Támogatta az EP, hogy az eddigi felső határérték kétszeresre, azaz 50 milliárd euróra emeljék a tagállamok fizetési mérlegéhez nyújtható, középtávú pénzügyi támogatás maximumát. Magyarország korábban ebből a keretből jutott 6,5 milliárd eurós kölcsönhöz.

 

Támogatta az EP, hogy az eddigi felső határérték kétszeresre, azaz 50 milliárd euróra emeljék a tagállamok fizetési mérlegéhez nyújtható, középtávú pénzügyi támogatás maximumát. Magyarország korábban ebből a keretből jutott 6,5 milliárd eurós kölcsönhöz.

Az EP-képviselők 369 igen, 9 nem, 15 tartózkodó vokssal támogatták a fizetésimérleg-támogatás maximális mértékének megemeléséről szóló javaslatot. A képviselők a szöveget kiegészítették bizonyos, az EP ellenőrzési szerepét erősítő módosításokkal. Az Európai Parlament állásfoglalást is elfogadott a témában.

A jelentésről szóló parlamenti vitában a néppárti frakció vezérszónokaként szólalt fel Becsey Zsolt. A képviselő azt mondta, �nem érti�", miért kell �ilyen pánikszerűen" tárgyalni a kérdést, �hiszen az eddig 25 milliárdos euróban mmég a hirtelen román segítségnyújtás is beleférne".

Becsey úgy vélte, �politikai probléma, sőt szégyen, hogy a mmegszorult, eurózónán kívüli tagállamok fizetésimérleg-hiteleit nem az unió oldja meg, hanem ez koprodukcióban az IMF-fel tesszük, valahol a török és a pakisztáni hitelek között. Tagállamok esetében ez szégyen". A szolidaritás mint az unió alapértéke mondott csődöt – mondta a képviselő. �Különössen felháborítónak tartom, hogy az ez év márciusi kiegészítő megállapodásban Magyarországot arra kényszerítik, hogy csökkentse a mezőgazdasági közvetlen támogatások nemzeti kiegészítését" – fogalmazott Becsey.

Herczog Edit (szocialista) azt mondta, �a válság hosszát é�s nagyságát nem tudjuk előre jelezni, mindig követjük. Ha nem is tudunk a válság elé menni, törekednünk kell, hogy minimálisra szorítsuk a reagálási időt, és maximalizáljuk a transzparenciát, a demokratikus folyamatot és a hatékonyságot".

Háttér

A 332/2002/EK tanácsi rendelet a szerződés 119. és 308. cikke alapján létrehozott egy, a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi segítségnyújtást biztosító eszközt, amely felváltotta az 1969/88 tanácsi rendelet által meghatározott korábbi eszközt. Ez az eszköz hajtja végre a Szerződés 119. cikkében meghatározott mechanizmust, amely révén a Közösség kölcsönös segítséget nyújthat egy olyan tagállamnak, amely �a fizetési mérlege tekintetében a fizetési mérlegg egészének egyensúlyhiányából vagy a rendelkezésére álló deviza típusából adódóan nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti", feltéve, hogy ez a tagállam nem tartozik az euróövezetbe.

E rendelet 2002. februári elfogadásával a korábbi rendeletben meghatározott 16 milliárd EUR összegű küszöbértéket 12 milliárd euróra csökkentette a közös pénz bevezetése miatt, így az euróövezet tagjai már nem voltak többé jogosultak a fizetési mérleggel kapcsolatos 119. cikk rendelkezéseire. Azóta az EU kibővült, és az EMU-ban részt nem vevő tagállamok száma lényegesen megnőtt. Ennek ismeretében és a nemzetközi pénzügyi környezetben bekövetkező fejleményekre való tekintettel a Tanács úgy határozott, hogy 2008. december elején az eredeti 12 milliárd euróról 25 milliárdra növeli az általános pénzügyi támogatás felső határértékét, és sürgősségi eljárás keretében az Európai Parlament erről kedvező véleményt adott.

A Európai Tanács március 19�20-ai ülése felszólított a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szükség esetén a rendelkezésre álló valamennyi eszköz alapján és megfelelő esetben a nemzetközi pénzügyi intézetekkel szoros együttműködésben készen álljon az eseti jelleggel való fellépésre. Az ott elfogadott szöveg szerint �a Köz�össég készen áll arra, hogy fizetésimérleg-támogatást nyújtson azon tagállamoknak, amelyek arra jogosultak és amelyeknek arra szükségük van, és e célból üdvözli a Bizottság javaslattételi szándékát a fizetési mérleggel kapcsolatos uniós támogatási lehetőség felső határának kétszeresére, vagyis 50 milliárd euróra emelésére".

A felső határérték kétszeresre emelésére vonatkozó új bizottsági javaslatot a nemzetközi pénzügyi kilátások romlása, illetve a Romániának nyújtandó azon középtávú pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalások indokolják, amelyet az EU 5 milliárd euró értékben szándékozik biztosítani. Az EU ezidáig Magyarország számára 6,5 milliárd euró értékben, Lettország számára pedig 3,1 milliárd euró értékben hagyott jóvá a fizetési mérleg javítását célzó kölcsönt.

Jelentéstevő: Pervenche Berès (PES, FR)

Jelentés: A6-0268/2009 – a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2009. április 22., szerda

Jogalkotási figyelő

Pervenche Berès

De Blasio Antonio jelentése: 1,4 milliárd eurónyi szabálytalanság az uniós támogatásoknál

Jelentősen nőtt az uniós pénzek felhasználásánál jelzett szabálytalanságok által érintett összeg 2007-ben 2006-hoz képest. De Blasio Antonio jelentése Magyarországot is bírálja.

De Blasio Antonio (néppárti) készítette az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló parlamenti jelentést, amely a 2007-es évet értékeli. A szöveget pénteken 382 igen, 7 nem, 6 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európai Parlament.

1 milliárd 425 euró

A szöveg szerint 2006-ban 1 milliárd 143 millió eurós összeget tettek ki a saját források, a mezőgazdasági kiadások, a strukturális támogatások és a közvetlen kiadások terén jelzett szabálytalanságok. Ez az összeg 2007-ben 1 milliárd 425 millióra növekedett.

Az Európai Bizottságnak jelzett összegek politikai területenként a következők (euróban):

  • saját források: 377 millió (2006-ban 353 millió),
  • mezőgazdasági kiadások: 155 millió (2006-ban 87 millió),
  • strukturális intézkedések: 828 millió (2006-ban 703 millió),
  • előcsatlakozási alapok: 32 millió (2006-ban 14 millió),
  • közvetlen kiadások: 33 millió;

Helyesbítés, felfüggesztés, behajtás

Az EP a jelentéstervezet szerint hangsúlyozza, �hogy a tagállamok a szabálytalanságok feltárásának fokozása érdekében megelőző fellépést tegyenek, mielőtt a kedvezményezetteknek bármilyen tényleges kifizetést folyósítanának".

A parlament �támogatjja a Bizottság azon álláspontját, hogy amennyiben szabálytalanságokra derül fény, helyesbítő intézkedéseket tesznek, beleértve a kifizetések felfüggesztését és a jogtalan vagy téves kifizetések behajtását".

A szöveg a mezőgazdasági támogatásokról szólva emlékeztet: 2007. január 1-jétől a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan szabálytalanságról, amely 10 ezer eurónál nagyobb összeget érint. A jelentésben az áll, hogy a bejelentett szabálytalanságok száma 53 százalékra csökkent (1548 eset a 2006-ban tapasztalt 3294-gyel szemben), ez azonban a képviselők szerint a jelentési kötelezettséghez kapcsolódó magasabb küszöbértékkel magyarázható.

A strukturális intézkedésekkel kapcsolatban a jelentés �elismeri, hoogy nagyszámú tagállamban fordulnak elő az uniós pénzeszközök felhasználásában nem megfelelő kezeléshez, esetenként akár csaláshoz kapcsolódó szabálytalanságok". Ezekből a tagállamok 2007-ben 3 832 szabálytalanságot jelentettek (ez 2006-hoz képest 19,2 százalékos növekedést jelent). Az érintett összeg 828 millió euró.

Megbízhatatlan jelentések

A jelentés szerint az EP �elismeri, hogy a sttrukturális alapok hatékony felhasználása jelentős kihívásokat jelentett, különösen az új tagállamok számára". A parlament �üdvözli e tagállamoknnak a végrehajtási kapacitásaik fejlesztése terén tett erőfeszítéseit, és felkéri azokat a munka felgyorsítására, hogy elfogadható időn belül kézzelfogható eredményeket tudjanak felmutatni".

Az előcsatlakozási alapoknál a jelentés szerint �még mindig probléma a jeelentett információ elégtelen mennyisége". A jelzések megbízhatatlanságára példaként Romániát, Bulgáriát és Magyarországot említi a szöveg.

Az EP erősítené az EU Csaláselleni Hivatala (OLAF) nyomozati jogkörét.

A pénzügyminisztereknek ment a dohány

A parlament �sajnálja, hogy a Bizottság képtelen volt áttfogó jelentéssel szolgálni az EU, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeiről".

A képviselők elfogadhatatlannak tartják, �hogy mikor a Philip Morris és a Japan Toobacco megállapodásai értelmében a Közösség 1,65 milliárd eurót kapott a csalás elleni küzdelemre, a Bizottság közös megközelítésmód kialakítása helyett e pénz körülbelül 90 százalékát elkülönítések nélkül továbbadta közvetlenül a tagállamok pénzügyminisztereinek". Az EP �felhívja a Tannácsot és a Bizottságot, hogy a parlamenttel együtt állítsanak fel egy háromoldalú munkacsoportot, amelynek feladata, hogy megfelelő megoldásokat találjon ennek, illetve az unió hasonló jövedelmeinek a bölcsebb és jobb felhasználására". 

Jelentéstevő: De Blasio Antonio (EPP-ED, HU)

Jelentés (A6-0180/2009) – A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – 2007-es éves jelentés

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. április 24., péntek

Jogalkotási figyelő

De Blasio Antonio

Csibi Magor jelentése: környezetbarát tervezés

A környezetbarát tervezésről szóló irányelvet csak az energiával kapcsolatos termékekre terjesztené ki az Európai Bizottság. Az EP ennél nagyobb lépést szeretne.

Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezéséről szóló jogszabály átdolgozásának parlamenti témafelelőse Csibi Magor (liberális, Románia). Jelentését pénteken fogadta ez az EP plenáris ülése, 394 igen, 13 nem, 3 tartózkodó vokssal.

A jelentés indokolása emlékeztet: a 2005. július 6-ai 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi keretirányelv hozta létre az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteit. Ennek mostani átdolgozásának a célja a 2005/32/EK módosító irányelv beépítése, és az irányelv hatályának kiterjesztése, �hogy az összes energiával kapcsolatos termék esetében lehetővé váljék a környezetbarát tervezésre vonatkozó közösségi követelmények megállapítása".

A Bizottság az átdolgozásban csak az irányelv hatályának az energiával kapcsolatos termékekre történő kiterjesztésére tesz javaslatot. Csibi Magor ��ezzel szemben az irányelv hatályának a személyszállító és árufuvarozási eszközökön kívül valamennyi termékre történő azonnali kiterjesztését javasolja annak érdekében, hogy rugalmasabban lehessen alkalmazkodni a jövőbeli környezeti kihívásokhoz és az olyan prioritásokhoz, mint a természeti erőforrások fenntartható felhasználása".

A jelentéstevő szerint az irányelv hatályának javasolt mértékű kiterjesztése nem teszi lehetővé a termékek környezeti hatásainak költséghatékony javításában rejlő lehetőségek teljes kiaknázását.

Az EP így például azt javasolja, hogy a Bizottság �legkésőbb 2012-ig vizsgálja felül az irányeelv hatályának az összes, energiával kapcsolatos termékre történő kiterjesztésének helyénvalóságát, ezen irányelv és végrehajtási intézkedéseinek hatékonyságát, a végrehajtási intézkedések küszöbértékeit, a piacfelügyeleti mechanizmust és minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozást, és adott esetben ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot nyújtson be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz".

Jelentéstevő: Csibi Magor (ALDE, RO)

Jelentés (A6-0096/2009) – Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2009. április 22., szerda

Jogalkotási figyelő

Csibi Magor

Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük