Több száz fellépő mellett feledésbe merült pásztorhagyományokat elevenít fel a szentendrei Skanzen pünkösdkor.

 

Több száz fellépő mellett feledésbe merült pásztorhagyományokat elevenít fel a szentendrei Skanzen pünkösdkor.

 

2014. június 8-án és 9-én a pünkösdi királyné-járáson és királyválasztáson kívül a látogatók a múzeum Bárány évéhez kapcsolódóan megtudhatják mit jelent a báránydézsma, mivel ajándékozták meg régen a pásztorokat és a messze földön híres karcagi birkapörköltből is lehetőség nyílik kóstolni. 16 magyar közösség mutatja be örökségét, az UNESCO reprezentatív listájáról pedig bemutatkozik Mongólia, Azerbajdzsán, Szlovákia és Szardínia.

 

A legősibb és általánosságban ismert pünkösdi szokás a falujáró énekes, termékenységvarázsló pünkösdi királyné-járás és a királyválasztás, amelyben az egymással versengő legényeknek különböző próbákat kell kiállnia, hogy a végén a győztes elnyerje az egy évre szóló pünkösdi király címet. Aki ellátogat a múzeumba, ezek mellett a szokások mellett feledésbe merült pünkösdi pásztorhagyományok részesévé válik. Régen pünkösdkor szokásban élt a cselédvásár, ilyenkor szedték a báránydézsmát. Sok helyen a gulyások, a csikósok, a juhászok, a kondások és a pásztorok adományokat kaptak azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizték. Jellegzetesen borral és kaláccsal jutalmazták őket szolgálatukért.

 

A múzeum Bárány évéhez kapcsolódóan a karcagi hagyományőrzők felidézik a pásztorok pünkösdi megajándékozását, a vendégek pedig megtudják mit is jelent a báránydézsma és a pünkösdi garas. Régen a juhtartó gazdáknál ilyenkor asztalra került a pünkösdi bárány, ezért lehetőség nyílik a messze földön híres, helyben készült karcagi birkapörköltből is kóstolni. Megtekinthető a rátéttel, hímzéssel díszített cifraszűr, amelyről kiderül, hogy elkészítése a férfiak feladatát képezte. A karcagiak az állatok szaporulatáról termékenységvarázslással, kongózással, azaz zajkeltéssel gondoskodnak.

 

A 4. Nemzetközi Szellemi Kulturális Örökség találkozón 16 magyar közösség tagjai zenélnek, énekelnek, táncolnak és kézművesednek a portákon. A két nap során a vendégek megtekinthetik a mendei pünkösdi templomdíszítés szokását, a bukovinai székelyek betlehemes játékát, a hegyi pásztorokról elnevezett csobánolást, a bolyi Emmausz-járást. A kőszegieknél kiderül mit jelent a „Szőlő- Jövés" ünnepe, de bemutatkozik Sárköz is jellegzetes szőttes- és hímzéskultúrájával, gyönyörű gyöngykalárisaival. Tápé közösségénél kicsik és nagyok egyaránt elsajátíthatják a gyékényállat készítésének technikáit, a mezőtúriaknál kipróbálható a korongozás. A solymászok madaraik tudományával büszkélkednek, a halasiak bepillantást engedtek a csipkevarrás titkába, a mohaiak pedig tikverőző filcálarcot készítenek a látogatók bevonásával. Amíg a kalocsai asszonyoknál a nők hímzésmintákat terveznek és pingálnak, addig a mezőkövesdi közösségnél bárki matyóvá válhat a díszes viseletet magára öltve. A kézműves bemutatókon kívül gazdag gasztronómiai kínálattal készülnek a közösségek: a mohácsiaknál rotyog szabadtűzön a sokácbab, a dunai halászattal kapcsolatos eszközök elkészítése után lesz halászlé kóstolás, a szatmáriak szilvalekváros finomságokkal készítése, asztalra kerül Borsodnánásd jellegzetes édessége, a molnárkalács és a híres karcagi birkapörkölt is megízlelhető.

 

A két nap során a gyermekek bekapcsolódhatnak a pünkösdölésbe, lépten-nyomon kézműves foglalkozásokkal várják őket, lesz pingálás, matyó rózsa színezés, filcálarc, gyékényállat és gyapjúbárány készítés, növényfelismerő játék és korongozás. A jó hangulatról néptáncosok gondoskodnak, akik még a felnőtteket is táncba viszik.

 

Vendégek az UNESCO reprezentatív listájáról:

A színes pünkösdi forgatagban a látogatók ízelítőt kapnak az UNESCO reprezentatív listáján szereplő közösségek örökségeiből, így Mongólia kultúrájából és Szardínia a Canto a tenore többszólamú pásztorzenei hagyományából. Szlovákia fujara mestereivel, hangszer- és sajtkészítéssel mutatkozik be, míg a Pont itt! Galériájában Azerbajdzsán díszes szőnyegművészetét bemutató kiállítás tekinthető meg.

 

A Magtárban 2014. október 31-ig látogatható, az európai pásztorkodást és juhtartást bemutató Bárányok nem hallgatnak című nemzetközi kiállítás, (lásd: http://euroastra.hu/node/79294) amelyet kiegészít a Skanzen Galériában található Bárány a konyhában tematikus tárlat. A Sonkádi csűrben pünkösdtől látogatható a pásztort, mint embert bemutató Arcvonások-Képek és történetek pásztorokról című kiállítás.

 

2014. június 8 – 9.

Pünkösdi Sokadalom

Skanzen

 

www.skanzen.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük