Egyik szemem, másik szemem –I. rész
8 perc olvasásJól illik a 44. Utazás kiállításra egy régi mondás: az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet azért, mert végre VOLT Utazás kiállítás. Sír viszont azért, mert évtizedek óta nem volt ilyen szegényes. Igen, tudjuk, ez tőlünk független, kívülálló erők hatásának következménye. Ahogy a Színházi macskáról éneklik a világhírű musicalben: „Ködös emlék ma már az a szép ősi múlt”, amikor az A-épületet a külföldi, a D-t a belföldi kiállítók töltötték meg. Most nincs így.
A kiállítás beszorult a felújított H-épületbe, ahol közel 20 ország önálló bemutatkozásával és csaknem 100 kiállító részvételével találkozhatott a látogató – ha addig kóborolt, amíg megtalálta, amit keresett. Bent az eligazodást sem egy helyszínrajz, sem a pavilonok közötti utak jelzése nem segítette. Nem volt ilyen! Volt viszont még más is, amit szintén nem lehet a külső körülményekkel magyarázni. Az autóbusz különjárat menetrendjét – mely kizárólag a kiállítás megközelítését szolgálta – hiába kereste az utazó. Egyetlen megállóban sem jelezték. A sajnálatos tény viszont jelez valami mást; az együttműködés hiányát a két cég vezetői között. Pedig talán elég lehetett volna egyetlen barátságos telefonhívás is a megoldáshoz. Ha nem – annál szomorúbb! Az előcsarnokban egy reklámtáblán ugyan olvasható volt, hogy a menetrend a honlapon található, ott viszont Volánbusz járatokról volt szó, pedig szép, kék BKK buszok jártak.
Mint korábban mindig, a kiállításnak most is volt két díszvendége. A külföldi díszvendég Egyiptom. Róla bátran elmondhatjuk, hogy a magyar turisták egyik legnagyobb kedvence. Persze nemcsak a mienk. Ghada Shamir Shalaby, Egyiptom turisztikai és régiségügyi miniszterhelyettese tájékoztatójából megtudtuk, az országba 2019-ben 13 repülőtérre összesen 13 millió turista érkezett. Őket 1202 szállodában összesen 212 515 szoba várta. A járvány okán most nagy figyelmet fordítanak a fertőtlenítésre, a vendégekkel találkozó személyzet létszámát a felére csökkentették. A szállodák elnyerhetik a Green Star bizonyítványt a turizmus zöldebbé tételéért végzet munka jutalmául. Van a higiéniai biztonságot szavatoló tanúsítvány is, azoknak, akik tökéletesen teljesítik az egészségvédelmi előírásokat. Az ország legnagyobb vonzereje persze a Vörös-tenger. Partján a kisgyermekes családoktól kezdve a nyugdíjasokig, mindenki megtalálhatja a neki legjobban megfelelő helyet. Van olyan szálloda is, ahol a gyakran visszatérő vendégek tiszteltére nevükkel jelzett fát ültetnek! Bár Egyiptom muszlim ország, tiszteletben tartják a kereszténységet. Sokan keresik fel a Sínai-félszigeten a St. Chatherine kolostort, ahol Mózes meglátta az égő csipkebokrot, most viszont már újdonságokkal is várják az érkezőket. Elkészült és végigjárható a Szent Család útja. Összesen 25 olyan helyszínt egyesít, amelynek emléke kedves az egyiptomi keresztények számára. A 3500 kilométer hosszú útvonal tizenegy kormányzóságon halad keresztül, a Nílus-deltától Felső-Egyiptomig. Az országban úgy tartják: a nemzeti gasztronómia a legjobb nagykövet! Ételeikben hétezer év hagyományait őrzik. Ha pedig már a hagyományoknál tartunk, várhatóan az év végén nyílik Kairóban a Nagy Egyiptom Múzeum, ahol a legcsodálatosabb régészeti kincsek egy helyen lesznek láthatók.
Nyolcvan négyzetméter területen, tíz társkiállító felvonultatásával várta látogatói Szlovákia. Most a megszokott helyszíneken felül, inkább az utazások megszervezése tárgyában kínálnak újdonságokat. Ilyen például a „Grandmothers traveller” amikor a szülőknek nincs idejük, ezért a nagyszülők utaznak az unokákkal. Könnyebbé válik a kedvencekkel, a kisállatokkal való utazás is. A Szlovák Turisztikai Hivatal vezérigazgatója, Vaclav Mika azt hangsúlyozta, hogy a beutazás korlátozások nélkül lehetséges, nem kell igazolás, teszt, csak akarat – no meg egy kis pénz, hogy megélhessük a szép élményeket. A téli szezon hosszú lesz, a hegyekben még sokáig lehet síelni és a közös történelmünk is sokat segít egymás megismerésében. Nézzünk csak egyetlen területet, ott van a Csallóköz, Európa legnagyobb szárazföldi szigete.
A mesék, vizek és naplementék otthona e hármas névre erősen rá is szolgál. A turisták számára a lehetőségek szigete. A 84 kilométer hosszú, 14 kilométer széles szigeten 225 ezren élnek, de évente sokkal több turista látogatja. Aki a vadregényes tájakat szereti, azok számára ott van a „Kis Csallóköznek” nevezett terület, ahol szinte háborítatlan vadonnal, őserdővel találkozhatunk. Termálvizekben igen gazdag a terület, számos, híres termálfürdő, Nagymegyer, Somorja, Dunaszerdahely, Komárom és Nyárasd található errefelé. A felsorolásból kiemelkedik a Thermal Corvinus Nagymegyer, évente 414 ezer látogató kereste fel. A régió bővelkedik a különféle gasztronómiai és kulturális fesztiválokban, de a múzeumok sem szegények. Dunaszerdahelyen található a kortárs magyar festők és képzőművészek magyarországinál is teljesebb gyűjteménye. Az utazni vágyók eligazodásának megkönnyítésére magyar nyelvű honlap is indult „Hol, Mit?” (https://kdeco.sk) címmel.
Közösen jelent meg a kiállításon a Türk Államok Szervezete. Kirgizisztánról például megtudhattuk: egy kis ország Közép-Ázsiában, de érdemes felkeresni, mert gyönyörű hegyei, hegyi tavai vannak. Az ott eltöltött szabadság felér egy méregtelenítő kúrával a városi emberek számára, akik életük jelentős részét zajban és elektromos szmogban töltik. A hegyek között olyan helyeket találunk, ahol az épületekben a higiéniát és étkezést szolgáló létesítmények vannak, de lakás céljára igazi jurtákat kap a vendég, melyek kizárólag természetes anyagokból készültek. Az országban nagy figyelmet fordítanak a „fenntartható turizmus” megvalósítására. Utazás közben az ősi kultúra számtalan jeleit fedezhetjük fel, a legérdekesebbek mégis a kézműipar termékei, melyek meg is vásárolhatók és szabadon kivihetők az országból. A külföldiek körében a legnépszerűbbek a szőnyegek és a népi hangszerek.
Budapestről elindulva, az autópályán két óra a határig, egy negyedóra kell az átkelés lebonyolítására és máris a Vajdaságban vagyunk. Horgos, Zenta, Magyarkanizsa, Temerin – végig magyarok lakta vidék, ahol még a helyi szerbek többsége is tud magyarul. Aki ide érkezik, úgy érezheti magát, mintha visszament volna látogatóba a saját nagyszüleihez. Olyan közösségbe kerül, ahol tartják még a régi szokásokat. Minden ebéd előtt a 100 év óta hagyományos módon, otthon főzött pálinkát isszák, péntekenként kemencében sült kőttkalács délben az édesség. Megtaláljuk a tipikus magyar ételeket, a folyók mellett a tiszai és a dunai halakat készítik változatos módon, de azt se felejtsük el, hogy az évszázadok alatt a török és a szerb konyha fogásai is meghonosodtak. A burek például része a mindennapi étkezésnek. Látványosságokban sincs hiány. Az Árpád-kori templomokat éppúgy érdemes felkeresni, mint a történelmi csaták helyszínét. A zenatai csata például 1697. szeptember 11-én sorsfordító volt.
Marokkó nemcsak egy társasjáték neve, egy ország is Északnyugat-Afrikában. Arab neve Maghreb, ami nyugatot jelent. Egyike a legbiztonságosabb afrikai államoknak. A vírussal szemben igen hatásosan léptek fel, az egyik legmodernebb oltásközpont itt található és a bűnözés elleni védekezés is igen eredményes. Az arab és iszlám építészet, történelem emlékeivel megismerkedni vágyóknak Marrakes és Fez javasolható. Sok olyan utca van, ahol szamárral igen, autóval nem találkozhatunk – nem férnek be! Essaouira szép tengerpartja az intimebb, kevésbé zajos pihenést kínálja, távol a szállodaláncoktól. Az all inclusive szolgáltatást viszont Agadirban lelheti fel az utazó. A marokkói konyha igen gazdag. Mediterrán ország lévén minden zöldség megterem, amit mi szeretünk, ugyanakkor a keleti – fűszeres, csípősebb – ízek sem hiányoznak. Kulturális szempontból Marokkó elképesztő keverék. Találkozott itt a berber, a zsidó, az arab, a keresztény, a spanyol, a francia és mindezek hatása a mai napig érezhető. Végül egy jó tanács: az ország teájáról is híres, a mentás zöld tea igen finom, de ott óriási mennyiségű cukorral isszák. Ragaszkodjunk hozzá, hogy nekünk ne tegyenek bele annyit. Hozzunk inkább haza, a magyar mézzel keverve megmutatja igazi ízét.
(folytatjuk)