Energia és klímaváltozás: Az üzleti szféra és a kormányok szerepe – -az együttműködés útja
3 perc olvasás
A Norvég Királyság Budapesti Nagykövetsége 2008 november 18-án, Szentendrén szemináriumot tartott az európai energetikai és klímaviszonyok változásáról, a Regionális Környezetvédelmi Központtal és a Hungarian Business Leaders Forum-mal együttműködve.
A Norvég Királyság Budapesti Nagykövetsége 2008 november 18-án, Szentendrén szemináriumot tartott az európai energetikai és klímaviszonyok változásáról, a Regionális Környezetvédelmi Központtal és a Hungarian Business Leaders Forum-mal együttműködve.
A kormányzati és az üzleti szférából érkezett előadók témája a CO2 kibocsátás csökkentésének technikái és hatásai voltak. Norvégia nagykövete ismertette azt a tavaly elfogadott kormányprogramot, melynek célja a világ egyik legambiciózusabb klímapolitikájának megvalósítása a következő 20 évben.
Az eseményt megnyitó Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony elmondta, hogy hazája már 1991-ben adót vetett ki a CO2 kibocsátásra, és azóta is folyamatosan új klímavédelmi technikákat vezet be. Ennek eredményeként a kibocsátásnak meghatározott ára van, azaz a szennyezés lehetőségéért a termelő/szolgáltató vállalatoknak fizetniük kell, illetve más gazdasági szabályozók mentén kötelező a kibocsátásuk kompenzációja.
Norvégia saját programjának teljesítése esetén 2030-ra CO2 semleges országként fog működni. Ennek jelentése nem az, hogy mikro-szinten – kizárólag az ország határain belül -, egy zárt rendszerben fogja elérni ezt az eredményt, hanem azt, hogy Norvégia a saját kibocsátásának csökkentése mellett a világ összesített egyenlegét fogja csökkenteni olyan mértékben, hogy a kettő kombinációja megegyezzen a saját határain belül kibocsátott mennyiséggel.
Ennek a stratégiának jól megragadható példája az idén átadott futurisztikus konferencia központ Szentendrén, amelyben a szemináriumot is tartották, és amelynek építésének finanszírozását a norvég kormány is támogatta.
Katona Kálmán, a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke többek között a Jövő Nemzedékek Ombudsmana intézményének megteremtését emelte ki, és megemlítette, hogy országunk a közelmúltban képes volt kibocsátását csökkenteni. Mivel Magyarország kvótafelesleggel rendelkezik, és szennyezési lehetőséget tud átadni más országoknak, ezért fontos, hogy Katona úr megemlítette, hogy mind a hazai kereskedelem, mind az EU-s piac átláthatósága kritikával illethető, beleértve a bevételezett pénzek felhasználásának kérdését is, amelyek helyesen csak klímavédelmet elősegítő célokra használhatóak. Ilyen lehetne például a Parlament épületének mintegy 6000 energiaéhes fényforrásának modernizálása is, mint egy praktikus és egyben szimbolikus aktus.
Dr. Poós Miklós (főosztályvezető, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium), és Dr. Faragó Tibor (főosztályvezető, Stratégiai Főosztály, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) ismertették azokat a potenciális gazdasági szférákat, ahol további energiatakarékossági fejlődés érhető el, illetve beszámoltak azokról a nehézségekről, amelyek a 2009-ben Koppenhágában aláírandó globális klímaváltozási együttműködésről szóló dokumentum megszületését övezik.
A vállalkozói szektor prezentációiból kiemelhető a StatoiHydro által ismertetett CO2-megkötési eljárás, illetve az Emisoft által fejlesztett környezet-monitorozási és -értékelési rendszer. A vállalatok képviseletében a Pannon mobilszolgáltató, illetve a Holcim Zrt. ismertették tevékenységüket és terveiket a klímavédelem és a fenntarthatóság területén.
