Egyenes beszéd

Nem tudom, hogy valamely ország népességének hány százaléka kétszínű. Azokra gondolok, akik szemünkbe mosolyognak, kedvesen viselkednek, de hátunk mögött azonnal kibeszélnek bennünket, pletykát, hamis híreket terjesztenek rólunk. Mindenáron érdekesnek akarnak látszani, ezért hordanak össze másokról tücsköt, bogarat. Távollétükben.

Nem tudom, hogy valamely ország népességének hány százaléka kétszínű. Azokra gondolok, akik szemünkbe mosolyognak, kedvesen viselkednek, de hátunk mögött azonnal kibeszélnek bennünket, pletykát, hamis híreket terjesztenek rólunk. Mindenáron érdekesnek akarnak látszani, ezért hordanak össze másokról tücsköt, bogarat. Távollétükben.

   Társadalmunkat át-átszövik a kétszínű jelenségek. Nyelvünket nem lehet becsapni, árulkodik arról, hány kifejezést használunk arra az emberre, akik egyik nap Á-t, másik nap B-t mond.

   A Magyar Katolikus Lexikon szerint a képmutatás erkölcsi értelemben színlelés, bűn az igazmondás ellen, rombolja az ember azonosságát és méltóságát. Legsúlyosabb esete az Isten előtti hamis magatartás. A képmutató embert álszentnek, farizeusnak, vagy hipokritának is nevezzük. (pl. Tartuffe.)

   De nevezzük kétarcúnak, Janus-arcúnak is. Janus a római mitológiában a kezdet és a vég védőszelleme, valamint a kereskedelem és a hajózás istene. Egy feje, de két arca volt. Hozzá imádkoztak a rómaiak minden fontos tettük előtt. Hogy miért volt két arca, nem sikerült kiderítenem.

   Kétszínűség a mellébeszélés is. Argóban kamuflázs, a francia camouflage (elterelés, álcázás) szóból. Vagy a hanta, hantázás, félretájékoztatás. (Riporter: Asszonyom, kié ez az ötszázas Mercedes a garázsban? Felelet: A kislányom kapta tizenöt éves születésnapjára az udvarlójától. Riporter: Egy tizenöt éves kislány? Felelet: Ezek a mai lányok sokkal fejlettebbek, mint mi voltunk. Én az ő korában még a kezemet sem engedtem megfogni.)

    Használjuk a kétkulacsos szót is. Talán Mikszáthtól ered, egyik írásában a kortes a tisztújítási lakomán az egyik, majd a másik párt asztalánál evett-ivott és mindkét helyen a vendéglátó jelöltjét éltette. (A kortes a képviselő-választások előtt a jelöltek mellett gátlástalanul agitáló, szavazókat toborzó, a szavazást szervező megbízott.)

   Azt is mondjuk a kétszínű emberre, hogy bort iszik és vizet prédikál. Vagy kaméleon. Esetleg köpönyegforgató. Ez utóbbinak hosszabb magyarázata is van. A január 25-i Pál-nap Saul-Pál megtérésére, azaz hitének megfordulására emlékeztet. A pálfordulás szót főként akkor használjuk, ha valaki váratlanul az addig vallott eszméinek az ellenkezőjét kezdi hirdetni. Ám ha valaki ezt az irányváltást egymás után többször is végrehajtja, akkor már inkább köpönyegforgatónak nevezhető. Ez utóbbi egy szólás alapján keletkezett. Arra fordítja a köpönyeget, ahonnan a szél fúj. Jellemtelen ember módjára változtatja nézeteit.

   Hát ilyen gazdag a nyelvünk, ha kétszínűségről beszélünk. Biztos azért, mert a kelleténél több kétszínű ember van. Pedig: „Legjobb az egyenes beszéd."

Láng Róbert