Egy fiatal svájci hacker és egy interpolos nyomozó nem minden kérdésben értettek egyet vatikáni találkozásukon, egyben azonban igen: a katolikus személyek és intézmények honlapjai és számítógépei határozottan vonzzák az informatikus kalózokat.

Egy fiatal svájci hacker és egy interpolos nyomozó nem minden kérdésben értettek egyet vatikáni találkozásukon, egyben azonban igen: a katolikus személyek és intézmények honlapjai és számítógépei határozottan vonzzák az informatikus kalózokat.

Dimitriosz P. Angelopulosz az európai, afrikai és közel-keleti kibernetikai bűnügyi iroda vezetője az Interpol főtitkárságánál.

A hacker személye nyilvánvaló okok miatt nem hozható nyilvánosságra. Egy 17 éves svájci fiatalról van szó, akit november 13-án mutattak be a CCEE médiabizottságának, a CEEM-nek a „Petit frére Bruno" („Bruno kistestvér") fedőnévvel. Az ifjú hacker, akinek már meggyűlt a baja a törvénnyel, elfogadta a püspökök kérését, hogy segítsen nekik alaposabban megismerni azoknak a fiataloknak a gondolkodásmódját, akik a számítógépes tudományt az információs szabadság hirdetésére használják, s ez olykor bűncselekménnyé fajul.

Angelopulosz és „Petit frére Bruno" találkozása után a Zenit megkérdezte az Interpol képviselőjét arról, melyek azok a csoportok, akik a legérdekeltebbek a Vatikán honlapja elleni támadásban. Az ügynök a kérdés végét meg sem várva ezt felelte: „Nem a Vatikán az egyetlen célpont. Minden katolikus honlap, de akár egy rendház vagy egy pap internetre csatlakozott számítógépe is célpont lehet." Angelopulosz kifejtette: nagyon könnyű behatolni például egy lengyelországi plébános számítógépébe és az ott szerzett bizalmas információk manipulációjával támadni az Egyházat. „Elég lenne felmenni a Facebookra és elemezni azokat az információkat, amiket egy pap közöl magáról. Nagyon óvatosnak kell lenni!"

Jó nyomozóként feltette a kérdést, milyen okok vezérelhetik a kibernetikai kalózokat. Két fő ok van – fejtette ki -: a politikai és a gazdasági érdek. A katolikus oldalak elleni támadások az elsőbe tartoznak. S kinek lehet politikai érdeke, hogy támadja az Egyházat? Sokaknak – felelte -, például iszlám fundamentalistáknak, akiknek kiváló kibernetikai támadó csapatai vannak. Ha azonban az Egyház elleni támadások bármely, internetre csatlakozott számítógépet érinthetnek – erősítette meg -, akkor minden egyházi személy paranoiássá válhatna. Ezért javasolta az ügynök, hogy indítsanak egy tanfolyamot a Vatikánban minden csatlakozási rendszerről.

A svájci fiatal hatéves kora óta az informatikának él. A nyomozónak szerinte is igaza van, amikor óvatosságot javasol a püspököknek és papoknak a fennálló veszélyek miatt. „Sok hackernek pusztán az is óriási győzelem lehetne, ha elcsúfíthatná a Vatikán lapját úgy, hogy beleilleszti Oszama Bin Laden fotóját – magyarázta, és hozzátette: háromfajta hacker van:

A „white hat hacker" (ősz hajú hacker) csak az önös eszméiért cselekszik, kiváltképpen az információs szabadságért, de nem akar kárt okozni, bár ez nem jelenti azt, hogy ettől még legális, amit tesz, hiszen sok esetben megsérti a törvényeket.

Aztán van a „grey hat hacker" (szürke hajú hacker), aki azt mondja, hogy az előbbihez hasonlóan humánus okokból cselekszik, de ha egy illegális behatolásnál pénzt vagy információt lophat egy honlapról, akkor kísértésbe esik.

S végül vannak a „black hat hackerek" (fekete hajú), akiket „crackereknek" is hívnak: nekik általában bűnös céljaik vannak.

Petit frére Bruno egy informatikai vállalkozást indított, és olyan cégeknek dolgozik, akik biztonsági rendszerükről akarnak megbizonyosodni. „Nem vonz már, hogy feltörjem a kormány, a hadsereg, vagy politikai pártok honlapjait" – ismerte el, hozzátéve: a jövőben eleget kereshet az e-piacon. A hacker és a nyomozó ugyanazt tanácsolta a püspököknek: józan észt és fokozott óvatosságot, ha fellépnek az internetre.

Magyar Kurír

Kép: www.standeyo.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük