Révay András: Város a természetben
4 perc olvasás
Jövőre Kínában, Sanghajban világkiállítás lesz. Bizonyára sokan fognak majd odautazni és érthető, ha ennek kapcsán más városok is szeretnék magukra irányítani a figyelmet. Valószínűleg ezért is tartott bemutatót meghívott idegenforgalmi szakemberek számára Hangzhou város küldöttsége.
Jövőre Kínában, Sanghajban világkiállítás lesz. Bizonyára sokan fognak majd odautazni és érthető, ha ennek kapcsán más városok is szeretnék magukra irányítani a figyelmet. Valószínűleg ezért is tartott bemutatót meghívott idegenforgalmi szakemberek számára Hangzhou város küldöttsége.
A város, melyet magyarosan ejtve Hangcsou néven ismerünk, Budapestnek 1999 óta testvérvárosa. Sanghajtól 180 kilométerre fekszik, a kelet-kínai tartomány, Zhejiang fővárosa. Összesen 16 600 négyzetkilométernyi területén nyolcmilliónál is többen élnek. Kína hét ősi fővárosának egyike – ötezer éves történelme van – és ma is az ország tíz legerőteljesebben fejlődő városa közé tartozik. Évente sokmillió külföldi látogató keresi fel, 2007-ben elnyerte a „Kína legszebb turisztikai városa" címet. Az életszínvonal itt magas, a vagyon és közbiztonság kiemelkedően jó! Talán ennek is tudható be, hogy az idén itt tartották az 5. Világturisztikai Konferenciát.
A város vízi úton is kényelmesen megközelíthető. A Jangce folyó deltájának középpontjában, a tengerparton helyezkedik el. A folyón ötemeletes, „Mississippi – stílusú" hajók járnak. Itt van a hetedik században megépült, Észak – Dél irányú Nagy Csatorna déli végpontja, mely arról is híres, hogy Pekingi kiindulópontjától számítva ez a világ leghosszabb csatornája. A város ezért is kapott már korán kulcsszerepet a kereskedelemben és a kultúrában. Amikor Marco Polo a tizenharmadik században itt járt, a világ egyik legszebb városának nevezte. Különösen az asszonyokat, a kertek és a templomokat dicsérte.
Kínában Hangcsout a tea fővárosának is tartják, mert természeti adottságai a termelésre különösen alkalmasak. Hagyományai szorosan összekapcsolódnak a több évezredes kínai orvoslással. A legöregebb kínai gyógyszerkészítési módszerek is innen származnak. A környező hegységekben tucatnyi védett területet találunk és a misztikumra amúgy is érzékeny kínaiak külön nevet adnak szinte minden sziklaképződménynek. Ezek a hegyek a hosszabb időt itt eltöltő turisták számára is nagyszerű kirándulóhelyek, pihenőül pedig a teaházak százai kínálkoznak a városban.
Az sem véletlen, hogy a kínaiak a világ mennyországának is nevezik, de emlegetik úgy is, hogy az égben a mennyország, a földön Hangcsou. Egyik legismertebb nevezetessége a középpontjában fekvő Nyugati Tó. Azt mondják, különösen esőben, eső után szép. Szeretnék a közeljövőben a Világörökség részévé nyilváníttatni és ennek érdekében áldozatoktól sem riadnak vissza. Korábban a tó közelében emelt és a látképet zavaró épületeket visszabontják. A félig természetes, félig mesterséges, 3 x 4 km kiterjedésű tó olyan fontos szerepet játszik az ország történelmében, hogy még az egyik bankjegy hátán is látható.
Magyarország egyike azon országoknak, melyek a Kínai Népköztársasággal legkorábban létesítettek kapcsolatokat és ezek változatlanul szilárdak is maradtak az elmúlt hatvan évben. A Világkiállítás idején Sanghajban magyar pavilon is lesz, így várhatóan az eddigieknél még több magyar utazik majd oda. Nekik feltétlenül javasolható: szakítsanak időt Hangcsou meglátogatására is. A szállodák kívül modern, nyugatias hatást keltenek, belül viszont a kínaiak számára oly becses nyugalom helyszínei. Érthető tehát, ha a város a környék nászutas házaspárjai számára szinte kötelező célpontnak számít.
