el kazovszkij: Két domb között (Kék Vénusz)el kazovszkij: Két domb között (Kék Vénusz)

A Nemzeti Színház mély fájdalommal tudatja, hogy életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál.

 el kazovszkij: Két domb között (Kék Vénusz)el kazovszkij: Két domb között (Kék Vénusz)

A Nemzeti Színház mély fájdalommal tudatja, hogy életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál.

Drága Alen!

Akármennyire most az a hír, hogy meghaltál, az a végtelen erő és élet marad utánad, amit megélhettem veled az elmúlt hónapokban, akár a kórházban, akár a sétáinkon, akár az utolsó vacsorákon, – mert mindig rettegtünk, hogy az utolsó lesz – , amiket valahogy mindig összehoztál, hiába rémüldöztek az orvosok. Ott voltál a megbeszélt helyen, – persze szokásodhoz híven, mindig kicsit késve – , de mondtad és mentünk és néztük és akartad és követelted, hogy ami még belefér, az minden férjen bele. Az életbe. Nagyon remélem, hogy minden filmet meg tudtál még nézni, minden könyvet el tudtál olvasni és meg tudtál hallgatni mindent, amit még szerettél volna. Mert csak az érdekelt. Nem tudom, hogy lent vagy fönt, vagy hol vagy most éppen, – szerintem mászkálsz ide-oda – , de most már megbeszélheted Wagnerrel, meg Román Györggyel meg a többiekkel. Nem hiszem, hogy nyugton lennél, így a halálod után pár órával sem. Te már biztos jókat dumálsz, én meg itt próbálok, nem túl érzelmes lenni, mert azt ki nem állhattad.

Hát a Kazo – Kutya most már tényleg egyedül van.

Itt hagytad, itt maradtunk.

Hallgassunk.

 

Alföldi Róbert

Életrajza:

El Kazovszkíj: Leningrád, 1950. július 13. - Budapest, 2008. július 21.El Kazovszkíj: Leningrád, 1950. július 13. – Budapest, 2008. július 21.KAZOVSZKIJ, El

festő

(Leningrád, 1950. július 13. – Budapest, 2008. július 21.)

1970-1977: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, mesterei: Kádár György, Kokas Ignác. 1980-1983: Derkovits-ösztöndíj; 1982: Smohay Alapítvány ösztöndíja; 1984: International Triennial of the Stage Design díja, Újvidék; 1986: 3. Országos Rajzbiennálé díja, Salgótarján; 1988: 4. Országos Rajzbiennálé díja, Salgótarján; 1989: Munkácsy-díj; 1989: 17. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat 1. díja; 1990: 12. Országos Akvarell Biennálé, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium különdíja, Eger; 2002: Kossuth-díj. A festészeten kívül installációval, performance-szal és díszlettervezéssel foglalkozik. Budapesten él. ~ alkotói pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Művészetét mitologikus gondolkodásmód jellemzi. Képei, installációi, performance-ai mítoszok születésének, elhalásának a metaforái. Állandó motívumokból építkező jellegzetes világát görög és archaikus toposzok köré szervezi. Élete és a mitikus univerzum szorosan áthatják és feltételezik egymást. Az egymástól műfajilag eltérő műveit is ugyanaz a világ formálja, variációk saját individuális mitológiájának témájára. Életművében nincsenek elkülönülő korszakok, a téma, a motívumkészlet alig változik. ~ kompozíciói gondosan kidolgozott és lehatárolt ikonográfiai rendszer szerint épülnek fel. Szimbolikus alapelemekből képregényszerű sorozatokat készít: feszült figyelemmel ülő állat, Vénusz, Párkák, kaszák – hegyek, ciprusok és emlékművek között – a "sivatagi homokozóban" vagy a hasonló jelentéstartalommal bíró purgatóriumban. A gyakran színpadszerű beállítás ellenére a képek nem jeleneteket ábrázolnak, hanem a mitikussá stilizált alakok közti viszonyrendszert jelenítik meg. Formáinak expresszivitását a merész vertikális tértagolás, a kompozíció erőteljes szerkezete, a határozott kontúrok, az egyértelmű és felfokozott színek intenzív kontrasztjai adják. ~ kevésbé él a drámai tömörítés eszközével az installációk kötetlenebb szerkesztésében, ezáltal a megjelenítés módja is közvetlenebbé válik. Kötelek szövik át a teret, összetartják és feldíszítik a szereplők sokaságát. A 70-es évek végén kezdte el performance-sorozatát a Dzsan-panoptikumot. A színpadi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolja össze a hagyományos festői és szobrászi szemlélettel. A mozdulatlan vagy aktív eleven testeket építészeti és szobrászati elemekkel veszi körül. A Dzsan-panoptikumok központi témái a megközelíthetetlen szépség megközelítése és az eltárgyiasítás: a személyes és a személytelen, az alany és a tárgy konfliktusa. ~ művészetét a görög mitológia szemléletmódja határozza meg, ami leginkább a tragikus sorslátásban ölt testet.

Mesterei: Kádár György, Kokas Ignác.

Jelmeztervei

Goldoni: Nyári kalandozások, Győri Kisfaludy Színház, 1981

Bohumil Hrabal: Bambini di Praga, Győri Kisfaludy Színház, 1981

Beaumarchais: Figaro házassága, Szolnoki Szigligeti Színház, 1983 (díszlet is)

Mészöly Miklós: Hová mész? Szolnoki Szigligeti Színház, 1983 (díszlet is)

John Ford: Kár, hogy kurva, Katona József Színház, 1984

Howard Aschman: Rémségek kicsiny boltja, Pesti Színház, 1985

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Egri Gárdonyi Színház, 1986

Brecht: Városok sűrűjében, József Attila Színház Pinceszínháza, 1993.

Egyéni kiállítások

1975 • Budapesti Műszaki Egyetem "E" Galéria, Budapest

1976 • Toldi Stúdió Mozi, Budapest • Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest

1977 • Budapesti Műszaki Egyetem "E" Galéria, Budapest • Dózsa György Művelődési Ház, Budapest • Fiatal Művészek Klubja, Budapest

1978 • Kertészeti Egyetem, Budapest • Fészek Klub, Budapest • Magyar Optikai Művek Művelődési Központ, Budapest

1979 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Stúdió Galéria, Budapest • Csepeli Papírgyár, Budapest • Szentendrei Művelődési Központ, Szentendre • Déryné Művelődési Központ, Karcag • József Attila Tudományegyetem Klubja, Szeged

1981 • Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest • Pécsi Galéria, Pécs • Nádasdy-vár, Sárvár

1982 • Műcsarnok, Győr • Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat

1983 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Stúdió Galéria, Budapest • Madách I. Művelődési Központ, Vác • Fekete Sas Patika, Székesfehérvár

1984 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Forradalmi Múzeum, Szombathely • Ifjúsági Ház, Pécs

1985 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Third Eye Centre, Glasgow

1986 • Liget Galéria, Budapest • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Váci Mihály Művelődési Központ, Nyíregyháza • Galéria "1" Ifjúsági Ház, Eger

1987 • De Nieuwe Kerk, Amszterdam

1988 • Fővárosi Képtár, Budapest • Iparterv díszterme, Budapest

1989 • Fészek Klub, Budapest • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Megyei Könyvtár, Békéscsaba • Galerie Kelly, Heidelberg • Artists' Space Gallery, New York

1990 • Sivatagi homokozó X., Műcsarnok, Budapest (gyűjt.) • Sivatagi állomások VII., Fiatal Művészek Klubja, Budapest

1991 • Várfok 14 Galéria, Budapest • Sivatagi homokozó IX., Kecskeméti Képtár, Kecskemét

1992 • Várfok 14 Galéria, Budapest • Művészetek Háza, Pécs • Magyar Kulturális Központ, Helsinki

1993 • Fővárosi Képtár, Budapest • Várfok 14 Galéria, Budapest • Dovin Galéria, Budapest • Magyar Kulturális Központ [Szotyori Lászlóval], Moszkva

1994 • Purgatórium XIII., Fészek Galéria, Budapest • Várfok 14 Galéria, Budapest • Purgatórium XV., Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt.)

1995 • Galeriille Etaj 3/4 de la Teatrul National, Bukarest • Várfok 14 Galéria, Budapest

1996 • Magyar Ház, Berlin • Dovin Galéria, Budapest • Várfok 14 Galéria, Budapest

1997 • Dovin Galéria, Budapest • Róma-Európa, Róma • Várfok 14 Galéria, Budapest • XO Galéria, Budapest

1998 • Dovin Galéria, Budapest • Várfok 14 Galéria, Budapest • Szinyei Szalon, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

1970 • No 1 Csoport, SOTE

1974 • az Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak kiállítása, Fiatal Művészek Klubja, Budapest

1976 • Stúdió, Junge Künstler, Stadstparkasse, Duisburg

1978 • Stúdió – Jubileumi kiállítás 1958-1978, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Ember és környezete, Xantus János Múzeum, Győr

1979 • Stúdió '79, Kertészeti Egyetem, Budapest • XX. Szegedi Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged

1980 • Stúdió '80, Műcsarnok, Budapest • 70-es évek művészete, Budapesti Műszaki Egyetem, Bercsényi Kollégium

1981 • Új szenzibilitás, Fészek Klub, Budapest • XX. századi művészet dr. Pogány Zsolt gyűjteményében, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

1982 • Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Műcsarnok, Budapest • XII. Biennale de Paris, Musée d'Art Moderne de le Ville, Párizs • Zeichnung neute, Nürnberg • Musée Cantonal des Beaux-Arts, Lausanne

1983 • Új szenzibilitás II., Óbudai Pincegaléria, Budapest • Tendencias de la Escultura Hungara Contemponarea, Madrid • Fundacio Callouste Gulbenkian, Lisszabon • XXIII. Premi International Dibuix Joan Miro 1983, Barcelona

1984 • Grenzzeichen 1984, Landesg. Esterházy-kastély, Kismarton

1985 • Új szenzibilitás III., Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Contemporary Visual Art in Hungary, Third Eye Center, Glasgow

1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 3. Triennale Fellbach, Schwabenlandhalle, Fellbach

1987 • Kortárs Magyar Művészet, Műcsarnok, Budapest • Zeitgenössische Bildende Kunst aus Ungarn, Galerie Künstler, München • Hongarije in Nederlands, Fodor M., Amszterdam

1989 • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Metaphisical Visions, Middle Europe, Artists' Space Gallery, New York

1990 • In anführungszeihen. Groteske in der Zeitgenössischen Ungarischen Kunst, Magyar Ház, Berlin • Hungarian Artists in Seoul, Space Group of Korea G., Szöul • Det Nya Ungers Konst, Kulturzentrum Marvinsholm, Ystad (SVE)

1991 • Metafora, Pécsi Galéria, Pécs • Keenesaw State College, Marieta, Georgia (USA) • Free Worlds. Metaphores and Realities in Contemporary Hungarian Art, Art Gallery of Ontario, Toronto

1992 • Art Gallery of Windsor • Oklahoma City Art Museum • Musée d'Art Contemporain de Montreal • Bevezetés a kortárs művészetbe, Csók Képtár, Székesfehérvár

1993 • Hungarica a 80-as évek művészete, Magyar Akadémia, Róma • Nueva Pintura del Este, Galeire de Arte DETURSA, Madrid

1994 • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest

V. International Cairo Biennale, National Centre for Fine Arts, Kairó

1995 • Európa • Kreáció – Rekreáció, Műcsarnok, Budapest

1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekben

Damjanich János Múzeum, Szolnok

Ferenczy Múzeum, Szentendre

Fővárosi Képtár, Budapest

G. Sztuki, Szczecin

Hatvani Galéria, Hatvan

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Kecskeméti Képtár, Kecskemét

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Modern Művészetért Közalapítvány, Dunaújváros

M. Stuki, Łódż

Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján

Paksi Képtár, Paks

Szombathelyi Képtár, Szombathely

Xantus János Múzeum, Győr.

Performanszok

1977-1995: Dzsan-panoptikumok I-XXXV.

Irodalom

Frank, J.: Naive-avantgarde-Pop, New Hungarian Quarterly, 1975, Winter

Hegyi L.: ~ művészetéről, Mozgó Világ, 1978/10.

Hegyi L.: Új művésznemzedék, Magyar Műhely, 1979. június 15.

Földényi F. L.: Kétely és bizonyosság. Gondolatok ~ művészetéről, Művészet, 1990/2.

Németh L.: Magyarok a 12. Párizsi Biennálén (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1983)

Illés, V.: In der schaduw van gisteren?, Elsevier, Amszterdam, 1987. május 30.

Földényi F. L.: ~ művészetéről, Jelenkor, 1987/10.

Margócsy I.: Az élő szobor mítosza (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1990)

Kalmár M. és Ungváry R. beszélget ~jal, Nappali Ház, 1990/1-2.

Babarczy E.: ~, Holmi, 1990/8.

Földényi F. L.: Pygmalion, Galatea, 2000, 1991/11.

Babarczy E.: A vonal és a gömb, Nappali Ház, 1992/2.

Forgács É.: Sivatagi opera, Magyar Napló, 1992. április 17.

Forgács É.: Emlékművek a sivatagban, Új Művészet, 1993/2.

Forgács É.: ~, Budapest, 1996.

(Molnár Mária)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük