Amikor Braun Jenő a 32 éves ifjú gyáros megismerkedett Friedmann Cecíliával, már túl volt néhány kalandon. Brünnben végezte a textilipari egyetemet és 1925-ben Győrben, szülővárosában kapta az ajánlatot, hogy menjen Lugosra, akkor az Isten háta mögötti kis bánsági mezővárosba, hogy az ottani malmoknak segítsen apró textilüzemeket létrehozni.

Amikor Braun Jenő a 32 éves ifjú gyáros megismerkedett Friedmann Cecíliával, már túl volt néhány kalandon. Brünnben végezte a textilipari egyetemet és 1925-ben Győrben, szülővárosában kapta az ajánlatot, hogy menjen Lugosra, akkor az Isten háta mögötti kis bánsági mezővárosba, hogy az ottani malmoknak segítsen apró textilüzemeket létrehozni.

Olcsó volt az egyiptomi gyapot, a helybéli románok pedig pamutingben jártak, volt tehát piac bőven. Néhány textilgyár felépítése után félrerakott annyi pénzt, hogy maga is megpróbálkozhatott egy negyvenkét szövőszékes apró üzem létrehozásával. Barátja, Radó Lajos szüleinél bérelt szobát, s a szülők mindent megtettek, hogy az ifjú kis "gyárosnak" illő feleséget találjanak. A szomszédban lakott a gyönyörű Aranka – őt szemelték ki ifjú arának. Ám Aranka Jenőt kissé soványnak, tüdőbajosnak látta, így inkább Lajost választotta.

A sors iróniája, hogy Lajos tizenévvel később, de még a háború előtt tüdőbajban halt meg, miközben Jenő '31-ben összeismerkedett a Lugos melletti kis faluból, Kiszetóból származó Friedmann pék lányával, aki ekkortájt épp Mosonmagyaróvárott dolgozott banktisztviselőként. Jenő tehetséges üzletembernek bizonyult, az üzemet bővítette, kékfestőt vásárolt mellé, a gyárbéli kommunistákra is vigyázott. Virág Vencelt és Komlósi Rózsit rendre kihozta a börtönből, kellettek a szövőgyárban.

Jenő és Cecília a megismerkedésüket követő évben fiúgyermeknek adtak életet, akit majd '51-ben, az akkor már államosított Merkúr Mechanikai Szövőgyár vezérigazgatója, Rózsi ajánlására vesznek vissza a Babes egyetemre, miután apja kapitalista múltja miatt rövid úton eltávolították onnan. Jenőtől a gyárat elvették, rövid időre börtönben is volt, de magyar állampolgárságát nem adta föl, így 1963-ban családjával hazatérhetett, hogy a MAFC-nál szertárosként emlékezzen a szebb és rosszabb napokra.

Jenő és Cecília előrelátó emberek voltak. 1933-ban Lugoson, a kis bánsági városban, utazó ügynököktől telket vettek Palesztinában – mintha a Holdon lett volna -, ebből egyik unokájának több mint hatvan évvel később kis Szent István parki lakása lett. A lugosi temetőben, Fischer bácsi sírjánál még '51-ben elásott Lajos aranyakból pedig másik unokájának lett lakása, a Kertész utcában, a volt gettó határán, hogy minden és mindenki hazaérjen.

-Robert Braun-

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük