A Magyar Nemzeti Múzeum 2017. március 3-án nyíló Életre kelt avarok című régészeti kiállítása nemcsak témája és bemutatási módja miatt izgalmas, hanem azért is, mert egy nemzetközi tudományos projekt eredményeinek első, látványos bemutatója.

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017. március 3-án nyíló Életre kelt avarok című régészeti kiállítása nemcsak témája és bemutatási módja miatt izgalmas, hanem azért is, mert egy nemzetközi tudományos projekt eredményeinek első, látványos bemutatója.

Hatalmas földrajzi távolságokon át vándorló népcsoportok, új vallási eszmék térhódítása, átalakulóban lévő társadalmi és politikai rendszerek – a kora középkori Európa közelebb áll modern világunkhoz, mint gondolnánk. Ezért született meg az Európai Unió támogatásával a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) projekt. Célja, hogy hét európai ország múzeumi és kulturális intézményei – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum – kora középkori gyűjteményeiből válogatva, kiemelkedő műtárgyak segítségével keresse meg e színpompás európai mozaik egymáshoz illeszkedő darabjait. Az Életre kelt avarok című tárlat, amelyen a Kárpát-medence kora középkora kerül a középpontba, a CEMEC projekt során 2017 és 2019 között megrendezendő három nagy nemzetközi kiállítást (Amszterdam, Athén és Bonn) megelőző kisebb, regionális bemutatkozó alkalmak egyike.

A kiállításon az avarok két, egymást kiegészítő, egymással ellentétes szemszögű történeten keresztül kelnek életre. Egyik főszereplőnk egy fiatalságát a Kárpát-medencei avar uralom fénykorában megélő, harcosként minden bizonnyal Bizáncot is megjárt avar úr, akinek gazdagon felszerelt sírjára Kunágotán bukkantak a 19. század közepén. Az előkelő férfit kincstára legkiemelkedőbb darabjaival bocsátották utolsó útjára, amelyek között ott vannak a hagyományos sztyeppei ízlésű tárgyak és az értékes mediterrán importdarabok egyaránt – utóbbiak az avar elit messzire ható kapcsolatrendszerének bizonyítékai a korabeli Európa más vidékei felé.

A második történet főszereplője két, valószínűleg germán származású hölgy, akik egykor a mai Kölked mellett állt faluban éltek a 7. század első felében. Párját ritkító szépségű ékszereik alapján igen előkelők voltak, s messze nyúló kapcsolatokkal rendelkeztek a késő antik világ és a formálódó kora középkori Európa irányába. A korai avar birodalomban élő különféle – azaz nem csak avar eredetű – népességek között fontos helyet foglalt el a kiállításon bemutatandó kölkedi közösség.

A CEMEC projektben közreműködő műszaki partnerek jóvoltából az „Életre kelt avarokat" a 21. század legkorszerűbb technikája hozza közelebb az érdeklődőkhöz: interaktív panoramikus idővonal, holografikus kivetítések, 3D modellek, fény- és hangeffektek teszik teljessé a látogatói élményt.

Az április közepéig nyitva tartó kiállításhoz a Kelts életre egy avar falut! című családi program kapcsolódik szombatonként (első alkalom 2017. 03. 4-én lesz két turnusban 14 és 16 órától), illetve kurátori tárlatvezetésekre számíthatnak a látogatók. Az időpontokról a múzeum weboldalán tájékozódhatnak: http://mnm.hu/hu/programok

A CEMEC projektről: http://www.nyeromagyarok.eu/magyar-nemzeti-muzeum.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük