Egyre jobban szorul a hurok a gazdasági erőfölénnyel visszaélő, a mások kárára titokban egyeztető, versenyt korlátozó cégek körül. Az év első felében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különböző jogsértések miatt összesen 121 céget vont eljárás alá, és 50 ügyet bírált el. A hat hónap alatt kiszabott bírságok összege meghaladta az 1,631 milliárd forintot, ami megközelítően kétszerese az előző év azonos időszakához képest – tájékoztat a feketelista.hu portál.

Egyre jobban szorul a hurok a gazdasági erőfölénnyel visszaélő, a mások kárára titokban egyeztető, versenyt korlátozó cégek körül. Az év első felében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különböző jogsértések miatt összesen 121 céget vont eljárás alá, és 50 ügyet bírált el. A hat hónap alatt kiszabott bírságok összege meghaladta az 1,631 milliárd forintot, ami megközelítően kétszerese az előző év azonos időszakához képest – tájékoztat a feketelista.hu portál.


Az idén új bírságolási útmutatót vezettek be, azzal a nem titkolt céllal, hogy „teret biztosítsanak a versenyt romboló kartellek elrettentő erejű bírságolása előtt". Az útmutató pontosan meghatározza a bírságolás alapelveit és a menetét. E szerint a bírság alapösszegének kiszámításakor a verseny veszélyeztetése és a jogsértés piaci hatása egyaránt 30-30 százalékkal, míg „a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása" 40 százalékkal esik latba. A korábbihoz képest a leglényegesebb változás, hogy kartellügyekben a legsúlyosabb esetben a bírság nem a jogsértéssel érintett releváns forgalom 10 százaléka (mint korábban), hanem ennek háromszorosa lehet. 

Júliusban a GVH módosította és egyben kiszélesítette együttműködési megállapodását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), miszerint különösen a megtévesztő reklámok ellen, illetve a pénzügyi piacon a fogyasztók védelme érdekében közösen lépnek fel.

Tíz kartellt vizsgálnak

Jelenleg tíz kartellügyet vizsgál a hivatal, ám közülük az idén eddig mindössze egyet sikerült lezárni. Az úgynevezett vasúti kartell három résztvevőjére összesen 1,250 milliárd forint bírságot szabtak ki. A GYSEV Zrt., a MÁV Zrt. és Rail Cargo Hungaria Zrt. a verseny-szabályokat megsértve felosztotta az árufuvarozási piacot, és egyeztették a díjaikat. Korábban az eddigi legnagyobb, 7,178 milliárd forintos bírságot is négy vasútépítő cégre szabták ki. A tendereken megegyeztek a piac egymás közötti felosztásában. Új eszközt jelenthet a kartellezés felderítésében az informátori díj, amit az kaphat, aki nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat az érintett ügy felderítéséhez. A díj összege a kartellezésért kiszabott bírság 1 százaléka, de legfeljebb 50 millió forint. Bizonyos esetekben garantálják a bejelentő anonimitását és az ügy zárt adatkezelését is. A GVH a felderítés eszközeinek további bővítését tervezi, ám ezekről részletesebb információval nem szolgálhat. A hivatal tapasztalata szerint az úgynevezett engedékenységi politika (amikor a felderítéshez hozzájáruló cég a büntetés alól mentességet kaphat), valamint az informátori díj a bevezetése óta egyre hatékonyabban működik.
A gazdasági élet bármely területén találhatunk a vállalkozói erőfölénnyel visszaélő, másokat megtévesztő vagy kartellező cégeket. Döntés előtt emiatt is tanácsos tehát alaposan tájékozódni a partnerekről. A feketelista.hu-n egyetlen klikkeléssel több mint 451 ezer cég 975 ezer ügyéről tájékozódhat most az érdeklődő, ahol a Gazdasági Versenyhivatal határozataival együtt összesen tizenegy állami intézmény elmarasztaló döntéseiről szerezhet itt információt. Ezek birtokában megalapozottabban dönthet arról, kivel köt szerződést, kit választ partneréül – tájékoztat Iklódi András, a portál főszerkesztője.

Összebeszéltek a bankok?

A jelenleg folyamatban lévő tíz kartellgyanú vizsgálata közül kétségtelenül a bankok ügye váltotta ki a közvélemény legnagyobb érdeklődését. Hat banknál és egy lakástakarék-pénztárnál házkutatást is tartott a GVH, mert gyanúja szerint a pénzintézetek összebeszéltek, amikor nagyjából egy időben megemelték a forinthitelek kamatát, hogy így lehetetlenítsék el a devizahitelek végtörlesztését. A hivatal közlése szerint az eljárás még folyamatban van, erre tekintettel az ügy állásáról és további részletekről nem adhat tájékoztatást a GVH, ahol közölték: az eljárás megindítása egyébként sem jelenti annak kimondását, hogy a bankok a jogsértést valóban elkövették, ezt hosszú és alapos vizsgálattal kell tisztázni. Mindenesetre tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a bankok meggyanúsítását követően a Nemzetközi Bankárképző Központban azokat az adathordozókat és dokumentumokat is lefoglalták, amelyeken a bankok adatbázisát tárolják.
A közfelfogás a kartellezés alatt általában a nagy erejű cégek sokmilliárdos „összesküvését" feltételezi, holott a kevésbé látványos ágazatokban sem ritka ez a jelenség. Erre vonatkozóan az utóbbi egy esztendő eseményei is szolgálhatnak példaként. A betongyártók például éveken keresztül egyeztették áraikat, és felosztották egymás között a piacot. Több vegyszeres szúnyogirtó cég ellen hasonló gyanúval indult eljárás. A zöldség és a gyümölcs közbeszerzési eljárásokon több vállalkozás feltételezhetően versenykorlátozó megállapodásokat kötött. Malomipari cégeket azért vizsgálnak, mert gyanítható, hogy több közbeszerzés esetében előzetesen megállapodtak az árakról, valamint a várható nyertesek személyéről. Piacvezető kontaktlencse-forgalmazó vállalkozások azzal keltették fel a versenyhivatal érdeklődését, hogy rejtett információs rendszert működtettek, és negyedévente egyeztették egymással az üzleti adatokat. Fogyasztók megtévesztése, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt kellett felelősségre vonni és bírságolni társkereső szolgáltatást végző cégeket.

„Milliárdos" jogsértők

A feketelista.hu kigyűjtötte azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket különböző jogsértések miatt az utóbbi tíz évben a legtöbbször részesítette elmarasztalással a versenyhivatal. A sorban magasan vezet a Magyar Telekom Nyrt.; a céget 25 alkalommal bírságolta a hatóság. Az OTP Bank Nyrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. egyaránt tizenegyszer szerepel az összesítésben. A Vodafone Magyarország Zrt. neve tízszer, a Telenor Magyarország Zrt.-é kilencszer olvasható. A további „helyezések": Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Rossmann Magyarország Kft., Strabag Építő Zrt., Auchan Magyarország Kft., Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Nyrt.
Talán még érdekesebb, ha részletesen megismerjük a versenyhivatal által kiszabott legmagasabb bírságok alanyait. Tíz olyan céggel találkozunk, amelyek bírságösszege egyenként meghaladja az egymilliárd forintot. És ami feltűnő: az első tíz közül nyolc az építőipari, kettő pedig a biztosítási ágazathoz tartozik. A „rekordot" az Allianz Hungária Biztosító Zrt. tartja, 5,319 milliárd forintos bírsággal. „Dobogós" helyre került a Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárdos, illetve a Strabag Zrt. 2,468 milliárd forintos bírságolással. Két milliárd forint fölötti elmarasztalással sújtotta a versenyhatóság a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt.-t (2,212 milliárd), illetve a MÁVCELL Mély-Magas és Vasútépítő Kft.-t (2,1 milliárd). A bírságolt cégek hosszú listáját olvasva megállapítható: ötvenen vannak olyanok, amelyeknél a büntetés összege meghaladja a 100 millió forintot. Az elmarasztaltak idei, első félévi listáján a távközlési és a pénzügyi szektor cégei szerepelnek a legnagyobb bírságokkal. Az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt.-t 200 millió, az OTP Bank Nyrt.-t – két alkalommal – összesen 190 millió, míg a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t 100 millió forintra büntette a GVH.

A kiszabott legmagasabb versenyfelügyeleti bírságok alanyai
az elmúlt 10 évben (összesen, forint)

1. Allianz Hungária Biztósító Zrt.

5 319 000 000 Ft

2. Szentesi Vasútépítő Kft.

3 400 000 000 Ft

3. STRABAG Építő Zrt.

2 468 000 000 Ft

4. Betonút Szolgáltató és Építő Zrt.

2 212 000 000 Ft

5. MÁV ÉPCELL Mély-Magas és Vasutépítő Kft.

2 100 000 000 Ft

6. STRABAG Építő Zrt.

1 700 000 000 Ft

7. Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt.

1 500 000 000 Ft

8. Hídépítő Zrt.

1 371 000 000 Ft

9. EGÚT EGRI ÚTÉPÍTŐ Zrt.

1 200 000 000 Ft

10. Generali-Providencia Biztosító Zrt.

1 046 000 000 Ft

11. MÁV Zrt.

700 000 000 Ft

12. International Business Machines Corporation Magyarországi Kft.

690 000 000 Ft

13. SAP Hungary Rendszerek, Alkalmazások
és Termékek az Adatfeldolgozásban Informatikai Kft.

690 000 000 Ft

14. Debreceni Magas, Mély és Útépítő Rt.

496 000 000 Ft

15. EGÚT EGRI ÚTÉPÍTŐ Zrt.

496 000 000 Ft

16. STRABAG Építő Zrt.

335 700 000 Ft

17. OTP Bank Nyrt.

281 000 000 Ft

18. Betonút Szolgáltató és Építő Zrt.

277 800 000 Ft

19. Colgate-Palmolive (Magyarország) Termelő Kft.

257 000 000 Ft

20. Magyar Lapterjesztő Zrt.

250 000 000 Ft

21. Magyar Posta Zrt.

250 000 000 Ft

22. BAUCONT Építőipari Zrt.

227 000 000 Ft

23. "ÉPKER" ÉPITŐIPARI ÉS KERESKEDELMI Kft.

227 000 000 Ft

24. Invitel Távközlési Zrt.

200 000 000 Ft

25. Magyar Telekom Nyrt.

200 000 000 Ft

 

Versenyfelügyeleti elmarasztalásban legtöbbször elmarasztalt cégek
az elmúlt 10 évben (ügyek száma, darab)

1. Magyar Telekom Nyrt.

25 db

2. OTP Bank Nyrt.

11 db

3. TESCO-GLOBAL Zrt.

11 db

4. Telenor Magyarország Zrt.

10 db

5. Telenor Magyarország Zrt.

9 db

6. K&H Bank Zrt.

8 db

7. Rossmann Magyarország Kft.

6 db

8. STRABAG Építő Zrt.

6 db

9. Auchan Magyarország Kft.

5 db

10. BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Nyrt.

5 db

11. CIB Bank Zrt.

5 db

12. EGÚT EGRI ÚTÉPÍTŐ Zrt.

5 db

13. Euro Correct Consulting Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

5 db

14. F őtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Rt.

5 db

15. HENKEL MAGYARORSZÁG Termelési és Kereskedelmi Kft.

5 db

16. Invitel Távközlési Zrt.

5 db

17. RAIFFEISEN BANK Rt.

5 db

18. Rec kitt Benckiser (Magyarország) Termelő és Kereskedelmi Kft.

5 db

19. UniCredit Bank Hungary Zrt.

5 db

20. bauMax Magyarország Kereskedelmi Zrt.

4 db

21. Credigen Bank Zrt.

4 db

22. CRYSTAL INSTITUTE KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ Kft.

4 db

23. ELEKTRO COMPUTER Zrt.

4 db

24. ERSTE BANK HUNGARY Nyrt.

4 db

25. Hídépítő Zrt.

4 db

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük