A Kiegyezés (1867) és a Millennium (1896) közötti időszakot Magyarország aranykorának hívjuk. Üzemek százai épültek, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Wolfner Bőrgyár, Diósgyőri Acélművek, Láng Gépgyár, Ganz-MÁVAG Rt. Munkanélküliség gyakorlatilag nem létezett. És óriási építkezések szerte az országban, Parlament, Margit-híd, Esztergomi Bazilika, Hősök-terén Millenniumi Emlékmű, Halászbástya, Nemzeti Színház, Földalatti Vasút, New York Palota az Erzsébetvárosban, hogy csak néhányat említsek. No meg sok ezer lakóház. És szállodák.

A Kiegyezés (1867) és a Millennium (1896) közötti időszakot Magyarország aranykorának hívjuk. Üzemek százai épültek, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Wolfner Bőrgyár, Diósgyőri Acélművek, Láng Gépgyár, Ganz-MÁVAG Rt. Munkanélküliség gyakorlatilag nem létezett. És óriási építkezések szerte az országban, Parlament, Margit-híd, Esztergomi Bazilika, Hősök-terén Millenniumi Emlékmű, Halászbástya, Nemzeti Színház, Földalatti Vasút, New York Palota az Erzsébetvárosban, hogy csak néhányat említsek. No meg sok ezer lakóház. És szállodák.

   Mindez nem valósulhatott volna meg a sikeres érdekegyeztetések nélkül. Először a személyszállítás körül forogtak a viták. A lóvasutat üzemelő cég ki akarta szorítani a konflisokat és fiákereseket. A kocsisok elállták a lóvasúthoz vezető utakat. Majd a sikeres érdekegyeztetés következtében helyreállt a rend. Bár ehhez hozzájárult a villamos vasút megjelenése is.

   A gyáripar tulajdonosai és munkásai között is többször volt érdekegyeztetés. Persze nagy különbség nem volt az álláspontok között. A munkaadók alacsony munkabérekben és hosszú, intenzív munkaidőben, a munkások minél magasabb jövedelemben és minél rövidebb, lazább munkaidőben gondolkodtak. Sztrájkokat és munkalassításokat helyeztek kilátásba. A tárgyalásokon az államot helyettes államtitkárok szóvivői képviselték, nem nagyon szóltak bele a vitákba, végül is nem voltak érdekeltek az ügyben. Majd addig közeledtek az álláspontok, amíg összeértek és befejezték a vitát.

   Gróf Andrássy Gyula miniszterelnökhöz fordultak a kirurgusok, felcserek, piócás emberek, kedves nővérek, homeopatikusok, szanitécek, bábák. Követelték alacsony jövedelmük emelését, a megfeszített, sokszor éjjel-nappali munkájuk nagyobb társadalmi megbecsülését. És a rozsdás vastüdők, elkopott szájpeckek, trepnik, tokárok azonnali kicserélését..Az ispotályokban üzemelő latrinák botrányos állapotának felszámolását. Különös tekintettel arra, hogy Angliában már kétszáz év óta működtek a vízöblítéses árnyékszékek. Ezeket a kérdéseket is az érdekegyeztetés útján oldották meg. Igaz, maradt néhány vitás kérdés, de ezeket is meg fogjuk majd oldani.

   Érdekegyeztetés volt a kormány és a tehenészek között is. Utóbbiak követelték a tej hatósági árát és hogy kötelező legyen minden magyarországi lakosnak napi két liter tejet vásárolnia. Vagy ezzel egyenértékű, rendeletben szabályozott mennyiségű tejfelt, túrót, sajtot, kefirt, joghurtot, vajat. Továbbá a törvény vonatkozzon a hazai kisebbségekre, a németekre, szlovákokra, románokra, horvátokra, ukránokra, ruszinokra, szerbekre, szlovénekre, lengyelekre, bolgárokra, örményekre is. Sikeres tárgyalások után győzött a józan ész, a tejtermelők elálltak a követekésüktől

   Egy szép napon gróf Andrássy Gyula miniszterelnök betiltotta a vasárnapi hetivásárt, lóvásárt, piacokat, búcsúkat. Nagy volt a felháborodás. Tiltakozott a lakosság, a lócsiszárok, a vásárolni akaró háziasszonyok, a búcsújárók, bámészkodók. Nagy érdekegyeztetés volt a témában. Végül a kormányfő engedett, ez ellen viszont az egyházak tiltakoztak, okát most hagyjuk. De a népi mondás szerint minden csoda három napig tart, így rövid érdekegyeztetés után visszaállt a régi rend.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük