3 az 1-ben és benne heti ajánlataim koncertek és tánc.

A MÁV Szimfonikus Zenekar és a Concerto Budapest zenekar koncertezik a hétvégén, négy városban pedig a Lord Of The Dance géppuskalábúit csodálhatjuk meg.

A MÁV Szimfonikus Zenekar és a Concerto Budapest zenekar koncertezik a hétvégén, négy városban pedig a Lord Of The Dance géppuskalábúit csodálhatjuk meg.

2012.november 2-án az Olasz Kultúrintézetben a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában Haydn: e-moll, (Gyász) szimfónia és Mozart: Requiem művei csendülnek fel.

Közreműködik: Kertesi Ingrid, Dobi-Kiss Veronika, Mukk József, Palerdi András, a Budapesti Ifjúsági Kórus.

Vezényel: Takács-Nagy Gábor

November 2-án, halottak napján hagyományosan gyászmisét mondanak a templomokban, a hangversenytermekben pedig a zeneirodalom híres Requiemjeinek egyike hangzik fel. Joseph Haydn, akit „a szimfónia atyjaként" is szoktak emlegetni, 104 szimfóniát írt, köztük jónéhány olyat, amelynek az utókor valamilyen melléknevet adott, hogy jobban megkülönböztethesse a többitől. A 44. számú, e-moll szimfónia lassú tétele – Haydn művei között ritkaság – olyan mély szomorúságot fejez ki, hogy a mű később a „Gyász" melléknevet kapta. Mozart Requiemje legendás mű. Azzá tette az a körülmény, hogy szerzője nem tudta befejezni, mert betegsége és tragikusan korai halála megakadályozta benne és ezért ez a mű tulajdonképpen az ő saját gyászmiséje lett. Legendássá tette a különös történet a titokzatos megrendelőről, aki azt kívánta Mozarttól, hogy hallgassa el nevét és a megrendelő önmagát jelölhesse meg szerzőként. Milyen érdekes az is, hogy az egyébként nagyon önérzetes Mozart ezt a feltételt vita nélkül elfogadta. Mindez azonban csak külsőség, amolyan körítés a mű körül, amely leginkább zenéjének értéke miatt lett legendás. Az ősi latin gyászmise-szöveg, benne a hatalmas betétkölteménnyel, Celanói Tamás Dies irae (A harag napja) kezdetű himnuszával, az utolsó ítélet látomását leíró versével Mozart zenéjében szárnyra kap, felizzik és olyan mélyen hatol be a hallgató gondolat- és érzésvilágába, amelyre a puszta szöveg nem lenne képes. Megrendítő zene és akkor is így hat ránk, amikor sokadszor halljuk.

2012.november 2.  19:00

J. Haydn: e-moll, No 44. (Gyász) szimfónia
W.A. Mozart: Requiem

Olasz Kultúrintézet

Budapest, Bródy Sándor u. 8.

2012. november 4-én, Verdi: Requiem a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Concerto Budapest zenekarral.

Közreműködik: 

A Magyar Rádió Énekkara

Karine Babajanyan – Szoprán

Wiedemann Bernadett – Mezzo

Horváth István – Tenor

Bretz Gábor – Basszus

Karmester: Roberto Abbado

Verdit 1868-tól, Rossini halála óta foglalkoztatta egy halotti mise komponálásának ötlete. Az első tervek szerint egy olyan kompozíció született volna a nagy operaszerző emlékére, amelynek minden egyes tételét más-más itáliai komponista írja, és Rossini halálának első évfordulóján hangzott volna el először.  Bár Verdi megkomponálta a maga részét, a Libera me-t, a terv végül mégsem valósult meg, sőt, amikor kiderült, hogy a Dies irae-re sem akad vállalkozó, annak vázlataiba is belefogott, két évvel később egy barátja javaslatára pedig nekilátott a többi tétel megírásának is. 1873-ban újabb alkalmat adott a mű megírásának Verdi jó barátjának, Alessandro Manzoninak a halála, aki az itáliai irodalom Risorgimento névvel fémjelzett korszakának nagy alakja volt. A mű 1874. május 22-én hangzott el először a milánói Szent Márk-székesegyházban hatalmas sikerrel.

Roberto Abbado

Roberto Abbado híres zenészcsaládból származik. Milánóban, majd a velencei La Fenicében és a római Santa Cecilián tanult.  1991-től hét évig volt a Münchner Rundfunkorchester vezető karmestere. Európa  legjelentősebb koncerttermeiben és legfontosabb zenekaraival lépett fel, mint a Royal Concertgebouw, az Orchestre National de France, az Orchestre de Paris, a Dresden Staatskapelle, vagy a  Leipzig Gewandhaus Orchestra. Természetesen  vezényelte  a nagy olasz zenekarokat is, mint a Santa Cecilia, a Rai Torino, vagy a La Scala zenekarai. 1991-ben mutatkozott be először az Egyesült Államokban, a New York-i Lincoln Centerben, s azóta rendszeresen hívják az USA nagyvárosaiba. Vezényelte Boston, Philadelphia, Chicago, Cleveland, San Francisco és Los Angeles szimfonikus zenekarait. A világ vezető operaházaiban számos világpremiert mutattak be a vezetésével. Abbado programjaiban rendszeresen szerepel a kortárs zene: a XX. századi szerzők éppúgy, mint a ma élő szerzők. 2009-ben az Év Karmestereként megkapta a Franco Abbiati díjat.

2012.11.04. vasárnap 19:30

Verdi: Requiem

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Lord Of The Dance, a világ legnépszerűbb tánc-showja novemberben ismét hazánkban turnézik! Az ír rendező és sokszoros nemzetközi díjnyertes táncművész, Michael Flatley által koreografált előadás az 1996-os bemutatása óta példátlan sikernek örvend.

Michael Flatley's – Lord of the Dance

2012. november 3. (szombat), 19:00 – Győr, Városi Egyetemi Csarnok

2012. november 4. (vasárnap), 19:00 – Miskolc, Generali Aréna és Sportcsarnok

2012. november 5. (hétfő), 19:00 – Pécs, Lauber Dezső Sportcsarnok

2012. november 6. (kedd), 19:00 – Veszprém, Veszprém Aréna

Michael Flatley profi karrierje az 1980-as években kezdődött. A nemzetközi áttörést a '94-es Eurovíziós Dalfesztiválon bemutatott, mára már legendásnak számító 7 perc jelentette, amely a két évvel későbbi Lord Of The Dance produkciójában, a sztár megkérdőjelezhetetlen főművében teljesedett ki. Szinte elképesztő az előadás elmúlt 12 évének eredménylajstroma: 10 nap alatt 250 ezer eladott jegy Ausztráliában, 21 egymást követő előadás a londoni Wembley Arénában, több tízmillió eladott cd és dvd, hogy csak néhányat említsünk a megdönthetetlen rekordokat felsorakoztató káprázatos produkcióról.

400 alkalommal a címszerepet is maga Flatley táncolta 1998 júniusáig, aki egyébként több egyéni kategóriában is bekerült a Guinness Book Of World Records-ba – mint a Legjobban fizetett táncos, a Legmagasabb összegre biztosított lábak (40.000.000$), vagy Világ Leggyorsabb lába – (35 „tap", azaz talajhoz érintés másodpercenként).

A Los Angeles Times által „varázslatos kalandnak" nevezett produkció valójában egy az ír folklór alapjaira épülő utazás az időben, a Jó és a Gonosz klasszikus meséje. A történet kibontakozása során a Kis Lélek segít a Tánc Urának megvédeni az embereket a Don Dorcha, a Sötét Úr ellen, miközben a nézők lehengerlő ízelítőt kapnak az ír és a ritmikus kelta tánc mágiájából. A 600 jelmezt felvonultató előadás sodró iramát sejteti, hogy az 50 táncos átlagéletkora mindössze 22 év. A fiatal tehetségeket Flatley maga válogatja és tanítja, képzi, míg a pódiumra lépnek.

A társulat előadását eddig szerény becslések szerint is összesen mintegy 100 millió néző látta. A Lord Of The Dance nem először jár hazánkban, turnéikat mindig hatalmas siker övezi.

A tánc-show hazai turnéja több vidéki várost is érint, ahol is az ír tánc és muzsika szerelmesei átélhetik minden idők egyik legnagyobb hatású előadását.

Bár a produkcióban korára való tekintettel Michael Flatley maga már nem szerepel, de öröksége, táncosai 2012 minden bizonnyal egyik legmeghatározóbb magyarországi produkciójával kecsegtetnek!

Lantai József