Két férfi – az egyik vérrel, a másik arannyal írta be magát Erdély történetébe. Fejedelemmé választásukat öt év választotta el egymástól őket. Ennek az öt évnek a hatalmi cselszövéseit állította a Miskolci Nemzeti Színház színpadára Keszég László, Móricz Zsigmond Tündérkertje alapján.

 

Két férfi – az egyik vérrel, a másik arannyal írta be magát Erdély történetébe. Fejedelemmé választásukat öt év választotta el egymástól őket. Ennek az öt évnek a hatalmi cselszövéseit állította a Miskolci Nemzeti Színház színpadára Keszég László, Móricz Zsigmond Tündérkertje alapján.

 

Keszég László rendező és Ari-Nagy Barbara dramaturg két évvel ezelőtt már „dolgozott Móriczcal", akkor az Úri murit vitték színre Miskolcon. Annak, hogy most újra az ő regényéhez nyúlnak, egészen új adaptációt – és így ősbemutatót – készítve, két oka volt: a szerző és a mű.

 

Móricz a legnagyobb, maradandó és örökzöld. Nagyon alapos, történelemkönyvként is olvashatjuk az Erdély-trilógiát, és így az első részét, a Tündérkertet is – kezdi az indoklást Keszég László. – Ugyanakkor, mint minden író, nemcsak a valóságot, de a lehetőségeket is alapul veszi, és mindebbe nagyon színesen szövi bele a kalandot. Így lesz a regénye egyszerre precíz és olvasmányos. Azért pont ezt a művét választottam, mert úgy gondolom, ebből lehet a legjobban leszűrni, miben is élünk ma – anélkül, hogy direkt aktualizálásba fognék. Nem megfeleltetni szeretnék, hanem megérteni.

 

A Tündérkert Báthory Gábor fejedelemsége alatt (1608-1613) játszódik, de két hőse van, a két „Gábris" – a nagy múltú, Erdélynek fejedelmet, Lengyelországnak királyt is adó családból származó Báthory, és az önmagát felépítő Bethlen Gábor.

Mindkettő karrierista, becsvágyó volt. De két külön típus – a műben két metafora. Báthory Gábor (Harsányi Attila) a magyar Caligula, a nagy család utolsó fejedelmi, árván, hányattatottan felnőtt, az erkölcsről lemondott kegyetlen, véreskezű tagja. Egy kimagasló intelligenciával rendelkező, vizet nem ivó, így lényegében folyamatosan részeg vadállat. Bethlen (Zayzon Zsolt) józan elme, szisztematikus jellem. Helye van az öt legnagyobb magyar között. Hogy kellemes ember volt-e, nem tudjuk, de azt igen, hogy háromezer fiatalt küldött külföldi egyetemekre tanulni, kitágította a világot Erdély számára. Az ő uralkodása volt az aranykor, amit a káosz évei előztek meg – jellemez a rendező.

 

A Móricz-regény hatalmas történelmi tablóját lehetetlen vállalkozás lenne színpadra vinni. Ahogy Keszég László fogalmaz: ez egy kivonat. Jóval nagyobb munka, mint egy szövegkönyvet meghúzni, de kevesebb, mint egy drámát megírni. Megragadták a leginkább kiemelhető, érdekes és színpadra vihető szálat: a cselszövést. Egy bulvárújság olvasásához vagy egy szappanoperához hasonlítható legjobban: ez kigondolja, elmegy ahhoz, megegyeznek, majd az mégis emezzel sző új terveket…

 

Az előadásban sokan többes szerepet játszanak, amit úgy alakítottak, hogy a nézők számára is érzékelhető legyen a különböző figurák jelleméből, szerepéből kirajzolódó ív. Így például a Görög László által megformált Kornis Boldizsár, a székelység tábornoka, Weiss Mihály, a polgári származású, híres brassói szász bíró és Pázmány Péter bíboros alakjának összekapcsolása is híven beszél a három részre szakadt ország történetéről – márpedig Móricz szerint (is) a magyarság legnagyobb bűne, hogy a mohácsi csata után képtelenek voltak megegyezni, egy királyt választani. Miért érdekes ma ez? Mert, ahogy az egyes ember, és ahogy más népek, mi sem tanulunk saját hibáinkból, újra és újra elkövetjük azokat, ad választ a rendező.

 

A szavakra helyezem a hangsúlyt, a színészek elhangzó mondataira.

Más tekintetben minimalista előadás lesz. Minden egyszerűsítés után is huszonöt helyszínen játszódik – így nincs nagy, felépített díszlet, különböző díszletelemek, vizuális jelek mutatják, kint vagy bent, kisebb vagy nagyobb térben vagyunk (tervező Árvai György), és segít a dupla forgószínpad is. A jelmez (tervező Szűcs Edit) kortalan, akárcsak a kísérőzene (Szesztay Dávid) – mondta Keszég László, hozzátéve: minden elem azt szolgálja, hogy a néző, aki kész kimozdulni otthonról, és elmenni a színházba, megkapja az élményt. Ehhez csak annyi kell, hogy legyen aktív, legyen kíváncsi arra, ki mit mond fent a színpadon.

 

Az Erdély – Tündérkert premierjét február 20-án tartották a Miskolci Nemzeti Színházban. Bethlen Gábort Zayzon Zsolt, Báthory Gábort Harsányi Attila alakítja.

Következő előadások februárban 25-én és 27-én 19 órakor.

 

http://mnsz.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük