Erkel Ferenc az operaszínpadon

A 200 éve Gyulán született Erkel Ferencre emlékezve a Gyulai Várszínház kiállítást rendezett 2010. július 20-tól augusztus 12-ig a Várszínház Kamaratermében. Az összegyűjtött gazdag anyag végigvezeti a látogatót Erkel operáin a bemutatóktól napjainkig. Megtekinthetők a magyar színpadokon bemutatott Erkel operák dokumentumai: fotók, plakátok, színlapok, jelmez-és díszlettervek, jelmezek.

A 200 éve Gyulán született Erkel Ferencre emlékezve a Gyulai Várszínház kiállítást rendezett 2010. július 20-tól augusztus 12-ig a Várszínház Kamaratermében. Az összegyűjtött gazdag anyag végigvezeti a látogatót Erkel operáin a bemutatóktól napjainkig. Megtekinthetők a magyar színpadokon bemutatott Erkel operák dokumentumai: fotók, plakátok, színlapok, jelmez-és díszlettervek, jelmezek.

Gedeon Józsefet a Gyulai Várszínház igazgatóját régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy jó lenne egy kiállítást rendezni, ami bemutatja Erkelt az operaszínpadon. Felkereste az összes operát játszó hazai színházat és a kolozsvári operát, Kolozsvárról személyesen hozott el 27 jelmezt, dokumentumokat, fotókat, katalógusokat és díszletterveket, melyek mind láthatók a mostani kiállításon. Az anyag kiegészült az OSZK páratlan gyűjteményének darabjaival, ami csak a kutatók számára volt hozzáférhető, illetve az OSZMI-től is kértek képeket, így válhatott teljessé a tárlat. Amit eddig nem lehetett látni együtt, az most Gyulán megvalósult, és kronológiailag is áttekinthető, hogyan is történt Erkel operáinak bemutatása az operaszínpadokon. Az eredeti bemutatókhoz készült néhány metszeten, korabeli fotón, melyek nem a színpadon, hanem hosszas beállítások után műteremben készültek, a legjelesebb énekeseket, címszereplőket illetve a Hunyadi László című opera egy-egy jelenetképét is láthatjuk. A XX. század elejétől már színpadi fotókat is készítettek.

A Bátori Mária 1840. augusztus 8-i, a Hunyadi László 1844. Január 27-i, a Bánk bán 1861. március 9-i, a Sarolta 1862. június 26-i, a Dózsa György 1867. április 6-i, Brankovics, Szerbia despotája 1874. május 20-i, és A névtelen hősök 1880. november 30-i nemzeti színházi és az István király 1885. március 14-i operaházi bemutatóinak színlapjain nemcsak az Erkel-operák színpadtörténetét és előadóit ismerhetjük meg, de a magyar romantika nemzeti operajátszásának, s egész színházi életének története is kirajzolódik e lapokon.

A kiállítási anyag másik, igen látványos része a műsoron maradt Erkel-operák XX. századi színpadképeit és jelmezeit idézik föl. Az elmúlt évszázad kiemelkedő operai és színházi tervezői a nagy színházak repertoárján szereplő Erkel-művekhez érdekesebbnél érdekesebb képeket álmodtak, ezeket valósítottak meg rajzaik nyomán a díszletfestők és -építők, a varrodák remek szakemberei és a világítás mesterei. A felsorakoztatott tervek emlékezetünkbe idézhetik az általunk is látott produkciókat, de elmerülhetünk a színszimbolika nagy íveinek, vagy épp az apró motívumok stiláris és historikus összefüggéseinek a vizsgálatában is.

Erdmann Gyula, Gedeon József és Sirató Ildikó a kiállításmegnyitónA tervekből és nyomtatott dokumentumokból válogatott kiállítási anyag sok szempontból ís érdekes lehet. Egyrészt a romantika korának zenés színházi előadói konvencióira csodálkozhatunk rá a források láttán, másrészt a tervezőzsenik és -művészek pályaútjának is nyomát láthatjuk a nagyoperák különböző bemutatóinak vizuális elemeit szemlélve. És azután tovább kereshetünk régi és újabb képeket, színlapokat emlékezetünkben és az archívumokban, s megnézhetjük a legújabb vizuális álmok megvalósulását a színházak zsöllyéiből. Így él tovább Erkel az operaszínpadon.
A kiállítás anyagát a következő színházak és gyűjtemények bocsátották rendelkezésre: Kolozsvári Állami Magyar Opera, Magyar Állami Operaház, Debreceni Csokonai Színház, Győri Nemzeti Színház, Miskolci Nemzeti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A kiállítás megnyitóján dr. Sirató Ildikó az OSZK SZT osztályvezetője és dr. Erdmann Gyula, Gyula város alpolgármestere mondott köszöntő beszédet.

Forrás: Gyulai Várszínház

Lantai József