Az Európai Parlament következő plenáris ülésén a képviselők vitáznak a dohányzási tilalom kiterjesztéséről, az unió 2008-as költségvetéséről és a növényvédő szerekre vonatkozó új EU-s szabályozásról is. Eldől, ki nyerte az idei Szaharov-díjat és az EP filmdíját.

 

Az Európai Parlament következő plenáris ülésén a képviselők vitáznak a dohányzási tilalom kiterjesztéséről, az unió 2008-as költségvetéséről és a növényvédő szerekre vonatkozó új EU-s szabályozásról is. Eldől, ki nyerte az idei Szaharov-díjat és az EP filmdíját.

A hétfői ülésnapon a napirendi felszólalások után a növényvédő szerek használatáról folytatnak vitát az EP-képviselők (Klass-, Belohorská- és Breyer-jelentés). Ezt követően kerül napirendre az autók széndioxid-kibocsátásának csökkentése (Davies), valamint a hagyományos energiaforrások felhasználása (Reul).

Kedd reggel a portugál miniszterelnök értékeli a reformszerződés tető alá hozásával megbízott, október 18-19-ei lisszaboni EU-csúcsot, délután pedig az unió 2008-as költségvetésének tervezetét vitatják meg a képviselők (Virrankoski, Itälä). Kedd este az élelmiszerárak emelkedése és a dohányzás visszaszorítása (Florenz) lesz a téma.

Szerda reggel az EU és Törökország kapcsolatáról lesz szó, majd az EU-Oroszország csúcs előkészítéseként vitáznak a képviselők.

Kevéssel dél előtt adja át Hans-Gert Pöttering EP-elnök a parlamenti képviselők által odaítélt Lux-díjat az általuk legkiemelkedőbbnek talált európai film alkotóinak. Ekkortájt válik ismeretessé az is, a három jelölt közül ki nyerte el az idei Szaharov-díjat, az EP emberi jogi elismerését.

Szerda délután többek között az EU és Szerbia kapcsolatairól (Kacin) lesz szó.

Az EP csütörtökön szavaz a 2008-as költségvetésről szóló jelentésekről.

Teljes dohányzási tilalmat akar az EP szakbizottsága a munkahelyeken és a vendéglátóiparban

Évente 650 ezer halálos áldozatot szed a dohányzás az EU-ban. Az EP-képviselők ezért rendkívül szigorú intézkedéseket szeretnének elfogadtatni a füstölés visszaszorítása érdekében. Betiltanák a dohányzást minden munkahelyen, étteremben, közlekedési eszközön.

„Két éven belül vezessenek be teljes körű dohányzási tilalmat minden zárt munkahelyen, beleértve a vendéglátóipart, az összes középületet és közlekedési eszközt az Európai Unión belül" – ez a legfontosabb követelése az EP környezetvédelmi és közegészségügyi szakbizottságának, melynek nevében Karl-Heinz Florenz (néppárti, német) készített saját kezdeményezésű (tehát kötelező erővel nem bíró) jelentést.

Évi 650 ezer halott

A jelentés emlékeztet: „csak az Európai Unióban évente legalább 650 ezer ember hal meg a dohányzás következtében", ebből a passzív dohányzás áldozatainak számát 80 ezerre teszik. A szöveg szerint „például a dohányzást nem tiltó vendéglátóipari egységekben dolgozó munkavállalók tüdőrák-megbetegedési valószínűsége 50 százalékkal nagyobb, mint azoké a munkavállalóké, akik nincsenek kitéve dohányfüstnek".

A jelentéstevő azt is hozzáteszi, „a dohányfüst legtöbb rákkeltő anyagának nincs olyan küszöbértéke, amely alatt ne lehetne egészségkárosodásra számítani. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok általi legkisebb megterhelés is tumorok kialakulásához vezethet."

Emberi jog a dohányfüst elleni védelem

Felidézi a jelentés, hogy az Európai Unió és 25 uniós tagállam (Olaszország és Csehország még nem) már ratifikálta a WHO-nak a dohányfogyasztás megfékezéséről szóló keretegyezményét (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC). Ebben az is benne van, hogy „a dohányfüst elleni védelemre vonatkozó kötelezettségvállalás az alapvető emberi jogokon és szabadságjogokon alapul", és „a dohányfüst elleni védelem alapvető jog".

A jelentés közvéleménykutatási adatokra is hivatkozik. Ezek szerint az uniós polgárok – akiknek 70 százaléka nem dohányzik – 86 százaléka támogatja, hogy dohányzási tilalmat vezessenek be a munkahelyeken. Az éttermekben 77 százalék, a bárokban és kocsmákban pedig 61 tiltaná be a füstölést. A szöveg megjegyzi, „a tagállamok azon vendéglátóipari egységeiben, ahol átfogó dohányzási tilalmat vezettek be, forgalomcsökkenés nem mutatható ki".

A dohánygyárak fizessék a gyógykezeléseket

A képviselők felszólítják a Bizottságot, 2008-ig terjesszen be módosító javaslatot a dohánytermékekről szóló uniós irányelvhez. Ebben azonnal be kellene tiltani a függőséget fokozó, valamint rákkeltő adalékanyagok használatát.

A szakbizottság a gyártókat tenné felelőssé „az összes, a dohányfogyasztás következményei miatt fellépő egészségügyi költség finanszírozásáért".

Gyerek mellett szív vagy vezet

A képviselők további ötleteket is adnak a Bizottságnak a „dohányfüstmentes Európa, valamint az átfogó dohányzás-ellenőrzési és dohányzásról való leszoktatásra irányuló stratégia támogatása érdekében". Így nem lenne szabad dohányozni az autóban, ha kiskorú is ül benne, az egész unióban tilos lenne 18 év alattinak dohánykészítményt eladni, és cigarettaautomatát is csak úgy szabadna felállítani, hogy 18 éven aluliak ne férhessenek hozzá.

A képviselők az egész EU-ban magas adóminimum-szintet állapítanának meg a dohánytermékekre, az elárusítóhelyeken pedig jól látható módon a leszokást segítő információkat, telefonszámot, honlapcímet kellene elhelyezni.

Jelentéstevő: Karl-Heinz Florenz (EPP-ED, DE)

Jelentéstevő: (A6-0336/2007) – Zöld könyv: A dohányfüstmentes Európáért, uniós szintű politikai lehetőségek

Zöld könyv : A dohányfüstmentes Európáért, uniós szintű politikai lehetőségek

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. október 23., kedd

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0336&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2105

Karl-Heinz Florenz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Florenz&partNumber=1&language=HU&id=1038

A portugál miniszterelnök a reformszerződésről Strasbourgban

José Sócrates, portugál kormányfő az október 18-19-ei lisszaboni EU-csúcs eredményeiről beszél kedd délelőtt. Az ezt követő vitában felszólal José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.

Az unió új alapszerződésének megalkotása a célja a Lisszabonban október 18-19-én tartandó EU-csúcstalálkozónak, amelyen részt vesz az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering is.

A tervek szerint az EU új alapszerződésében még 2007 vége előtt kell megegyezni, hogy az ezt követő tagállami ratifikációk időben megtörténjenek, még a 2009-es EP-választások előtt.

A reformszerződés tervezete

http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?id=1317&lang=en&mode=g

A csúcstalálkozó részletei

http://www.eu2007.pt/UE/vEN/Reunioes_Eventos/ChefesEstado/IMHSG.htm

Törökország és az unió: pozitív jelek, de…

Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői vitáznak „EU-török kapcsolatok" címmel Strasbourgban szerda reggel, majd állásfoglalást fogadnak el. A külügyi szakbizottság üdvözli a török kormány reformok iránti elkötelezettségét, ugyanakkor a társulási egyezmény betartását, az erőszak felszámolását követeli.

Az Európai Bizottság november 7-én adja ki országjelentését Törökországról. Ezt megelőzően folytat vitát az Európai Parlament az EU és Ankara kapcsolatairól.

Az EP külügyi szakbizottsága október 3-án már elfogadta saját állásfoglalását Törökörszág csatlakozásáról. (A témafelelős a néppárti, holland Ria Oomen-Ruijten). Ebben – a most a plenáris ülés elé kerülő szövegben – a képviselők üdvözlik, hogy az új török kormány elkötelezett a reformok iránt, az új elnök megválasztása pedig szerintük a török demokrácia erősségét jelzi. A szakbizottság üdvözli az új, az alapvető jogokat és szabadságokat védő, polgári alkotmány elfogadásának szándékát is.

A képviselők ebben a jelentéstervezetben ugyanakkor a szélsőségek és az erőszak elleni harc sürgős fokozását követelik, és elítélik, hogy még mindig eljárások folynak a török büntető törvénykönyv 301-es cikke („a törökség megsértése") alapján.

A parlament ugyancsak követeli, hogy Ankara tartsa be a társulási egyezményből fakadó kötelezettségeit, különösen a Ciprussal kapcsolatosakat és megjegyzi, a török csapatok kivonása megkönnyítené a tárgyalásokat. A képviselők elítélik a PKK által alkalmazott erőszakot, de a török kormányt is felszólítja: tartózkodjék az iraki területre történő bevonulástól.

Hanganyagok

Ria Oomen-Ruijten véleménye – hanganyag angolul (01:49)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071004MLT11151/media_20071004MLT11151.WAV

Hannes Swoboda véleménye – hanganyag angolul (01:28)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071003MLT11143/media_20071003MLT11143.WAV

Joost Lagendijk véleménye – hanganyag angolul (01:18 )

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071003MLT11145/media_20071003MLT11145.WAV

Sajtóközlemény a szakbizottságban elfogadott jelentésről (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-11022-275-10-40-903-20071001IPR11001-02-10-2007-2007-false/default_en.htm

Az EU-Oroszország csúcstalálkozóról az EP-ben.

A parlament szerda délelőtt, az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel vitatkozik az EU-Oroszország csúcstalálkozó kapcsán.

Az EU-Oroszország csúcstalálkozót október 26-án tartják a portugál Mafrában. A legutóbbi ilyen megbeszélést idén májusban, Szamarában tartották.

Bővebben az EU-orosz csúcsokról

http://ec.europa.eu/external_relations/russia/intro/summit.htm

Szerbia és az EU: Vajdaság, vízumkönnyítés, uniós perspektíva

Kevesebb az etnikai villongás a Vajdaságban – véli az EP külügyi szakbizottsága, miközben felhívja Szerbia figyelmét: a menekültek beáramlása nem vezethet egy-egy régió etnikai egyensúlyának megbomlásához. A képviselők Szerbiát az unióban szeretnék látni, de addig is megkönnyítenék a szerb állampolgárok beutazását.

„Szerbia jövője az Európai Unióban van" – ez az első pont Jelko Kacin (liberális, szlovén) jelentésében, amely az EU és Szerbia kapcsolatával foglalkozik.

Politikai érettség

A külügyi szakbizottság „úgy véli, hogy Szerbia külön dicséretet érdemel, amiért az elmúlt években számos nehéz kihívást sikerült békés úton rendeznie". A jelentés példaként sorolja Szerbia-Montenegró felbomlását, a tisztességes és szabad parlamenti választások megtartását és az Európa-párti új kormány megalakulását.

A szakbizottság „a politikai érettség magas fokának és a demokratikus vezetés jelének tekinti", hogy a szerb elnök bocsánatot kért a horvátok ellen szerbek által elkövetett háborús bűnökért.

Együtt kell működni a hágai bírósággal

Az EP üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodásról folytatott szerb-EU tárgyalások újraindulását, és azt is, hogy a szerb kormány együtt kíván működni a nemzetközi bírósággal, „ami megnyitja az utat az EU-val folytatandó további együttműködés előtt".

A jelentés emlékezteti Szerbiát, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás feltétele a hágai bírósággal való teljes körű együttműködés. Így le kell tartóztatni, és át kell adni az összes vádlottat. A képviselők szerint „a közelmúltbeli letartóztatások bizonyítják, hogy a szerb hatóságok képesek megtalálni és letartóztatni a háborús bűnökkel vádoltakat".

A menekülthullám és az etnikai egyensúly

A dokumentum hivatkozik a kisebbségek vajdasági zaklatásáról és a többnemzetiségű Vajdaságról szóló 2004. szeptember 16-ai, illetve 2005. szeptember 29-ei EP-állásfoglalásokra is.

A jelentés „helyesli, hogy Szerbiának sikerült javítania az etnikumok közötti kapcsolatokat, különösen a Vajdaságban, ahol csökkent az etnikai villongások száma, ha nem is szűntek meg teljesen". Az EP arra kéri a szerb hatóságokat, „tegyenek további intézkedéseket a többetnikumú Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek fejlődésének előmozdítása és a békés együttélés érdekében". Emellett „biztosítsák, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és más állami szervek etnikai szempontból semlegesen járjanak el". A parlament arra is felszólítja a hatóságokat, „hogy nagy odafigyeléssel kezeljék a menekültek esetleges beáramlását".

Az EP „hangsúlyozza, hogy a »lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság« és menekültek integrációja vagy visszatelepülése nem vezethet egy-egy terület vagy régió eredeti etnikai egyensúlyának megváltoztatásához". A jelentés „e tekintetben felhívja a figyelmet az Európa Tanács 1995-ös kisebbségvédelmi keretegyezményére".

Történelmi régiók és decentralizáció

A jelentés szerint a kisebbségvédelemre vonatkozó jogi keretrendszer további javításra szorul. A szakbizottság „felhívja a szerb hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a területi decentralizáció növelését, különösen a Vajdaság, a Szandzsák régió és a Presevo-völgy esetében".

A szöveg felszólítja „a szerb kormányt, hogy a NUTS 2. szintű régiók kialakításakor tartsa fenn a Vajdaság, a Szandzsák régió és más olyan térségek és régiók területi, közigazgatási és politikai egységét, ahol etnikai és nemzeti kisebbségek élnek, és ne használja fel ürügyként az Európai Unió által kért közigazgatási lépéseket a történelmi régiók felosztására."

Könnyített vízumkiadás

Az EP üdvözli a Szerbiára vonatkozó „vízumkönnyítési és befogadási megállapodások kezdeményezését és sürgeti a Tanácsot, hogy 2007 végéig biztosítsa ezek hatálybalépését".

A parlament felszólítja „a Tanácsot, hogy a Bizottság támogatásával készítsen pontos ütemtervet a vízummentes mozgásra, és fogadjon el támogató intézkedéseket, amelyek célja a lakosság nagyobb része és különösen a fiatalok számára javítani az utazási lehetőségeket". A képviselők kiemelik: „a mobilitás biztosítja az emberek számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat az EU-ról, és megkönnyíti Szerbia európai integrációjának folyamatát".

Az EP szintén a mostani plenáris ülésen szavaz az EU és a nyugat-balkáni országok – köztük Szerbia – közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről. Erről Edith Mastenbroek (szocialista, holland) készített jelentést.

Szegénység, munkanélküliség, korrupció

Az EP sajnálja, hogy bár Szerbia gazdasága 2000 óta jelentősen, átlagosan évi 5 százalékkal nőtt, „ezt a fejlődést nem használták fel a szegénység vagy a magas – több, mint 20 százalékos – munkanélküliség csökkentésére".

Az EP „elismeri a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást, amelynek eredményeként nemrégiben számos, nagy visszhangot kiváltó letartóztatásra került sor, ugyanakkor megjegyzi, hogy a korrupció – különösen a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül – továbbra is jelentős probléma, és hogy a korrupciós ügyekben való hivatalos nyomozásokat gyakran politikai indokok motiválják".

Jelentéstevő: Jelko Kacin (ALDE, SL)

Jelentés:  (A6-0325/2007) – Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok

a Tanács számára megfogalmazott ajánlásra irányuló javaslattal: Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2006. október 24., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0325&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2126

Jelko Kacin

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kacin&partNumber=1&language=HU&id=23691

Jelentéstevő: Edith Mastenbroek (PES, NL)

Jelentés: (A6- /2007) – Az EK és Szerbia közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Javaslat a Tanács határozatára az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007., október 24., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0142

Edith Mastenbroek

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Mastenbroek&partNumber=1&language=HU&id=28169

2008-as költségvetés: több pénz a Galileora és a technológiai intézetre

Első olvasatban tárgyalja az EP a következő évi uniós költségvetést. A képviselők csökkentenék a közös kül- és biztonságpolitikára jutó összegeket, jelentősen emelnék viszont a Galileo-program és az Európai Technológiai Intézet keretét. Szóba került a strasbourgi ülésezések számának csökkentése is.

A 2008-as költségvetés tervezetének előterjesztésekor Dalia Grybauskaitė, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa „történelmi irányváltásról" beszélt. Most először fordult ugyanis elő, hogy a mezőgazdaság helyett a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére fordított kiadások alkotják a költségvetési torta legnagyobb szeletét.

Sokmillió eurót spórolna ki a Tanács

A tagállami kormányokat képviselő Tanács – mint általában – most is a kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentését javasolta.  A költségvetési szakbizottság sajnálja, hogy a Tanács „az előzetes költségvetési tervezethez képest 717 millió euróval, 128 milliárd 401 millió euróra csökkentette a 2008. évi költségvetési tervezet kötelezettségvállalási előirányzatait". A képviselők azt is „erőteljesen ellenzik", hogy a Tanács az összes kifizetést 2 milliárd 123 millió euróval, 119 milliárd 410 millió euróra csökkentette. Ez az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,95 százaléka.

Galileo, ETI, Koszovó, Frontex

A parlament 739 millió euróval adna többet a Galileo műholdas navigációs rendszerre (a Tanács által javasolt 151 millió euróhoz képest), és 2,9 millió eurót áldozna az Európai Technológiai Intézetre. A képviselők elvennének 20 százaléknyit a közös kül- és biztonságpolitikára szánt összegekből, és az így felszabaduló 40 millió eurót az „EU mint globális partner" fejezetbe csoportosítanának át. Emellett további 87 millió eurónyi támogatást különítenének el Koszovó és a palesztin területek számára a rugalmassági eszköz igénybevételével.

A szakbizottság 30 millió euróval toldaná meg az EU külső határainak védelmével foglalkozó Frontex ügynökség költségvetését, amely így elérné a 70 millió eurót.

Az EP az októberi plenáris ülésen első olvasatban szavaz a 2008-as költségvetés tervezetéről. Ezután november 23-án megkezdődnek a tárgyalások a Tanáccsal. Végül a decemberi plenáris ülésen a parlament második olvasatban fogadja el az immár végső költségvetést.

Strasbourg évente csak kétszer?

A Ville Itälä (liberális, finn) által jegyzett jelentésben a költségvetési szakbizottság „úgy véli, hogy a parlament és a Tanács elnökségeinek figyelembe kellene vennie az EU polgárainak véleményét a parlament három munkahelye közötti földrajzi elosztása, annak költségei és környezeti következményei tekintetében". Ezért a képviselők felszólítják a két elnökséget, „hogy – fenntartva Strasbourg fontos, jelképes értékét – tárgyaljon egy arra irányuló javaslat beterjesztéséről, hogy ott egy évben két plenáris ülést tartsanak a polgárok megtakarítással és a környezettel kapcsolatos aggodalmaira adandó válaszként".

Az EP szakbizottsága egyébként „sajnálatát fejezi ki a versenyvizsgák rendszerének eredendően alacsony hatékonyságát illetően, amelyben előfordulhat az, hogy egy vizsgán sikerrel szereplő pályázó évekig várakozzon egy tartaléklistán, miközben semmi garancia nincsen arra, hogy valaha is állásajánlatot kapjon". A képviselők szerint „amennyiben nem változtatnak ezen a hozzáálláson, ez az új uniós tisztviselők átlagos minőségi szintjének csökkenéséhez vezethet".

A jelentés arra is kitér, hogy „a parlament brüsszeli épületei körül a biztonság munkaidő után nem kellő mértékű a személyzet és a képviselők számára, ezért felkéri az igazgatást, hogy gyakoroljon nyomást a belga hatóságokra a helyzet javítása érdekében".

Jelentéstevő: Kyösti Virrankoski (ALDE, FI)

Jelentés:  (A6- /2007) – 2008. évi költségvetés: III. szakasz, Bizottság

Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete:

III. szakasz, Bizottság

Költségvetési Bizottság

A szavazásra csütörtökön kerül sor

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. október 23., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2019

Kyösti Virrankoski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Virrankoski&partNumber=1&language=HU&id=2306

Jelentéstevő: Ville Itälä (ALDE, FI)

Jelentés: (A6- /2007) – 2008-as költségvetés: (I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX. szakasz)

Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete:

I. szakasz: Európai Parlament

II. szakasz: Tanács

IV. szakasz: Bíróság

V. szakasz: Számvevőszék

VI. szakasz: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

VII. szakasz: Régiók Bizottsága

VIII. szakasz: Európai ombudsman

IX. szakasz: Európai adatvédelmi biztos

Költségvetési Bizottság

A szavazásra csütörtökön kerül sor

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. október 23., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/search.do?type=REPORT&language=HU&term=6&author=28313

Ville Itälä

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=It%C3%A4l%C3%A4&partNumber=1&language=HU&id=28313

Növényvédő szerek: új uniós szabályozás

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága betiltaná az emberekre különösen veszélyes növényvédő szereket, és jelentősen csökkentené a vegyi anyagok erre a célra történő felhasználását. Bizonyos kivételek mellett tilos lenne a vegyi anyagok légi permetezése és a lakóterületeken, közparkokban történő használata is.

A növényvédő szerek forgalomba hozásával és használatával foglalkozik az EP által tárgyalt három jogszabálytervezet. (A megsemmisítéssel, hulladékkezeléssel más jogszabály foglalkozik.)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, együttdöntési eljárásban, első olvasatban tárgyalt rendelet parlamenti témafelelőse Hiltrud Breyer (zöldpárti, német). Az EU ebben a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembe vételével, az állatkísérletek visszaszorításának szándékával dolgozná át a korábbi, 1991-es uniós jogszabályt.

Növényvédő összetevők uniós listája

A rendelet szerint a növényvédő szerek lehetséges összetevőinek listáját EU-szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közreműködésével állapítanák meg. Az új növényvédő szereket eztán a nemzeti hatóságok engedélyeznék az uniós lista alapján. (A növényvédő szerek összetevőinek szabályozása független a vegyi anyagokat szabályozó REACH-től, így nincs szó arról, hogy duplán kellene engedélyeztetni ezeket a termékeket.)

Az Európai Bizottság javaslata alapján a legtöbb új összetevő használatát 10 évre engedélyeznék, az alacsony kockázatú termékekét pedig 15-re. Azoknál, amelyeket kevésbé mérgező anyaggal is ki lehet váltani, 7 éves lenne ez a periódus. Ez utóbbit a környezetvédelmi bizottság 5 évre csökkentené.

Terhes anyák, gyermekek védelme, állatkísérletek

A testület támogatja a Bizottság terveit a genotoxikus, rákkeltő, endokrin zavarokat okozó összetevők betiltását, de kiterjesztené a tiltást más kategóriákra (mutagén, neurotoxikus, immunotoxikus, reproduktív toxicitást okozó, bőrszenzibilizáló) is. Különös figyelmet fordítanának az olyan szerekre, amelyek veszélyeztethetik például a terhes és gyermeket szoptató nők, az embriók és méhmagzatok, a gyermekek, sőt az állatok egészségét.

A képviselők azt akarják, hogy növényvédő szerek kifejlesztése érdekében gerinces állatokon csak végső megoldásként lehessen kísérleteket végrehajtani.

Zónák helyett rugalmas tagállami engedélyeztetést

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU-t három földrajzi zónára (észak, közép, dél) osszák fel. Az adott zónán belüli országok valamelyikében engedélyezett szert a többi ottani országban is el kellene fogadni. Az EP szakbizottsága elvetette ezt a javaslatot, és olyan megoldást támogatott, amely szerint az egész EU-ra kiterjedő, kölcsönös elismerésen alapuló rendszeren belül az egyes tagállamok bizonyos rugalmassággal rendelkeznének az engedélyezés megerősítése, elutasítása, illetve korlátozása terén.

Nemzeti cselekvési tervek

A növényvédő szerek „életciklusának" második szakasza a felhasználás – például termőföldeken, erdőkben, parkokban. Ezzel eddig uniós jogszabály nem foglalkozott. Ezt pótolná most a növényvédőszerek fenntartható felhasználásáról szóló keretirányelv, amelynek parlamenti témafelelőse Christa Klass (néppárti, német).

Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak például nemzeti cselekvési terveket kellene készíteniük, amelyekben meg kellene határozniuk, mely növényeket, tevékenységeket, területeket fenyegetik leginkább a növényvédő szerek, és megoldási javaslattal is elő kellene állniuk. A Bizottság, különféle kivételek megengedésével ugyan, de betiltaná a növényvédő szerekkel történő légi permetezést, emellett meghatároznák azokat a területeket, ahol egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben szabadna növényvédő szereket használni.

Tíz éven belül fele ennyi növényvédő vegyi anyag

A környezetvédelmi szakbizottság úgy vélte, hogy a nemzeti cselekvési terveknek az egész EU-ban 5 éven belül 25, 10 éven belül pedig 50 százalékos csökkentést kellene előirányozniuk, az egyes tagállamok pedig ezeken túlmenő nemzeti célkitűzéseket határozhatnának meg. A képviselők külön adóztatnák is a növényvédő szerek használatát, hogy aztán ebből a nemzeti cselekvési terveket finanszírozzák, illetve hogy ezzel is csökkentsék az ilyen termékek alkalmazását.

Betiltanák a légi permetezést

A környezetvédelmi szakbizottság támogatta, hogy betiltsák a növényvédő vegyi szerek légi permetezését, ugyanis az „különösen a permetsodródásból adódóan, jelentős mértékű káros hatást gyakorolhat az egészségre és a környezetre". A légi permetezést csak ott engednék meg a képviselők, „ahol nincs más megvalósítható alternatíva, és az elérhető legjobb technológiát alkalmazzák a sodródás csökkentésére (pl. alacsony sodrású szórófejek), továbbá ez nem érinti hátrányosan a lakosok és a járókelők egészségét".

(A jogszabály tervezete szerint a légi permetezés": „peszticidek repülő járművel történő bármilyen kijuttatása".) A képviselők megjegyzik: „a növényvédelem és kártevő- és termésszabályozás nem vegyi módszerei közé tartozik a vetésforgó, a fizikai és mechanikai szabályozás és a természetes hasznos szervezetek szabályozása". A képviselők azt is szeretnék, ha permetezés előtt engedélyt kellene kérni a hatóságoktól, és kötelezően értesíteni kellene az érintetteket, szomszédokat.

Vízfolyások és lakóterületek védelme

A jogszabály a vízfolyások védelmére legalább 10 méter széles „ütközősáv" kialakítását vagy sövénytelepítést írna elő.

A szakbizottság megtiltaná a növényvédő szerek használatát „a lakóterületeken, közparkokban, sportpályákon, iskolapályákon, játszótereken és a közcélú egészségügyi létesítmények (klinikák, kórházak, rehabilitációs központok, szanatóriumok, szeretetházak) közelében". Ezeken a helyeken „nem vegyi alternatívákat kell használni".

A parlament szavaz Irena Belohorská (független, szlovák) véleményadó jelentéséről is, melynek címe: „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról". Ebben a környezetvédelmi szakbizottság a számos ajánlás között a tagállamokat a kevés növényvédő szert alkalmazó gazdálkodás, valamint a nem vegyi anyagok használatának ösztönzésére, továbbá mennyiségi célkitűzések elfogadására szólítja fel.

Hanganyagok

Hiltrud Breyer véleménye a növényvédő szerekről – hanganyag angolul (01:14)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11677/media_20071015MLT11677.MP3

Irena Belohorská a növényvédő szerekről – hanganyag angolul (05:44)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11681/media_20071015MLT11681.MP3

Christa Class véleménye a növényvédő szerekről – hanganyag németül (04:48)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11675/media_20071015MLT11675.MP3

Közös vita – Peszticidek / növényvédő szerek

Jelentéstevő: Christa Klaß (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0347/2007) – Keretirányelv a növényvédőszerek fenntartható felhasználásáról

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat 

Vita: 2007; október 22., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0347&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0132

Christa Klaß

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kla%C3%9F&partNumber=1&language=HU&id=1929

Jelentéstevő: Irena Belohorská (NI, SK)

Jelentés: (A6-0291/2007) – Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról

Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007; október 22., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0291&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2006

Irena Belohorská

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Belohorsk%C3%A1&partNumber=1&language=HU&id=28196

Jelentéstevő: Hiltrud Breyer (Greens/EFA, DE)

Jelentés: (A6- /2007) – Növényvédő szerek forgalomba hozatala

Javaslat: az Európai Parlament és aTanács rendelete növényvédő szerek forgalomba hozataláról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: Együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007; október 22., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0359&L=HU

Jogakotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0136

Hiltrud Breyer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Breyer&partNumber=1&language=HU&id=1059

Az EP-ben is téma az élelmiszerek árának emelkedése

Az élelmiszerárak emelkedéséről és a fogyasztóvédelemről kérdezik EP-képviselők az Európai Bizottságot kedden este.

Az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták és a Nemzetek Európájáért Unió is (UEN) beterjesztett egy-egy szóbeli kérdést az élelmiszerárak Európa-szerte tapasztalható emelkedéséről, valamint a fogyasztóvédelem szerepéről. A vita kedden este lesz. A képviselők állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Kérdés a néppárti frakció részéről

A néppárti kérdés beterjesztői: Joseph Daul (francia), Lutz Goepel (német) és Neil Parish (brit).

A szöveg szerint tovább emelkedett a termeléshez felhasznált mezőgazdasági alapanyagok ára. Ennek okai: „a világkereslet erőteljes növekedése; az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek iránti szükségletek emelkedése, különösen a feltörekvő országokban; a takarmány-előállításhoz szükséges alapanyagok iránti nagy kereslet; a mezőgazdasági termékek nem élelmezési célú felhasználása terén tapasztalható erőteljes fejlődés, amelynek legfontosabb példája a bioüzemanyag alkalmazása; a készletek globális csökkenése; az olajár-emelkedés; egyes befektetők spekulációi, valamint a termést befolyásoló éghajlati események".

A képviselők szerint az áremelkedés elsődleges áldozatai a gabonafelhasználó állattenyésztők, aztán a fogyasztók. A szöveg szerint „a gabonaárak növekedését korlátozni lehetne (…) a területpihentetési kötelezettség 2008. évi idényre vonatkozó ideiglenes megszüntetéséről szóló határozat, valamint a Bizottság azon javaslatának következtében, miszerint felfüggesztik a gabonára vonatkozó behozatali vámokat. Mindemellett a tej és a takarmány-előállításra szánt nyersanyagok árának emelkedése újabb intézkedések meghozatalát teszi szükségessé".

A képviselők azt kérdezik, „tervez-e a Bizottság további intézkedéseket a nyersanyagár-emelkedés előrejelzésére és kivédésére, illetve annak elkerülésesére, hogy az áremelkedések hatása továbbgyűrűzzön a fogyasztókra?".

Kérdés a szocialista frakció részéről

Luis Manuel Capoulas Santos (szocialista, portugál) kérdése:

„A mezőgazdasági alapanyagok költségeinek emelkedésével összefüggő fogyasztói árnövekedés legutóbbi példái olyan intézkedések meghozatalára kényszerítették a Bizottságot, mint a területpihentetés felfüggesztése a gabonák esetében, vagy a sürgősségi megoldások keresése a többi ágazat – például a tejipar – részére, melyeket hátrányosan érint a takarmány-előállításra szánt nyersanyagok árának emelkedése".

A képviselő szerint „az európai termelésre kifejtett káros hatásán túl ez a helyzet erőteljesen és közvetlenül érinti a fogyasztókat és az európai családok pénztárcáját".

A szövegben az áll, hogy az Európai Parlament „aggodalmának ad hangot az áremelkedések miatt kialakult jelenlegi helyzettel kapcsolatban, amely új sürgősségi intézkedéseket tesz szükségessé, és amellyel az európai uniós intézményeknek komolyabban kellene foglalkozniuk".

A képviselő ezek után a következőket kérdezi:

„Pontosan milyen lépéseket kíván tenni a Bizottság az érintett ágazatok vonatkozásában a fent említett helyzet kezelésére?

Tervez-e a Bizottság konkrét intézkedéseket a fogyasztók védelme és a háztartások megtakarításainak megóvása érdekében?

Nem gondolja-e úgy a Bizottság, hogy az áremelkedések különböző esetei az egyes helyzetekre (gabona, tej stb.) adott konkrét intézkedések meghozatalán túl alaposabb elemzést is szükségessé tesznek?"

A fogyasztók védelme és az áremelések

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&language=HU&reference=O-2007-0067&secondRef=0

Élelmiszerár-növekedés

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&language=HU&reference=O-2007-0065&secondRef=0

Jelentősen csökkentenék az autók széndioxid-kibocsátását

Bár a személygépkocsik átlagos károsanyag-kibocsátása csökken, teljesítményük és számuk növekedése, valamint az egyre több dugó miatt mégis az autók felelősek a széndioxid-kibocsátás mintegy ötödéért.  A képviselők folyamatosan szigorítanák a határérték-előírásokat, és „széndioxid-kibocsátás csökkentési rendszert" vezetnének be.

„Az Európai Unióban az összes szén-dioxid kibocsátás mintegy 19 százalékát a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek okozzák, és az abszolút mennyiségek tovább növekednek annak ellenére, hogy a 2004-et megelőző évtizedben új személygépkocsinként átlagosan 12,4 százalékos csökkentést sikerült elérni" – áll a Chris Davies (liberális, brit) által jegyzett jelentés indokolásában. A magyarázat elsősorban az, hogy egyre több személygépkocsi van, és ezek egyre nagyobb torlódást generálnak, ráadásul a kocsik teljesítménye is jelentősen nőtt. Az EU-ban egyébként a közúti közlekedés fogyasztja el az összesen felhasznált olajmennyiség 60 százalékát.

2025-re 70 CO2/km

A képviselők nem tartják reálisnak, hogy – ahogy azt korábban tervezték – legkésőbb 2010-re elérjék az új autóknál a legfeljebb 120g CO2/km-es kibocsátási értéket. Ehelyett a gépjárművek technikai fejlesztésének ösztönzése mellett 2012-től tennék kötelezővé ez a határértéket, 2020-tól pedig az átlagos kibocsátásnak nem lenne szabad meghaladnia a 95g CO2/km-t. A szakbizottság 2025-re a 70 CO2/km-es határértéket is el tudná képzelni.

A jelentés javasolja, hogy 2011-től vezessenek be egy széndioxid-kibocsátás csökkentési rendszert (CARS). A határértékek túllépéséért pénzbírságot kellene fizetni. A járműgyártók közötti kereskedelem alapját képező kvóták rendszerét külön kellene kezelni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől.

Mint a cigisdobozon

A szakbizottság a cigarettásdobozokon olvasható figyelmeztetések példáját követve azt javasolja, hogy „az új személygépkocsik reklámozására szánt helynek legalább a 20 százaléka nyújtson információt – a jóváhagyott formátumban – az üzemanyag-takarékosságról és a CO2-kibocsátásról".

A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat, hogy „gazdaságilag ösztönözzék a régi autók forgalomból való kivonását, és biztosítsák, hogy a járműadók egy része a szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátásának függvényében változzon".

Miért olyan gyorsak az autók, ha csak 130-cal lehet menni?

A jelentés kitér arra is, hogy „a sebességkorlátozások következetes betartása minden tagállamban kimutathatóan a CO2-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezné". A jelentéstevő, Chris Davies a jelentés indokolásában felteszi a kérdést: ha egyszer az EU „nem engedélyezi olyan járművek forgalmazását, amelyek nem teljesítik a biztonsági normákat, akkor miért engedi olyan járművek értékesítését, melyek túl sok üzemanyagot használnak, és kialakításuk miatt megszeghetik a közúti biztonsági okokból bevezetett, jogszabályi közúti sebességkorlátozást?". A képviselő korábban azt javasolta, hogy az új járművek ne is kapjanak típusjóváhagyást, ha a legtöbb európai országban engedélyezett sebességet 25 százalékkal meghaladó sebességet képesek elérni. Ez végül nem került be a szövegbe.

Jelentéstevő: Chris Davies (ALDE, UK)

Jelentés: (A6-0343/2007) a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégiáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

A vélemény előadója (*): Rebecca Harms, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. október 23., kedd

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0343&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5484692

Chris Davies

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Davies&partNumber=1&language=HU&id=4554

Az atomenergia mellett az EP ipari bizottsága

Európa még sokáig rá lesz szorulva a „hagyományos" energiaforrásokra, ezért hatékonyabbá kellene tennie a fosszilis energiaforrások felhasználását, és – főleg – az atomenergiára kellene építenie. Ez a legfontosabb mondanivalója az ipari szakbizottság által a plenáris ülés elé terjesztett véleményadó jelentésnek.

„A hagyományos energiaforrásokról és energiatechnológiákról" szóló jelentést készített Herbert Reul (néppárti, német). Az indokolás szerint a fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) aránya a 25-tagú EU bruttó belföldi fogyasztásában 2004-ben 79 százalék volt. Ezek az előrejelzések szerint 2020-ban és azután is központi összetevői lesznek az EU energiamixének. Az unió fosszilis energiahordozók behozatalától való függősége 2030-ig 70 százalék körülire fog emelkedni az 1990-es 47 százalékhoz képest, ebből a kőolaj- és fölgáz-behozataltól való függőség 94, illetve 85 százalékos lehet.

Kibocsátás-csökkentés atomenergiával

„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentése az energiaszektorban csak az »alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák«, például az atomenergia, a tiszta széntechnológiák és a megújuló energiaforrások fokozott használatára építve valósítható meg" – vélik az ipari szakbizottság tagjai. Sőt a képviselők szerint „az atomenergiával való szakítás lehetetlenné teszi az üvegházhatású gázok csökkentésére és az éghajlatváltozás ellen tett célkitűzések elérését".

A jelentés hozzáteszi: „az atomenergia nélkülözhetetlen az alapvető energiaszükségletek középtávú kielégítésében Európában", a szakbizottság ezért „támogatja az Európai Tanács 2007. márciusi javaslatát, miszerint előítéletektől mentes vitát kell folytatni az atomenergia lehetőségeiről és veszélyeiről".

Sokan építenek atomerőművet

A szöveg „megállapítja, hogy Finnország, Franciaország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Litvánia (Lettországgal és Észtországgal együttműködve), az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország jelenleg épít, vagy tervez építeni új atomerőműveket, avagy vizsgálja ennek lehetőségét".

A képviselők hozzáteszik: „világszerte atomerőművek tucatjait tervezik vagy építik, és az EU számára létfontosságú, hogy részt vegyen azok építésében, mind az ipari stratégia szempontjából, mind a lehető legszigorúbb biztonsági alapelvek érvényesítése érdekében".

A jelentés megjegyzi: „bármely tagállam atomenergia melletti vagy elleni döntése annak kizárólagos hatáskörébe tartozik, mindazonáltal befolyásolhatja más tagállamokban a villamos energia árának alakulását".

A bioüzemanyag-termelésben is segíthet

„Az atomenergia használata szinergiákat alakíthat ki a megújulókkal, például eredeti módszereket kínálva a hidrogén- és a bioüzemanyagok hatékony és gazdaságos termelésére" – vélik a képviselők.

A képviselők felszólítják a Bizottságot, „támogassa a szintetikusüzemanyag-technológiákat, tekintettel az ebben rejlő potenciálra az energiaellátás biztonságának megerősítésében és a közúti közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentésére".

A szakbizottság úgy véli, „az energiaárakban számításba kell venni az energiatermelés valódi externális költségeit is, beleértve a környezetvédelemhez kapcsolódó költségeket".

Jelentéstevő: Herbert Reul (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0348/2007) a hagyományos energiaforrásokról és energiatechnológiákról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Herbert Reul

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007; október 22., hétfő

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0348&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5479402

Herbert Reul

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28225&language=hu

Ki nyeri az idei Szaharov-díjat?

Október 25-én dől el, ki kapja az idén az EP gondolatszabadságáért járó elismerését, a Szaharov-díjat. A jelöltek: Ceng Csin-jen (Zeng Jinyan) és Hu Csia (Hu Jia), kínai emberijog-védők, Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő (posztumusz), valamint Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd.

A 2007-es jelölteket szeptember 24-én nevezte meg az EP külügyi, valamint fejlesztési szakbizottsága. Most, október 25-én, dél körül az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület, az elnökök értekezlete választja ki az idei nyertest.

A díjat ünnepélyes plenáris ülés keretében az Európai Parlament elnöke adja át december 11-én, Strasbourgban, egy nappal az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 59. évfordulója után.

A három jelölt: Ceng Csin-jen és Hu Csia kínai emberijogvédők; Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő (posztumusz díj); valamint Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd.

A díj névadója, Andrej Szaharov (1921-1989) a szovjet hidrogénbombát kifejlesztő tudósok egyike volt, aki később nyíltan kritizálta a nukleáris fegyverkezési versenyt. 1970-ben emberi jogi bizottságot alapított. Tevékenysége miatt a Szovjetunióban bebörtönözték, eközben 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Az 1988-ban alapított Szaharov-díj a következő területeken elért eredményeket igyekszik jutalmazni:

  • az emberi jogok és alapvető szabadságok, különösen a szólásszabadság védelme;
  • a kisebbségi jogok védelme;
  • a nemzetközi jog tiszteletben tartása;
  • a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése.

Bővebb információ

http://www.europarl.europa.eu/news/public/focus_page/015-10178-254-09-37-902-20070906FCS10161-11-09-2007-2007/default_hu.htm

Lux-díj: átadják az Európai Parlament filmdíját

Október 24-én, Strasbourgban adja át Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament filmdíját. Az elismerésért egy német-török, egy román, valamint egy portugál-francia alkotás van versenyben.

A fény mértékegységéről Lux-díjnak elnevezett elismerést célja, hogy rávilágítson az európai közösségről szóló közös gondolkodásra, és megkönnyítse az unióban az európai filmek terjesztését. A Lux-díjból finanszírozzák majd a győztes film mozikban történő vetítéshez szükséges technikai átalakítását, illetve feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén. (Az eredeti nyelven a halláskárosultaknak szánt feliratos változatot készítik el.)

A versenyben lévő három film:

Auf der anderen Seite (A másik oldalon), Fatih Akin filmje,

4 luni, 3 saptamini si 2 zile (4 hónap, 3 hét és 2 nap), Cristian Mungiu filmje,

Belle toujours (Mindig szép), Manoel de Oliveira filmje

A filmeket 2007. október 1. és 18. között kilencszer vetítették az Európai Parlament brüsszeli épületében kialakított moziteremben.

A díj odaítéléséről azok az EP-képviselők szavazhattak, akik mind a három filmet látták. A legtöbb voksot begyűjtő filmnek járó Lux-díjat Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke adja át a strasbourgi ülésteremben, október 24-én, kevéssel dél előtt. A nyertes – a soknyelvűség szimbólumaként – egy Bábel tornyát ábrázoló szobrot kap az Európai Parlamenttől.

Bővebb információ, linkek:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/037-10880-274-10-40-906-20070927IPR10879-01-10-2007-2007-false/default_hu.htm

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük