A hazai diákok közül már nemcsak az egyetemisták, de egyre több középiskolás is úgy érzi: külföldi tapasztalatokkal kell kiegészítenie a hazai diákéveket, hogy felnőttként nemzetközi szinten is helytálljon. Míg a korábbi években sok középiskolás cserediákként inkább a kalandot kereste, és az egzotikus célországokat részesítette előnyben, a gyerekek mára egyértelműen tudatosabbá váltak; és olyan fejlett gazdaságú ­- főként angol és német nyelvű – célországokat választanak, amelyek nyelvén később felsőfokú tanulmányokat is folytathatnak, illetve jó eséllyel találnak állást ezen országok munkaerőpiacán.

 

A hazai diákok közül már nemcsak az egyetemisták, de egyre több középiskolás is úgy érzi: külföldi tapasztalatokkal kell kiegészítenie a hazai diákéveket, hogy felnőttként nemzetközi szinten is helytálljon. Míg a korábbi években sok középiskolás cserediákként inkább a kalandot kereste, és az egzotikus célországokat részesítette előnyben, a gyerekek mára egyértelműen tudatosabbá váltak; és olyan fejlett gazdaságú ­- főként angol és német nyelvű – célországokat választanak, amelyek nyelvén később felsőfokú tanulmányokat is folytathatnak, illetve jó eséllyel találnak állást ezen országok munkaerőpiacán.

 

Az idei, 2013-2014-es tanévben a világ 27 országában tanulnak magyar középiskolás és egyetemista diákok az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) szervezésében. Míg korábban olyan országok is keresettek voltak, mint például Dominika vagy Costa Rica, az idei évben az Egyesült Államok és Németország bizonyult a legnépszerűbbnek a kiutazók körében. Az USA-t például az idén 54 százalékkal több AFS-es diák választotta, mint tavaly.

 

Idén az AFS szervezésében104 külföldi diák tölti tanévét Magyarországon önkéntes befogadó családoknál. Míg a magyar gyerekek pragmatikusak és elsősorban Németországba és az USA-ba vágynak, addig a sokéves tapasztalatok szerint hazánk a törökök, olaszok, németek, japánok és thaiok körében népszerű célpont. „A külföldiek körében azért is vagyunk kedvelt célország, mert a vendégdiákok az őket befogadó magyarokat különösen gondoskodónak és családcentrikusnak tartják." – összegzi a tapasztalatokat Bangáné Jarecsni Rita, az AFS magyarországi vezetője.

 

„A magyar diákok manapság jóval tudatosabban és sokkal több információt összegyűjtve készülnek fel a kinttartózkodásra. Ebben nagymértékben segítik őket azok, az utóbbi években megsokasodott internetes oldalak és blogok, amelyeken a magyarok külföldi beilleszkedési tapasztalataikról, tanulási és munkavállalási élményeikről adnak számot." – mondja Bangáné Jarecsni Rita.

 

A diákcserék résztvevői persze jóval nagyobb biztonságban tölthetnek hosszú hónapokat külföldön, mint azok, akik külföldi partner nélkül vetik magukat az ismeretlenbe. A cserediákok számára a beilleszkedést nagymértékben megkönnyíti az, hogy fogadó családoknál laknak. A fogadó családok segítik őket a kulturális különbségekből fakadó nehézségek leküzdésében, a nyelvtanulásban és a helyi középiskolában történő teljesítésben.

 

Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere szervezete, amelyet a világháborúkat követően, 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg a világ több mint 50 országában működik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük