Azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése" – vélik a képviselők. Az EP a nyelvtanulás megkönnyítése érdekében támogatná a tévéműsorok feliratozását. A parlament plenáris ülése számos ponton megváltoztatta a szakbizottságban megszavazott, az oktatás nyelvének szabad megválaszthatóságát támogató, és a szinkronizálás helyett a feliratozást ösztönző szöveget.

 

Azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése" – vélik a képviselők. Az EP a nyelvtanulás megkönnyítése érdekében támogatná a tévéműsorok feliratozását. A parlament plenáris ülése számos ponton megváltoztatta a szakbizottságban megszavazott, az oktatás nyelvének szabad megválaszthatóságát támogató, és a szinkronizálás helyett a feliratozást ösztönző szöveget.

„Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség" címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság 2008 szeptemberében. Erre most az EP Vasco Graça Moura (néppárti, portugál) véleményadó jelentésében reagált.

A keddi plenáris ülésen végül nem a beterjesztett szöveget, hanem – 335 igen, 279 nem, 69 tartózkodó vokssal – egy szocialista-liberális-zöldpárti alternatív javaslatot fogadtak el. (Az EP oktatási és kulturális szakbizottságában, a 2009. február 11-ei szavazáson még 20-3-8 arányban támogatták a plenáris ülés elé terjesztett, most elvérzett változatot.)

A szöveg szerint az EP „ragaszkodik az EU hivatalos nyelvei közötti egyenrangúság elismeréséhez a nyilvános tevékenység minden területén", és „úgy véli, hogy Európa nyelvi sokfélesége jelentős kulturális tőke, és nem tenne jót az Európai Uniónak, ha csak egyetlen fő nyelvre korlátozná magát".

Létfontosságú a többnyelvűség megőrzése

A jelentés szerint „azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése".

(A jelentéstevő által benyújtott tervezetben még szerepelt az is, hogy „valamint annak biztosítása, hogy valamennyi nyelvet használják oktatási nyelvként az oktatás minden szintjén". Ez a rész azonban a végül megszavazott alternatív szövegben nincs benne.

Az elfogadott szocialista-liberális-zöldpárti változat ugyancsak törölte azt, hogy az EP „megerősíti annak alapvető fontosságát, hogy a szülők és gondviselők megválaszthassák gyermekük tanulmányainak nyelvét azon országokban, ahol egynél több hivatalos vagy regionális nyelv él együtt"; valamint azt, hogy „figyelmeztet arra a hibára, ha egy nyelvet egy más nyelv beszélőinek rovására támogatnak, illetve ha bármiféle korlátozást vagy megkülönböztetést alkalmaznak, amely figyelmen kívül hagyja vagy sérti e jogokat". Ezek a végleges szövegben tehát nincsenek benne!

Az eredetileg beterjesztett szövegben az állt, hogy az EP „kiemeli az anyanyelven történő oktatás döntő fontosságát", ugyanakkor „egy gyermeket sem lehet megfosztani az állam hivatalos nyelvén történő oktatástól". Ezek szintén kiestek a végleges verzióból. Ehelyett:)

Az EP a jelentés szerint „úgy véli, hogy a gyermekeknek beiskolázásuk előtt saját érdekükből képesnek kell lenniük beszélni annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek, annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe tanulmányaik vagy azt követő képzésük során, és hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt minden tevékenységben".

Segít a feliratozás

Az EP „tudomásul veszi, hogy a televíziós programok feliratozása elősegíti az uniós nyelvek elsajátítását és gyakorlását, valamint javítja audiovizuális műsorok kulturális hátterének jobb megértésért". (Az eredeti szöveg kimondottan ösztönözte volna a feliratozást a szinkronizálás helyett – a szerk.)

A parlament „emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség előmozdítása érdekében fel kell használni az információs és kommunikációs technológiákat, és hangsúlyozza a valamennyi nyelv betűinek megjelenítését lehetővé tevő megfelelő nemzetközi szabvány (ISO 10646) szerepét és alkalmazásának fontosságát az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerében és a médiában".

Fordítók és tolmácsok európai napja

Az EP javasolja továbbá „a fordítók és tolmácsok európai napjának létrehozását vagy e foglalkozások figyelembevételét és kidomborítását a minden év szeptember 26-án megünnepelt nyelvek európai napján".

Jelentéstevő: Vasco Graça Moura (EPP-ED, PT)

Jelentés (A6-0092/2009) – Többnyelvűség: előny Európa számára és közös elkötelezettség

Többnyelvűség: előny Európa számára és közös elkötelezettség

Kulturális és Oktatási Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 26., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Vasco Graça Moura

Megszavazták a Becsey-jelentést a mikrohitelezés élénkítéséről

Nem megfelelőek az egész EU-ban a mikrohitelezésre vonatkozó mostani uniós szabályok. Az EP-képviselők felszólították az Európai Bizottságot, terjesszen elő egy új, a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést erősítő mikrohitelezést támogató jogszabálytervezetet. A képviselők kiemelten támogatnák a romákat.

Ajánlásokat fogalmaz meg a Becsey Zsolt (néppárti) által készített jelentés „a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitelezés fejlesztése" érdekében. A szöveget az EP kedden, 574 igen, 23 nem, 12 tartózkodó szavazattal fogadta el.

A képviselők felkérik a Bizottságot, nyújtson be jogalkotási javaslatot a mikrohitelezés támogatására.

Hátrányos helyzetűek, romák

A szöveg szerint „a hátrányos helyzetűeket – mint például a (régóta) munkanélküliek, a szociális ellátástól függők, a bevándorlók, az etnikai kisebbségek, mint például a romák, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedők, vagy a hátrányos vidéki területeken élők és a nők – kell a mikrohitelekről szóló európai kezdeményezések középpontjába helyezni".

Nem jók a fogalmak

A jelentés emlékeztet: a Bizottság jelenlegi meghatározása szerint a mikrohitel 25 ezer eurót meg nem haladó összegű hitel, és a 2003/361/EK ajánlás meghatározza, hogy a mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek maximum 10 főt foglalkoztatnak és éves forgalmuk vagy mérlegük nem haladja meg a 2 millió eurót.

A szöveg szerint „ezek a meghatározások nem tűnnek helyénvalónak az összes nemzeti piacon és nem teszik lehetővé, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek és a mikrokölcsönök között, valamint a nem bankképes hitelfelvevőknek nyújtott mikrohitelek és a bankképes mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek között".

Kevesebb akadályt

A képviselők úgy vélik, „mindent meg kell tenni a mikrovállalkozások szabályozási terheinek a legszükségesebbekre történő csökkentésére", és „át kell alakítani az Európai Unió versenyszabályait, csökkentendő a mikrohitelek megadásának akadályait".

Javaslatok

A jelentés szerint az elfogadandó új EU-s jogszabálynak többek között az alábbiakra kell kiterjednie:

  • A Bizottságnak gondoskodnia kell a mikrohitel fogalmának a pénzintézetekről szóló megfelelő statisztikákba és jogszabályokba történő bevezetéséről. A mikrohitelekről szóló statisztikáknak figyelembe kell venniük a tagállamok egy főre jutó GDP-jére vonatkozó adatokat, és különbséget kell tenniük az önálló vagy családi alapú , illetve a családon kívüli alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozások között, hogy lehetővé tegyék az előbbi pozitív megkülönböztetését.
  • A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy szabványosítsák a mikrohitelek statisztikai bemutatását, beleértve az adatok nem, életkor és etnikai származás szerinti bontásban történő gyűjtését és elemzését.
  • A Bizottságnak közösségi stratégiát kell kidogoznia az önfoglalkoztatás előmozdítására alternatívaként a keresetből történő megélhetésre, különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok számára a munkanélküliségtől való megmenekülés lehetőségeként.
  • A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy biztosítsanak adókedvezményeket a mikrohitel-üzletágban részt vevő magánszereplők számára.
  • A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy korlátozzák a felső kamatlábhatár alkalmazását a fogyasztói kölcsönökre; ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok olyan mechanizmusokat alkalmazhassanak, amelyek kizárják a kiemelkedően magas kamatokat.
  • Nemzeti vagy EU-s garanciaalapok a mikrohitelt nyújtók számára

Kényszer kell

Jelentésének plenáris ismertetésekor Becsey Zsolt azt mondta, a mikrohitelezés elterjesztésében „csak a kényszer hoz eredményt", ezért minden tagállamnak kötelezően be kellene számolnia az e téren elért eredményeiről.

Becsey szerint „olyan hitelezést kell elindítani, amely a szerény képességgel rendelkező, a klasszikus kisvállalkozói hitelezés megkívánta önrészek és ingatlanfedezetek nélküli személyek munkaerőpiacra küldését segíti".

Definiálni a hátrányos helyzetű csoportokat

A képviselő hozzátette: „túl kell lépni azon a sablonon, hogy a nehéz helyzetben lévőket keressük általában. Szükség van a hátrányos helyzetű csoportok konkrét definiálására, ilyenek a bevándorlók a nyugati államokban, a cigányok a keleti részeken, a tanyasi, rurális helyzetben lévő emberek, vagy általában a nők."

Becsey nem támogatta a kamatmérték maximalizálását. Szerinte fontos viszont, „az ösztönzés elérése nemzeti szinten, hogy valaki munkanélküli segély helyett akarjon mikrohitelezéssel mikrovállakozó lenni". A jelentéstevő azt mondta, el kell indítani évi kétmillió euróval egy kísérleti programot.

„Fontos, hogy a mikrofinanszírozó közvetítők ne egy uzsora felé vigyék az embereket. Például a cigányságnál ne a saját arisztokrácia igázza le ezeket az embereket, hanem valóban egy partnerségen alapuló, segíteni akaró tevékenységet tudjunk kibontakoztatni" – zárta felszólalását Becsey Zsolt.

Jelentéstevő: Becsey Zsolt (EPP-ED, HU)

Jelentés (A6-0041/2009) – Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 24., kedd

Jogalkotási figyelő

Becsey Zsolt

Becsey Zsolt jelentése: 2014-ben dobozonként legalább 450 forint lenne a cigaretta adója

Fokozatosan, 2014-re dobozonként másfél euróra emelnék a cigaretták és más dohánytermékek adóját. Az EP támogatta az Európai Bizottság javaslatát, de ahhoz képest kisebb emeléseket szeretne.

Az Európai Bizottság által javasolt jogszabály célja, hogy elkerüljék az uniós egységes piac torzulását, és erősítsék az adókonvergenciát. Jelenleg ugyanis a dohánytermékekre kivetett adó jelentősen különbözik az egyes tagállamokban.

A tervezet másik célja – a dohánytermékek reklámozásának tilalmával és oktatással, tájékoztatással kiegészülve – az egészségvédelem.

Az Európai Parlament témafelelőse Becsey Zsolt (néppárti). Jelentését kedden 525 igen, 103 nem, 45 tartózkodó vokssal fogadta el az EP.

Másfél euró adó dobozonként

A szöveg szerint 2012 januárjától ezer szál cigaretta után legalább 64 euró adót kellene fizetni. 2014-től pedig 75 euró lenne a minimális adó. Ez 15 euróval kevesebb a Bizottság által javasolt 90-nél. A 75 euró húsz szálas dobozokkal számolva másfél euróra jön ki dobozonként. (300 forintos eurónál ez 450 forint.)

  
Más dohánytermékek

Az EP szerint a finomra vágott dohány után  2012-től kilogrammonként 43, 2014-től pedig 50 eurót kellene adózni. (Az utóbbira a Bizottság 60 eurót javasolt).

A szivaroknál, szivarkáknál 2012-től 12 euró, 2014-től pedig 22 euró lenne a legkevesebb adó.

2010 helyett 2012

Az Európai Bizottság 2010-ben, illetve 2014-ben emelte volna a minimális adószinteket. A parlament – hogy több időt biztosítson a tagállamok számára az átállásra – az első emelést 2012-re időzítené.

Adózási ügyekben az EP konzultációs jogkörrel bír. Ez azt jelenti, hogy a végső döntést – a parlament véleményének megismerése után – a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban, egyhangúlag hozzák meg.

Jelentéstevő: Becsey Zsolt (EPP-ED, HU)

Jelentés (A6-0121/2009) – A dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai

Javaslat: a Tanács irányelve a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2009. március 24., kedd

Jogalkotási figyelő

Becsey Zsolt

Hegyi Gyula jelentése: párbeszéd a polgárokkal Európáról

Egyelőre nem sikerült jelentősen növelni az európai polgárok tájékozottságát az uniós ügyekről. Az EP véleményadó jelentése az EU-intézmények és a tagállamok összefogását sürgeti.

Hegyi Gyula (szocialista) Strasbourgban kedden, 529 igen, 90 nem, 46 tartózkodó vokssal megszavazott véleményadó jelentése emlékeztet, az uniós polgárok 52 százaléka jó dolognak tartja országa európai uniós tagságát, ennek ellenkezőjét pedig mindössze 14 százalék gondolja". Az Eurobarometer felmérése szerint „minél kevésbé iskolázott és jómódú egy uniós polgár, annál valószínűbb, hogy ellenzi az európai integrációt, ez pedig azt jelzi, hogy minden korábbi erőfeszítés ellenére, az európai eszme elsősorban az európai társadalom művelt, tehetős rétegéhez jut el".

Korlátozott sikerek

A jelentés megállapítja: „az európai polgárok európai ügyekben való tájékozottságának, valamint érdeklődésének növelése terén elért sikerek igen korlátozottak voltak".

A szöveg szerint az EU intézményeinek és a tagállamoknak össze kell hangolniuk kommunikációs erőfeszítéseiket, az intézmények között koordinációra van szükség, és a Bizottság és az Európai Parlament televíziós csatornái között is összeköttetést kell teremteni.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy indítsanak hatékony EU-kommunikációs kampányokat. „A polgárokat tájékoztatni kell az EU-politikák terén tett erőfeszítésekről és e politikák mindennapi életre gyakorolt hatásairól, kiemelve az EU szerepét e téren és a közös európai projekt előnyeit" – áll a szövegben.

Tájékoztatás

A jelentés a közelgő európai választások kapcsán is fontosnak tartja „a polgárok, különösen a fiatal polgárok, azaz az első szavazók helyi és regionális szintű tájékoztatását".

A parlament üdvözli „a EUtube ötletét, minthogy 1,7 millió nézőjével ez egy egyedi eszköz az internetezőknek az uniós politikákról való tájékoztatására".

Hegyi: sok az akadály

Javaslatának plenáris ismertetésekor Hegyi Gyula azt mondta, jelentésének elkészítése alatt „bizonyos értelemben csökkent" kezdeti lelkesedése, mert rájött, „mennyi akadálya van annak, hogy aktív párbeszédet kezdjünk a polgárokkal, mennyire távol áll az Európai Unió bürokratikus gépezete a polgárok mindennapjaitól és vágyaitól".

Hegyi szerint a jelentés legfontosabb része, „hogy túl a fiatalokon – akiket talán könnyű megnyerni iskolai kereteken keresztül az európai integráció ügyének -, elsősorban azokat próbáljuk megcélozni, akiket eddig nem sikerült elérnünk. Ilyenek a kistelepüléseken élők, a munkásosztályhoz tartozók, a nyugdíjasok, általában a szerényebb és szegényebb körülmények között élők. Hozzájuk kellene valamilyen módon eljuttatni az európai gondolatnak, az európai egységnek az értékeit."

A képviselő kiemelte a külföldi tanulás szerepét és azt, hogy „legyen egy egységes, egyéves közös európai tanterv a történelem oktatásáról. Ugyanazt az európai történelmet tanulhassák mind a 23 hivatalos nyelven, mind a 27 országban legalább egy évig". Hegyi továbbá európai szabadegyetemet, népfőiskolát is létrehozna.

Ez a két utóbbi javaslat a végleges szövegbe végül így nem került bele. A jelentéstevő a végszavazás előtt ugyanakkor azt mondta, egy felvizezett jelentés is jobb annál, minthogy ne legyen jelentés, és később még lesz lehetőség az előrelépésre.

Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)

Jelentés (A6-0107/2009) – A polgárokkal folytatott aktív párbeszéd Európáról

Kulturális és Oktatási Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelő

Hegyi Gyula

Biztonságosabb kozmetikumok

Biztonságosabbá tenné az EU a kozmetikai termékeket, és egyszerűsítené az uniós szabályozást. Az EP első olvasatban szavazott.

Dagmar Roth-Behrendt (szocialista, német) a témafelelőse annak a jogszabályjavaslatnak, amely egységes uniós előírásokat határozna meg a kozmetikumokra. A tervezet célja, hogy a gyártói felelősség és az ellenőrzés erősítésével, a szabályozás egyszerűsítésével fokozzák a kozmetikai termékek biztonságosságát. Az állatkísérleteket betiltó uniós rendelkezéseket az új jogszabály nem érinti.

Az EP első olvasatban március 24-én 633 igen, 29 nem, 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a tervezetet.

Reklámban csak az igazat

Az Európai Bizottság 2006-os becslése szerint a kozmetikumok 5 százaléka tartalmaz nanorészecskéket. Az új szabályozás biztonságossági vizsgálatot ír elő az ilyeneket tartalmazó termékeknél. Az EP pontosítaná a nanoanyagok definícióját is.

A jövőben a kozmetikumok csomagolásán és a reklámokban csak a termékek valódi, bizonyított hatását szabad majd megemlíteni.

Hatályba lépés

A rendet az unió összes tagállamában közvetlenül hatályos lesz – az EU Hivatalos Lapjában történt közzététel után 42 hónappal.

A vitában Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a nanotechnológia néhány évvel ezelőtt elkezdte meghódítani a kozmetikai iparágat is, és „mára ennek következtében soha nem látott lehetőségek és távlatok nyíltak meg. Ugyanakkor fontos, hogy kellő óvatossággal kezeljük ezt a kérdést, nem lassítva a felfedezéseket és azok alkalmazását, de figyelve az egészségügyi veszélyekre is".

Olajos úgy vélte, „fontos, hogy az emberek tudják, hogy milyen készítményeket használnak, így a megfelelő és részletes címkézés elengedhetetlen, a gyártói felelősség pedig alapvető. Egy hatalmas és egyre növekvő iparágról beszélünk, hiszen a kozmetikai ipar bevétele az unióban 65 milliárd euróra rúg évente." A képviselő hozzátette, a Bizottság becslése szerint 2006-ban a kozmetikumok 5 százaléka tartalmazott nanoösszetevőket, ez a szám viszont mára meg is duplázódhatott.

Jelentéstevő: Dagmar Roth-Behrendt (PES, DE)

Jelentés (A6-0484/2008) – Kozmetikai termékek (átdolgozás)

a kozmetikai termékekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Jogalkotási figyelő

Dagmar Roth-Behrendt

Évente 180 ezer nő nemi szervét csonkítják meg Európában

Az EP súlyos bűncselekménynek, az emberi jogok megsértésének tekinti az elsősorban bevándorlók körében dívó barbár szokást, és határozott fellépést kíván ellene a tagállamoktól.

Az Egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 100-140 millió nő és leány nemi szervét csonkították meg, és évente mintegy 2-3 millió nőt – Európában 180 ezret – fenyeget ez a veszély.

A megcsonkítás elsősorban bevándorló, illetve menekült családokban szokás. Az érintett lányokat a beavatkozás elvégzésére gyakran hazaküldik eredeti lakhelyükre.

Az emberi jogok megsértése

A Cristiana Muscardini (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) által jegyzett, kedden, 647-10-24 arányban elfogadott véleményadó jelentésben az EP „határozottan elítéli a női nemi szervek megcsonkítását mint az alapvető emberi jogok, továbbá a nők és lányok személyének és testi sérthetetlenségének kegyetlen megsértését, és ezért azt a társadalom tekintetében súlyos bűncselekménynek tekinti".

A parlament „felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiát és cselekvési terveket a női nemi szerv megcsonkításának betiltása érdekében". A képviselők törvényi és közigazgatási, valamint megelőző, oktatási lépéseket tennének, mindenekelőtt „széleskörű tájékoztatást nyújtva a veszélyeztetett csoportok számára rendelkezésre álló védelmi mechanizmusokról".

Jelentse az orvos

A jelentés „felszólítja a tagállamokat, hogy az általános orvosok, kórházi orvosok és egészségügyi csoportok számára kötelezően írják elő a női nemi szervek csonkításának eseteiről az egészségügyi hatóságok és/vagy a rendőrség számára történő jelentéstételt".

Az EP elvárja, hogy „az EU-ban menekültstátuszt kapó nőknek és leányoknak megelőző intézkedés gyanánt előírják, hogy rendszeresen jelenjenek meg orvosi vizsgálaton, amely védelmet nyújtana a számukra az EU területén esetlegesen később végrehajtott csonkítással szemben". A képviselők úgy vélik, „ez az intézkedés semmi esetre sem minősülne diszkriminációnak e nőkkel és leányokkal szemben".

Mindenképpen bűncselekmény

A szöveg „felhívja a tagállamokat, hogy tekintsék bűncselekménynek a női nemi szervek megcsonkításának minden formáját, tekintet nélkül arra, hogy az érintett nő ahhoz beleegyezését adta-e vagy sem, és büntessék meg azt, aki segítséget, tanácsot, támogatást nyújt vagy arra buzdít egy személyt, hogy ilyen tettet hajtson végre egy nő vagy lány testén".

Jelentéstevő: Cristiana Muscardini (UEN, IT)

Jelentés (A6-0054/2009) – Az EU-ban gyakorolt női nemi szervi csonkítás elleni küzdelem

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 24., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Cristiana Muscardini

Jelentések a strukturális politikáról

Az Európai Parlament öt véleményadó jelentést fogadott el az uniós strukturális politikáról.

Az EP kedden elfogadott saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentései a következő témákat vizsgálják meg:

  • Zöld könyv a területi kohézióról és a kohéziós politika jövőbeli reformjáról folytatott vita állásáról
  • Legjobb gyakorlatok a regionális politika terén és a strukturális alapok felhasználásának akadályai
  • A kohéziós politika városi dimenziója az új programozási időszakban
  • A kohéziós politika vidékfejlesztési intézkedéseket kiegészítő jellege és vidékfejlesztési intézkedésekkel történő összehangolása
  • A strukturális alapokra vonatkozó rendelet végrehajtása 2007-2013 között: a nemzeti kohéziós stratégiákról és az operatív programokról folytatott tárgyalások eredményei

A parlamenti vitában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte a kohéziós politikának a jövőben eredeti célkitűzésére kell fókuszálnia, tehát „a gazdasági, szociális problémákkal szembenézni kényszerülő térségekben strukturális változások létrehozására".

„Ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabbak legyünk, a kihívásoknak megfelelő területi egységekre kell koncentrálnunk. Újra kell strukturálni a gazdasági együttműködések formáit, amiben a makrorégiók játszhatnak fontos szerepet" – mondta a képviselő.

„Ugyanakkor őszintén szembe kell néznünk az egyes területekre koncentrálódó szegénységgel is. Ha valódi változásokat akarunk elősegíteni, arra a szintre kell koncentrálnunk, ahol a probléma jelentkezik, vagyis célzott, komplex intézkedésekre lenne szükség a régiók alatti szinten is. Nem elég projekteket finanszíroznunk, az összes alapot bevonó, integrált megközelítésre van szükség, valós segítséget nyújtva az unió legkiszolgáltatottabb állampolgárainak" – fogalmazott Harangozó Gábor.

Részletes sajtóközlemény (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/059-52349-082-03-13-910-20090323IPR52339-23-03-2009-2009-false/default_hu.htm

Jelentéstevő: Lambert van Nistelrooij (EPP-ED, NL)

Jelentés (A6-0083/2009) – Zöld könyv a területi kohézióról és a kohéziós politika jövőbeli reformjáról folytatott vita állásáról

Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 24., kedd

Jogalkotási figyelő

Lambert van Nistelrooij

Jelentéstevő: Constanze Angela Krehl (PES, DE)

Jelentés (A6-0095/2009) – Legjobb gyakorlatok a regionális politika terén és a strukturális alapok felhasználásának akadályai

Jogalkotási figyelő

Constanze Angela Krehl

Jelentéstevő: Oldřich Vlasák (EPP-ED, CZ)

Jelentés (A6-0031/2009) – A kohéziós politika városi dimenziója az új programozási időszakban

Jogalkotási figyelő

Oldřich Vlasák

Jelentéstevő: Wojciech Roszkowski (UEN, PL)

Jelentés (A6-0042/2009) – A kohéziós politika vidékfejlesztési intézkedéseket kiegészítő jellege és vidékfejlesztési intézkedésekkel történő összehangolása

Jogalkotási figyelő

Wojciech Roszkowski

Jelentéstevő: Miroslav Mikolášik (EPP-ED, SK)

Jelentés (A6-0108/2009) – A strukturális alapokra vonatkozó rendelet végrehajtása 2007-2013 között: a nemzeti kohéziós stratégiákról és az operatív programokról folytatott tárgyalások eredményei

Jogalkotási figyelő

Miroslav Mikolášik

Perger István/ EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük