Mintegy másfél ezer szakember regisztrált a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) VIII. Nemzeti Kongresszusára. A Budapesti Kongresszusi Központban jelenleg is tartó négynapos rendezvény rendkívül gazdag tudományos programmal – 275 absztrakttal, 112 tudományos előadással, 54 szimpóziummal és 20 workshoppal – várja az érdeklődőket: klinikusokat és kutatókat, pszichiátereket, háziorvosokat és az egyéb orvos-szakmák művelőit is. 

 

Mintegy másfél ezer szakember regisztrált a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) VIII. Nemzeti Kongresszusára. A Budapesti Kongresszusi Központban jelenleg is tartó négynapos rendezvény rendkívül gazdag tudományos programmal – 275 absztrakttal, 112 tudományos előadással, 54 szimpóziummal és 20 workshoppal – várja az érdeklődőket: klinikusokat és kutatókat, pszichiátereket, háziorvosokat és az egyéb orvos-szakmák művelőit is. 

 

 

Mikorra lesz természetes, hogy egy szívinfarktus utáni rehabilitációhoz a lelki támogatás is hozzátartozik? Mikor tudja és használja majd rutinszerűen az intenzív terápiát végző orvos, hogy a kómában lévő beteg komplex terápiájához hozzá tartozik a lelki szempontokat is mérlegelő ingerkörnyezet kialakítása? Mikorra és hogyan alakítható ki a definiált pszichoszomatikus ellátó rendszer, és az interdiszciplinaritást támogató finanszírozás?

 A válaszokhoz, illetve a megfelelő szemlélet és irány kimunkálásához szeretné közelebb vinni a szakembereket a kongresszus.

– A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa nem csak a pszichiátriával foglalkozó szakembereknek, hanem más orvos-szakmák képviselőinek is megszívlelendő üzenetet fogalmaz meg – mondta Dr. Lehóczky Pál, az MPT és a Kongresszus elnöke a társaság január 23-án megtartott sajtótájékoztatóján Nevezetesen a test és a lélek szétválaszthatatlan egységét hirdeti meg a kongresszus, miközben hangsúlyozza az ember-központú, holisztikus szemléletű gyógyító tevékenység fontosságát. A testi és lelki szinten zajló folyamatok nem szétválaszthatók, ezért a pszichiátria az ember „újraegyesítését" – törekszik megvalósítani. Egyénre szabott, személyközpontú, segítő, a beteg elvárásait figyelembe vevő pszichoszomatikai orvoslást szorgalmaz, amelyben feladata van az összes orvos-szakmának.

A gazdag tudományos program azt hivatott megláttatni, hogy az ember központba helyezésével sokat nyerhet a beteg, az orvos és az egészségügy.  Például azt, hogy a betegnek szomatikus panaszaival nem kell sokszor hónapokat, éveket bolyongania az egészségügy útvesztőiben, mire rájönnek az orvosok, hogy testi bajainak pszichés vonatkozásai vannak.

Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, az MPT korábbi elnöke rámutatott, hogy a pszichoszomatika határterületi tudományág, amely a beteg embert egységben szemléli. Ez a fajta szemlélet nem új keletű, gondoljunk csak a törzsi kultúrákra, ahol a sámánok gyógyfüvekkel és rítusokkal gyógyítottak. Később azonban a test és a lélek gyógyítása kettévált, és csupán az 1990-es években jelent meg néhány olyan tudományág, amely újra közel hozta egymáshoz a testet és a lelket. A robbanásszerű változást az epigenetika hozta meg annak bizonyításával, hogy bizonyos környezeti hatások – a táplálkozástól a sporton át a pszichoterápiáig – befolyásolhatják az öröklött génállományunkat. Azaz bizonyos gének a környezeti hatásokra ki, illetve bekapcsolhatók. A pszichoterápia, mint szellemi, verbális tevékenység nyomokat hagy a beteg testében, mi több, hazai kutatások alátámasztották, hogy egyes agyi területek morfológiai változását is képes előidézni. A pszichoterápia nemcsak a lelki működésekre van hatással, hanem a genetikai kódok szintjén történő változásokat is képes befolyásolni.

Az epigenetikai kutatások legújabb eredményeit Prof. Falus András akadémikus, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet korábbi igazgatója osztotta meg a kongresszusi hallgatósággal. Megtudhattuk, hogy a tudomány robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma a küszöbén állunk annak, hogy ne „csak" olvasni, hanem értelmezni is tudjuk a humán genomot, ami forradalmi változásokat eredményez majd az orvoslásban.

A kongresszust egy olyan egészségügyi rendszerű és szemléletű Magyarországon rendezi meg az MPT, ahol az orvosi szakmák még mindig gyanús szemmel vizsgálják a pszichiátriát, és a lelki folyamatokat „úri huncutságnak" tarják.

Ma nálunk olyan pszichiátriai ellátási keretek alakultak ki, működnek, melyeken belül sajnos nem magától értetődő a testi betegségek pszichés vonatkozásaival foglalkozni. Olyan helyzetben van a pszichiátria, hogy még a szigorúan vett pszichiátriai betegségek ellátási rendszerében sem a szakma fejlődésének megfelelőek a finanszírozási és strukturális elemek, a járó és fekvő beteg ellátás, az akut és krónikus ellátás, a felnőtt és gyermek ellátás. Óriási eredmény, hogy a magyar pszichiátria mégis ott van a pszichiátriai kutatások, publikációs aktivitás élvonalában, a nemzetközi folyamatok fő sodrában. 

Dr. Kurimay Tamás, az MPT korábbi elnöke elmondta, hogy január 22-én Brüsszelben mutatták be azokat a jelenleg zajló, országhatárokon átívelő kutatásokat, amelyek közül számos kooperáció résztvevője hazánk is. A neuropszichiátriai betegségek prevalenciája – előfordulási gyakorisága – Európában az első helyen áll, megelőzve olyan népbetegségeket, mint a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések és a diabétesz. Hangsúlyozta, hogy az említett betegségek pszichés aspektusait nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, mert ellenkező esetben még magasabb előfordulás várható. A test és a lélek kapcsolatának kérdéseivel az Európai Pszichiátriai Társaság is jó ideje behatóan foglalkozik. Kiemelten tanulmányozza az öngyilkosság kérdéskörét, hiszen mint ismeretes, az Európai Unió tagállamaiban aggasztóan magas a befejezett öngyilkosságok száma. Több ilyen tárgyú nemzetközi kutatási projekt indult, az egyiket a kongresszus vendégelőadója, Danuta Wassermann professzor (Karolinska Institut, Stockholm) vezeti, akinek előadását- váratlan betegsége miatt-  diáival együtt  Dr. Balázs Judit tolmácsolta.  Komoly problémát vet fel, hogy a humán erőforrások tekintetében a pszichiátria alulreprezentált Európában, ráadásul a szakemberek területi eloszlása meglehetősen egyenetlen – derült ki a másik neves külföldi meghívott, Dinesh Bhugra professzor (King's College, London), a Pszichiátriai Világszövetség leendő elnöke plenáris előadásából

Dr. Molnár Károly, az MPT leendő elnöke a hazai ellátás aktuális kérdéseit és kihívásait összegezte. Örvendetes, hogy 2013-ban felállt az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, amelynek II. Pszichiátriai Osztálya önálló szekció keretében mutatkozott be a Kongresszuson. Bár megindult a hazai pszichiátriai ellátás egyfajta reformja, elmozdulás figyelhető meg az ún. közösségi ellátás irányában, de még mindig nem történt meg az ambuláns rendszer átalakítása. Jelentős a humán erőforrás hiánya, aminek hátterében többek között a szakorvosok és rezidensek elvándorlása áll.

A Magyar Pszichiátriai Társaság keresi a megoldást, hogy miként tehető vonzóvá az itthoni munkavállalás a külföldön dolgozó fiatal kollégák számára. Dr. Molnár Károly arra is rávilágított, hogy nem használjuk ki kellőképpen a rendelkezésünkre álló – európai szinten unikumnak számító – gondozói hálózatot. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése nem valósulhat meg a szükséges anyagi források biztosítása nélkül.