Elkezdődhet a római Santo Stefano Rotondo templom Magyar Kápolnájának rekonstrukciója

Santo Stefano Rotondo -RomaA római Santo Stefano Rotondo templom Magyar Kápolnájának műemléki rekonstrukciójáról állapodott meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a kiemelkedő magyar kulturális örökségi értéket jelentő műemlék tulajdonosa, a Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum. Az együttműködésnek köszönhetően hamarosan megkezdődnek a munkálatok. 
 

Santo Stefano Rotondo -RomaA római Santo Stefano Rotondo templom Magyar Kápolnájának műemléki rekonstrukciójáról állapodott meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a kiemelkedő magyar kulturális örökségi értéket jelentő műemlék tulajdonosa, a Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum. Az együttműködésnek köszönhetően hamarosan megkezdődnek a munkálatok. 
 
2008-ban a beruházás első ütemének keretében kerül sor az V. századi padlózat feltárására és restaurálására, 2009-ben pedig a falkép-restaurálási és egyéb munkálatok elvégzésével várhatóan a teljes műemléki rekonstrukció befejeződik.
A magyar állam a rekonstrukció megvalósításához mintegy 40 millió forint támogatást biztosít, ebből az első ütem költsége 12 millió forint.
 
A kápolna jelentősége, magyar kulturális örökségi értéke
 
Róma egyik legmagasabb dombján, a Caeliuson álló körtemplom a római magyar jelenlét egyik legértékesebb műemléke. Az V. században Szent István diakónus tiszteletére felszentelt templom a jeruzsálemi Szent Sír templom mintájára centrális alaprajzú. A templom közepén álló oltárt Szent István, Szent Imre és Szent László tiszteletére szentelték föl.
V. Miklós pápa (1447-1455), aki az Avignoni Fogságból hazatérve, Róma első tudatos újjáépítőjének számít, elrendelte a templom restaurálását, és a Santo Stefano liturgikus szolgálatát a magyar alapítású pálos rendre bízta. Ez időből származik a belső bejárat, maga a reneszánsz főoltár, és a fölszentelését megörökítő kőtábla is, amelyen olvasható: a pápa a Santo Stefano Rotondót a magyar pálos rendnek adományozza.
XIII. Gergely pápa, az erdélyi magyar jezsuita, Szántó Arator István pápai gyóntató kérését elfogadva, 1579. március 1-jén kelt bullájával megalapította a Collegium Hungaricumot, s egyúttal átadta az újonnan alapított intézménynek az eddig a pálosok gondozásában lévő templomot és monostort.
Tekintettel a pálosok heves tiltakozására és az új kollégium beindítási nehézségeire, XIII. Gergely pápa 1580. április 12-én újabb bullát bocsátott ki, melyben elrendelte az új magyar kollégium egyesítését az 1552-ben létesített német kollégiummal és összes javait az egyesített Collegium Germanicum et Hungaricumra bízta.
A templom ma is a Collegium Germanicum et Hungaricum tulajdona, de magyar jellege az 1580. évi egyesítés után sem szűnt meg, a XX. század közepén Mindszenty József bíboros hercegprímás címtemploma volt (1963-1975).