Egy Fájdalmas Világ Panorámaképe: Bűn és Bűnhődés A Miskolci Nemzeti Színházban

Dosztojevszkij világhírű regényét állítják színpadra október 6-án, Miskolcon. Csupa förtelmes história tör elő a kánikulától fuldokló Pétervár hatalmas bérházainak rejtett zugaiból, sivár kicsapongások és titkolt bűnök közepette, az értelmetlen és abnormális élet őrülten kavargó, keserves poklából.

“Bűn? Micsoda bűn? Mert megöltem egy ocsmány, kártékony férget, egy vén uzsorásasszonyt, aki senkinek a világon nem hiányzik, aki a szegények vérét szívta, hát ez bűn? Hagyjuk ezt!… Vért ontottam, persze, rosszul tettem. De hát ömlik a vér, mint a pezsgő, mióta világ a világ! És azokat, akik kiontják, megkoszorúzzák a Capitoliumon, és az emberiség jótevőinek nevezik! Én elhatároztam, hogy merek, és öltem. Most már tudom, hogy nem volt jogom megtenni, mert én is ugyanolyan féreg vagyok, mint a többi. Hát eljöttem volna hozzád, ha nem vagyok féreg?”

Dosztojevszkij világhírű regénye a bűn és a bűntudat témakörét járja körül. Kerülhet-e az ember olyan élethelyzetbe, amelyben elfogadott az ölés? Dönthetünk-e mások élete és sorsa felett? Mik a következményei egy torz eszme követésének? A regény talán nem is lehetne érvényesebb, mint ma, amikor a fenyegetettség és a félelem érzése egyre inkább életünk részévé válik.

Ezt a világot idézi meg Szabó Máté rendezése a Nagyszínházban.

Szabó Máté rendező 2008-ban Hársing Hilda dramaturggal együtt dolgozva már színre vitte a regényt Szonya címmel az akkori Új Színházban, amely a lány nézőpontjából mutatta meg a történetet. A jelen változatot objektív panorámaképnek nevezi a rendező, ami egymással sokrétűen összefüggő élettörténetekből áll össze. Tág a horizont, de szűkek az egyéni perspektívák. Most Raszkolnyikovval közösen találkozunk a regény szereplőivel, egymáshoz keresztül-kasul, mégis szorosan kapcsolódó jelenetek követik egymást a színpadon, de minden jelenetben beleláthatunk egy-egy szereplő élettörténetébe, és egyúttal a nagy egészre való rálátásunk is folyamatosan módosul. Fájdalmas világkép, egy emberrel, aki átlép egy határt.

A morálhoz való viszonyunkat ma is befolyásolja az, ha nem igazságos a kialakult társadalmi rend – mondja Szabó Máté. Bármikor megfogalmazódhat bennünk a kérdés: miért kövessük a szabályokat, ha mások nem teszik? Amikor egyre nehezebben élhető mindennapjainkért, a nyomorért, vagy akár tömeges emberhalálért felelős személyek büntetlenül élhetnek, és több joggal rendelkeznek, mint a mindennapi élet súlyát cipelő tömegek, ez újra és újra felmerül. Ilyenkor életünk megoldásának illúzióját keltheti valamely bűn elkövetése. Ez a fajta kitörés az elkövetés pillanatában rabbá tesz. Nem mindenki születik ugyanis Napóleonnak. A darabban Szonya személye az, akinek hatására az efféle nyomorult bűnösök viszonya a bűnhöz megváltozik. Azáltal, hogy van egy ember, aki képes a szánalomra, a felvállalt szenvedésen keresztül a megváltás, a megtisztulás talán elérhető közelségbe kerül.

A főhős szerepében Feczesin Kristófot láthatja a közönség, aki elárulta, először sokként érte Raszkolnyikov szerepe. – Magamat nyitott, segítőkész embernek tartom, így nagyon nehéz feladatnak éreztem egy ilyen ambivalens, sokszor kegyetlen és paranoid karakter megformálását. Viszont rendkívül intelligens, érző szívű és tehetséges is egyben, ezért nagyon izgalmas, végletes személyiség. Az a fajta nyomor, ami ebben a történetben megjelenik, számomra, és sokak számára is elképzelhetetlen. Mégis mindenki közel tudja érezni magához Raszkolnyikovot, mert olyan gondolatok és kérdések foglalkoztatják, amelyek minden ember fejében megfordulnak. Nekem az empátia volt a fegyverem ebben az átalakulásban, mert ha nem is tapasztaltam azt, amit ezek a szereplők, de együtt tudok érezni velük – mondja a fiatal színművész.

Feczesin Kristóf bevallotta, nagy hatással van rá a próbafolyamat.

Azt hiszem, engem is magával rántott ez a történet, és egyre mélyebbre kerülök benne. Az utóbbi hetekben gyakran voltak rémálmaim, akárcsak Raszkolnyikovnak, kicsit talán be is zárkóztam, mert annyira leköti minden gondolatomat a darab. Bármennyire is hihetetlen, de örülök ezeknek, mert úgy érzem, mindez annak a jele, hogy jó úton haladok a karakter megtalálása felé.

Mészöly Anna alakítja Szonyát az előadásban. A színművésznő elárulta, amikor először olvasta a könyvet, már akkor is elsősorban Szonya története fogta meg. Nem először játszik a regényből készült színdarabban sem, a Forte Társulat előadásában, Horváth Csaba rendezésében, Dunya szerepébe ugrott be januárban. – Örülök, hogy harmadszor is találkozhatok Dosztojevszkij történetével, ezúttal Szonya szerepében, aki Egy szilárd és megrengethetetlen hittel, végtelen elfogadással, szeretettel és megértéssel rendelkező finom, fiatal nő. Önfeláldozó, mert önzetlenül, tiszta szívvel ad. Viseli a sorsát, nem szenved tőle. Ilyen értelemben harcos. Ugyanakkor saját igazáért kiállni nem mindig képes – mondja Mészöly Anna. – Szabó Máté, az előadás rendezője egyszer úgy jellemezte Szonyát, hogy olyan, mint a víz alá lenyomott, időnként újra es újra felbukkanó labda. Szerinte az egyik legfontosabb jellemzője az asszertivitás hiánya. Ezen tulajdonságok mentén próbáljuk megmutatni őt – elemzi a karaktert Mészöly Anna.

A fiatal színművésznő két nagy szereppel kezdi első évadát Miskolcon, hiszen az október közepén bemutatásra kerülő „Ahogytetszik”-ben is főszerepet kapott. – A színház nagy bizalommal és kíváncsisággal van felém. Megtiszteltetés, hogy egyetemi hallgató létemre ilyen fontos szerepekkel foglalkozhatok. Igyekszem helytállni. Szerintem egy fiatal színész ilyen feladatokból tud igazán sokat tanulni. Nekem az a szerencsém, hogy mindezt egy nyitott és befogadó társulatnál tehetem – hangsúlyozta.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Bűn És Bűnhődés – dráma

Rendező: Szabó Máté

Színpadra alkalmazta: Hársing Hilda

fordította: Görög Imre és G. Beke Margit

Raszkolnyikov FECZESIN Kristóf

Porfirij FANDL Ferenc

Szvidrigajlov GÖRÖG László Jászai-díjas

Szonya MÉSZÖLY Anna e.h.

Marmeladov GÁSPÁR Tibor Jászai-díjas

Katyerina Ivanovna SZIRBIK Bernadett

Amália Ludvigovna MÁHR Ági Jászai-díjas

Razumihin FARKAS Sándor

Luzsin LAJOS András

Pulherija Alekszandrovna NÁDASI Erika

Avdotya Romanovna PROHÁSZKA Fanni

Lebezjatnyikov, Zamjotov BODOKY Márk

Ilja Petrovics, Szűcs SARÁDI Zsolt m.v.

Nasztya HAJDÚ Imelda m.v.

Lizaveta Ivanovna KOCSIS Andrea

Aljona Ivanovna KEREKES Valéria

Közreműködik:

Miskolci Nemzeti Színház énekkara és kijelölt zenekara, valamint Kőhegyi Anna, Gáspár Liza, Kőhegyi Imre, Krisztián Bendegúz, Baróczi Hanna, Mikló Anna Noa, Tálas Lilla, Veres Boglárka

Díszlettervező: KHELL Csörsz Jászai-díjas, Jelmeztervező: PILINYI Márta