Mezőgazdasági reform: több támogatást hagyna a termelőknél az EP
11 perc olvasásKevesebb támogatást csoportosítana át évente az EP a mezőgazdasági termelőknek szánt pénzekből a nemzeti vidékfejlesztési programokra. A tagállami tejkvótákat korlátozottan növelnék a képviselők, és külön támogatást adnának a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek.
Kevesebb támogatást csoportosítana át évente az EP a mezőgazdasági termelőknek szánt pénzekből a nemzeti vidékfejlesztési programokra. A tagállami tejkvótákat korlátozottan növelnék a képviselők, és külön támogatást adnának a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek.
Az Európai Bizottság a 2003-as – mélyreható változásokat hozó – reform után idén újra felülvizsgálta a legrégebben létező közös politika, a közös agrárpolitika működését. A javasolt újabb reformokról a Bizottságnak konzultálnia kell az EP-vel is. A közös agrárpolitika felülvizsgálatáról Luis Manuel Capoulas Santos (szocialista, portugál) készített jelentéseket. Ezeket szerdán elfogadták ez EP-képviselők.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek (az EU Tanácsa) szintén november 19-én ülnek össze. A végleges döntéseket ők hozzák meg.
Több támogatás maradjon a termelők számára
A 2003-as reform egyik fő eleme volt a mezőgazdasági termelők közvetlen jövedelemtámogatására fordított uniós pénzek egy részének átcsoportosítása a nemzeti vidékfejlesztési programok számára. Erre többek között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak való megfelelés miatt volt szükség. Az Európai Bizottság szerint ezt a „moduláció" névre keresztelt átcsoportosítást fel kell gyorsítani, és 2012-re a jelenlegi 5-ről 13 százalékra kell növelni a több mint 5000 eurós támogatást kapó termelők esetében.
Az EP szerint azonban ez túlságosan sújtaná az uniós termelőket, ezért a képviselők a támogatások kisebb arányát csoportosítanák át, és fokozatosan állnának át az új arányokra. Most a 10 ezer eurónál több EU-pénzt kapó gazdákra 5 százalékos átcsoportosítási arány vonatkozik. A képviselők ezt 2013-ig 7 százalékra emelnék, nem pedig 13-ra, ahogy azt a Bizottság javasolta. A 100 ezer euró feletti összeghez jutóktól magasabb százalékot csoportosítanának át, de nem akkorát, amekkorát a Bizottság kért. (A Bizottság 100 ezer és 199 ezer 999 euró között 3 százalékponttal, 200 ezer és 199 ezer 999 között 6 százalékponttal, 300 ezer euró felett pedig 9 százalékponttal növelte volna a moduláció arányát. A parlament rendre 1, 2, illetve 3 százalékpontot adna hozzá az alap százalékhoz.)
A képviselők a termelők diszkriminálásának elkerülése érdekében azt kérik, a tagállamok számára kötelező moduláció gyorsítását ellensúlyozza az önkéntes moduláció lassítása.
A jelentés szerint a felszabaduló forrásokat nemcsak az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízkezelés és a biodiverzitás területeire kell fordítani (ezt javasolta az Európai Bizottság), hanem más kihívások kezelésére is. A nemzeti költségvetésekből pedig nem lehetne társfinanszírozni az ilyen programokat.
A képviselők a magas takarmányárak miatt bizonyos állattenyésztési támogatásoknál megtartanák a termelési mennyiséghez kötöttséget.
Tejkvóta-növelés – de csak 2010-ig
Az Európai Bizottság 2013-ig évente 1 százalékkal emelné a tagállami tejkvótákat, 2015-re pedig szeretné elérni a kvótarendszer megszüntetését. A képviselők szerint ez hátrányosan érinti a termelőket azokban a tagállamokban, ahol az eladási árak már így is nagyon alacsonyak. Más tagállamokban viszont a farmerek fokozni akarják a termelést, és kihasználnák a világpiaci kereslet növekedését.
A parlament ezért azt javasolta, hogy a kvótákat egyelőre csak 2009-ben és 2010-ben emeljék meg 1-1 százalékkal, az utána következő évekre tervezett emelés előtt pedig az Európai Bizottság vizsgálja felül még egyszer a helyzetet. A képviselők „tejalapot" is létrehoznának a szektor támogatására, illetve lehetővé tennék, hogy a tagállamok ideiglenesen növelhessék kvótájukat, ha más tagállamok nem használják ki a sajátjukat.
Külön támogatás a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek
Az EP javaslata szerint a tagállamok az uniótól kapott agrártámogatás 15 százalékát felhasználhatnák arra, hogy a hátrányosan érintett szektorokat – állattenyésztés, tejtermelést – külön támogassák. A képviselők a terménybiztosítást kiterjesztenék minden éghajlati kárra és az állat- vagy növénybetegségek miatti nagyobb veszteségekre is. A biztosítási és közös uniós alapokban növelni kell az uniós költségvetésből történő hozzájárulást is – olvasható a jelentésben.
A parlament emellett fenntartaná a piaci intervenciós mechanizmusokat és más eszközöket az érzékeny szektorok – vetőmag, hús, tej – kezelésére.
Az EP súlya a közös agrárpolitikában
A közös agrárpolitikát érintő döntések meghozatalában az Európai Parlamentnek jelenleg csak konzultációs szerepe van. Amennyiben a lisszaboni szerződés életbe lép, az EP a közös mezőgazdasági politikában is együttdöntési jogkörrel rendelkezik majd, ami lényegesen – a Tanáccsal társjogalkotói – beleszólást jelent a jogszabályok alakításába. Az unió soros elnöksége az agrárpolitika felülvizsgálatának fontossága miatt már most szorosabb együttműködést és rendszeres kétoldalú találkozókat biztosított az EP számára a mezőgazdasági politikát érintő kulcskérdésekben.
Tabajdi Csaba (szocialista) a plenáris vitában azt mondta, „az intervenciós mechanizmus teljes eltörlése nagyon veszélyes Európa és az európai élelmiszerbiztonság számára".
A nagytermelők „büntetése" a képviselő szerint óriási károkat fog okozni az európai versenyképesség szempontjából. Tabajdi hozzátette, nagyon fontos a földdel nem rendelkező állattenyésztők támogatása.
Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT) jelentései
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0402/2008) – A mezőgazdasági termelők részére a KAP keretében meghatározott támogatási rendszerek
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT)
Jelentés: (A6-0401/2008) – A 320/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a(z) […]/2008/EK rendelet módosítása a közös agrárpolitika módosítása céljából
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0390/2008) – Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosítása
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0377/2008) – A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007-2013 közötti programozási időszak) szóló 2006/144/EK határozat módosítása
Jonathan Sacks főrabbi az EP-ben: Európának „új szövetségre" van szüksége
Ha az emberek nem lennének hasonlóak, nem működhetne a párbeszéd. De ha különbözőek sem lennének, akkor nem lenne egymás számára mondanivalójuk – mondta Jonathan Sacks, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség főrabbija az EP szerdai plenáris ülésén a „kultúrák közötti párbeszéd éve" alkalmából tartott beszédében.
Sacks főrabbi beszéde előtt Hans-Gert Pöttering EP-elnök felvezetőjében elmondta, a főrabbi felszólalásával már három vallás: a zsidó, az iszlám és a keresztény képviselője tette tiszteletét a plenáris ülésteremben. „Azé a három vallásé, amely mind hozzájárult a maga módján ahhoz, amit ma európai társadalomnak nevezünk" – fogalmazott.
Pöttering elnök emlékeztette a hallgatóságot az Európai Parlament által az előző hét folyamán – az Európai Zsidó Kongresszussal közösen – rendezett különleges megemlékezésre a „Kristallnacht" (Kristályéjszaka) hetvenedik évfordulója alkalmából. Ezt követően az EP-elnöke a főrabbi egy évvel a 2001. szeptember 11-ei események után írt könyvét idézte fel, amelyben a vallási vezető „korunk egyik legfontosabb kérdését feszegeti". Azt, „vajon élhetünk-e mindannyian békében, és ha igen, hogyan?"
Sacks: a párbeszéd az európai civilizáció egyik gyökere
Jonathan Sacks főrabbi beszédében három történelmi korszakot idézett fel – a 10. és 13. század közötti ibériai arab világot, az olasz reneszánszt és a holokauszt utáni keresztény-zsidó dialógus időszakát -, hogy illusztrálja: az európai civilizáció egyik gyökere az egymás közötti párbeszéd. A rabbi idézte Káin és Ábel történetét is annak bizonyítására, hogy „ahol a párbeszéd megszakad, az erőszak lesz úrrá". Hozzátette, „ha az emberek nem lennének hasonlóak, nem működne ez a párbeszéd. De ha különbözőek sem lennénk, akkor pedig nem lenne egymás számára mondanivalónk".
Európának „új szövetségre" van szüksége
Sacks főrabbi szerint azonban a párbeszéd önmagában nem mindig elég, „hiszen sokszor az ellentétes erők eltávolítanak bennünket egymástól". „Szövetségszerű emberi kapcsolatokra van szükség" – mondta. A főrabbi szerint a szövetség több, mint egy egyszerű szerződés. „A szerződés egy egyezség, míg a szövetség olyan, mint egy házasság. A szerződés a versengést kezeli, a szövetség az együttműködést" – fogalmazott.
A főrabbi szavai szerint, „Európának új szövetségre van szüksége, és most kell cselekednie, a gazdasági válság kellős közepén". Beszédét azzal zárta le, „Isten több nyelvet is teremtett számunkra, de csak egy világot, amelyben élhetünk". A rabbi kifejezte reményét, miszerint a jövőben „a sokféleségben élő Európa megteremti az új szövetséget".
Sir Jonathan Sacks 1991 szeptembere óta a Nemzetközösség főrabbija. Sacks a zsidó diaszpóra érdekében végzett munkásságáért 1995-ben megkapta a Jeruzsálem-díjat.
Eltörölné az EP a vállalatok egyes közzétételi és fordítási kötelezettségeit
Az EP-képviselők egyes vállalatok esetében megszüntetnék a közzétételi és fordítási kötelezettségeket, mivel azok sok esetben csak felesleges többletköltségeket jelentenek a társaságok számára.
A jelenlegi társasági jogi szabályozás alapján egyes vállalatoknak kötelező bizonyos információkat közzétenniük, illetve dokumentumokat lefordíttatniuk. Ez legtöbb esetben jelentős többletköltséget és adminisztratív terhet ró rájuk. Az Európai Bizottság ezért módosítani szeretné a jelenlegi szabályozást, és megszüntetné a költséges közzétételi és fordítási kötelezettségeket.
Az erről szóló jogszabályt az Európai Parlament november 19-én első olvasatban elfogadta (571 igen, 35 nem, 10 tartózkodás).
Kétszeres és költséges közzététel
A társaságok bizonyos információkat – például az alapításra vonatkozó módosításokat vagy éves beszámolókat – kötelesek közzétenni a nemzeti közlönyben, miközben a cégnyilvántartások online formában is tartalmazzák ugyanazokat az információkat.
A parlament szerint ezért a tagállamoknak „létre kellene hozniuk egy elektronikus platformot, amelynek vagy tartalmaznia kell az összes információt, vagy pedig hozzáférést kell biztosítania a keresett információkhoz a cégnek a nyilvántartásban szereplő adatfájlján keresztül".
A tagállamoknak ezen kívül biztosítaniuk kell, hogy a társaságok által a közzétételért fizetendő minden költség az esetleges bejegyzési díjakkal együtt egyetlen díjban összegződjön – így a Piia-Noora Kauppi (néppárti, finn) által készített jelentés. Az elektronikus platform működtetéséhez kapcsolódó költségeket azonban a tagállamok átháríthatnák a társaságokra – a képviselők szerint.
Olcsóbb fordítás és hitelesítés
Amikor egy vállalat új fióktelepet jegyeztet be, nemcsak arról kell gondoskodnia, hogy bizonyos okiratokat a fióktelep székhelye szerinti állam nyelvére lefordíttasson, hanem sok esetben magas hitelesítési költségek is terhelik.
A költségek leszorítása érdekében ezért az EP a fordítások kölcsönös elismerésének módszerét javasolja, amely „nemcsak kevesebbe kerülne, hanem a fordítás megbízhatóságát is garantálná".
Jelentéstevő: Piia-Noora Kauppi (EPP-ED, FI)
Jelentés: (A6-0400/2008) – Bizonyos típusú vállalatok közzétételi és fordítási kötelezettségei
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008., november 18., kedd
