Einstein hűtőgépe –Megépült Einstein betonhűtője
3 perc olvasás
Kevesen tudják, hogy Albert Einstein nemcsak nagyban a relativitás elméletében gondolkodott, kicsiben is eléggé sokat alkotott, bár később mindent megtett, hogy ez a munkája feledésbe merüljön. Tipikus asztal-feltaláló volt, aki elméletileg dolgozta ki és adta be világ megváltó ötleteit.
Kevesen tudják, hogy Albert Einstein nemcsak nagyban a relativitás elméletében gondolkodott, kicsiben is eléggé sokat alkotott, bár később mindent megtett, hogy ez a munkája feledésbe merüljön. Tipikus asztal-feltaláló volt, aki elméletileg dolgozta ki és adta be világ megváltó ötleteit.
Szilárd Leóval közösen készített egy hűtőgép szabadalmat is. A célja az volt, hogy az akkoriban a házi hűtőgépekben használt és sok tragédiát okozó kéndioxidot egy kevésbé mérgező anyaggal helyettesítse. Erre a feladatra a tűzveszélyes, de nem nagyon mérgező acetont találta alkalmasnak.
Mint minden feltaláló, aki nem az életből, hanem az íróasztal mellől talál fel, megoldása tele volt unpraktikus elemekkel. Például a szekrény anyagának betont választott. Nyilván azért, mert ezt gondolta olcsónak, azaz nem sorozatgyártásban gondolkodott, hanem abban, hogy mindenki úgy építi meg saját frizsiderét, mint más a kandallóját.
A rendszer elpárologtató-hűtő közege az aceton volt, majd a gőzt egy vízhűtésű radiátorban csapatta le. Az anyagmozgatásra egy mágnesesség elvén működő, mozgó alkatrészt nem tartalmazó szivattyút használt.
Maga a konstrukció sohasem került sorozatgyártásra. Sőt Einstein megpróbálta nyomait is eltüntetni, mert szégyen volt számára – legalábbis így gondolta maga – hogy ilyen apróságokkal is foglalkozik. Pedig mint volt szabadalmi előadó tudhatta volna, hogy a Hivatal minden megőriz.
Ezeknek a dokumentumoknak az alapján a német Oldenburgi Egyetem egy kutatócsoportjának sikerült a lehetetlen: elkészítették a berendezés működő példányát, amelynek érdekessége, hogy motor és elektromosság nélkül működik, a hűtőhatást aceton elpárolgása biztosítja. A folyó víz az ami a rendszer hőtranszportját biztosítja. Vízfogyasztása és nehézkessége miatt valószínűleg most, a szabadalmi jogok lejárta után sem fogják sorozatban gyártani.
Az odenburgi berendezés azonban működik naponta 600 milliliter acetont (másként dimetil-ketont) és 1-5 köbméter vizet fogyaszt, írja ddp hírügynökség híre. E szerint, ami Wolfgang Engelst, az egyetem fizikatörténeti munkacsoportjában dolgozó kutatót idézte: .A vasbeton hűtőszekrény mintegy másfél méter magas, űrtartalma 80 liter, a működtető közege pedig az aceton. Rendes működés mellett a mínusz 5-10 fok közötti hőmérsékletet tartja, betonból készült szigetelése miatt 350 kiló.
Einstein illetve tudóstársaival közösen mintegy 50 szabadalomnak a gazdája, amelyek feldolgozása során még több hasonló érdekességgel találkozhatnak a kutatók.
Megjelent 2005 december 13.
