésnél csapódna le.