Budapest és a Balaton között félúton, a Velencei-hegység lábánál fekszik a bársonyos vizű Velencei-tó. Hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A déli parton elterülő – közigazgatásilag Agárddal és Dinnyéssel összevont – Gárdony éppen húsz éve kapott városi rangot. A kerek évfordulót látványos rendezvénysorozattal ünneplik meg.

 

Budapest és a Balaton között félúton, a Velencei-hegység lábánál fekszik a bársonyos vizű Velencei-tó. Hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A déli parton elterülő – közigazgatásilag Agárddal és Dinnyéssel összevont – Gárdony éppen húsz éve kapott városi rangot. A kerek évfordulót látványos rendezvénysorozattal ünneplik meg.

 Az ünnepségek kezdete előtt szakújságírók egy csoportja látogatott a városba, hogy megismerkedjen a hely nevezetességeivel, szórakozási lehetőségeivel. A vendégeket először Tóth István polgármester köszöntötte, aki rövid tájékoztatójában elmondta: Gárdony kezdetben ritkán lakott település volt, városként viszont már lendületesen fejlődik. Ebben persze nagy szerepet játszik a tó, mely fiatalabb, mint a Balaton – 8-9 ezer éves – mégis elöregedett állapotban van. Mindössze néhány kis patak táplálja. Felületének harminc százalékát nád borítja, egyedi romantikáját is éppen ez adja. Halak, vidrák úszkálnak benne, élővilága roppant gazdag. A tó a hetvenes években eliszaposodott, akkor kezdődött felújítása. A kikotort iszapból szigetek épültek.

A tó nevének eredete bizonytalan. Egyesek szerint velencei kereskedők, Mátyás király idején pedig olasz kőművesek jártak erre és ők találtak hasonlóságot saját hazájukkal, mások szerint a vitorlarúd tetején lecsüngő zsinór nevét vitték át a szóba a halászok.

A fejlődés nem mentes az ellentmondásoktól. A Sukorón tervezett 4-5 csillagos szálloda és kaszinó erősen megosztja a közvéleményt, mert ide évente 5-8 millió(!) vendéget várnak. Bőröndpusztán az ország talán második legnagyobb repülőterét építik. Ennek környezetkárosító hatásáról szintén komoly viták folynak.

Jelenleg ugyanis nagyon vigyáznak a tó és környékének természeti értékeire. Sebestyén András, a MOHOSZ Velencei-tavi kirendeltségének vezetője beszámolt arról, hogy a tavon 1974 óta üzemszerű halászat nincs, csak parti és csónakos horgászat lehetséges. Télen a lékben-horgászás is nagyon népszerű. A négyezer hektár területű természetvédelmi területen pedig még horgászni is tilos, belépni is csak engedéllyel szabad. A halgazdaság gondoskodik a kellő korú és mennyiségű, előnevelt halivadék folyamatos kihelyezéséről. Az év szinte minden hónapjában telepítenek a horgászok számára kifogható méretű halakat a tóba. A nyári hónapokban sok nyaraló és turista vált időszaki horgászjegyet.

Az Agárd-dinnyési nagy csónakkikötő szomszédságában áll a MOHOSZ üdülője. A szállodai komforttal berendezett épülethez parkoló is tartozik. Csónakok is bérelhetők, melyekkel a tó hangulatos, jó fogási eredménnyel kecsegtető horgászhelyei könnyen megközelíthetők. Apró szépséghiba, hogy míg egy horgász napijegy ára felnőtteknek 1800 forint, a csónak bérlése 4200 forintba kerül.

 A természetvédelmi terület a vidék értékes része. Madárállománya európai hírű, ornitológusok generációja jár ide tanulni. A ritka fajok óvására való tekintettel a védet területek csak engedéllyel, szakképzett vezető kíséretében látogathatók. Itt a kirándulók megcsodálhatják a Velencei-tavi Madárrezervátum és a Velencei-tó nádasainak ritkaság számba menő élővilágát. A séta a Madárdal tanösvényen érdekes fényképek készítésére ad lehetőséget, a Dinnyési Hagyományőrző Központ pedig kiállításon mutatja be mindazt, amivel személyesen nem sikerült találkozni.

Iskolai tanulmányaik alapján sokan gondolják úgy, hogy szikesek csak az Alföldön találhatók. Ez komoly tévedés és az ellenkezőjéről bárki meggyőződhet. Átgondolt természetvédő munka eredményeként sikerült a dinnyési szikes helyreállítása, ahol ma már a fű között foltokban a Sziki üröm is tenyészik és egyes pontokon vastag rétegben ütközik ki a sziksó. Az eredeti vegetáció visszaállításában „közreműködik" az őshonos magyar szürkemarha csorda, amit errefelé csak ezüstmarhának neveznek. A szikeshez vezető, lovaskocsis túra során szép példányaikkal találkozhatunk.

A tótól kissé távolabb jó vadászterültek is húzódnak. Pechtol Lajos megyei fővadász azt szeretné, hogy a vadász szó előbb – utóbb azonos legyen a természeti érték őrével. A fenntartható fejlődés kialakítása során az emberek vegyék észre: ez az élővilág mindig itt volt, maradjon is meg! A Vadásznap hagyományőrző ünnep a megyében, három pilléren nyugszik: ünnepi formát ad, kiállítás nyílik, a végén pedig majálisszerűen fejeződik be. A tó évszázadokon át vadparadicsom volt, ma a teljes területe védett, vadászni itt nem szabad. A régi 7-es úton túl viszont már erre is lehetőség van.

 Az öregek elbeszélése szerint a pásztorok észrevették, hogy azok a bivalyok termékenyebbek, amelyek többet időztek a Bika-völgyi vizes-saras tócsákban, kopolyákban. Egy ilyen kopolya alatti vízlencséből fakad az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő forrása. Az ezer méter mélyről feltörő, 58 C fokos, alkáli-hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos gyógyvíz elsősorban reumás panaszok, mozgásszervi és egyes nőgyógyászati megbetegedések enyhítésére, megszüntetésére alkalmas. Évente közel kétszázezer vendég látogatja. A forrásvíz nemcsak a fürdőt látja el. Rövidesen az egész város fűtését is így fogják megoldani.

 A fürdő ékszerdobozaként emlegetett élménymedence a családok kedvence. Van itt álló és fekvő masszírozó, vízkésekkel és gejzírekkel dúsítva. A fél méter vízmélységű gyermekpancsolóban csúszda és vidám játékelemek is helyet kaptak. Mellette a százötven négyzetméteres, színes, mesemotívumokkal díszített bútorokkal berendezett játszóház segíti az egész család felhőtlen szórakozását. Az épületen kívül, a kertben, Magyarországon egyedülálló, minden korosztály számára megfelelő kalandpark és játszótér várja a gyerekeket – közel ötszáz négyzetméternyi területen.

 A fürdő szauna kertje különböző hőmérsékletű finn-, infra-, aromakabinokkal jakuzzival gondoskodik a pihenni vágyókról. Mindezeken kívül van még egy hangulatos sóbarlang, masszázs-szalon, korszerű fittness-, aerobic- és spinningterem, szolárium stúdió. A fürdőt fenntartó Holding Németországba küldött fiatal szakembereket, akik ha onnan visszatértek, nemcsak dolgozni fognak jobban, hanem a többieknek is meg fogják tanítani mindazt, amit ott láttak. A fürdőhöz rövidesen négycsillagos színvonalú kemping is tartozik majd, a meglévő átalakítása ugyanis már megkezdődött.

A termálfürdőtől mindössze nyolcszáz méterre áll a Simon Panzió és Borászat. A család őse Forgács Simon neves törökverő vitéz volt, címere az egyik hordón ma is látható. A Borászat és a pince 1999-ben épült. Alapterülete 1200 m2. Befogadóképességére jellemző, hogy 250 darab ászokhordóban mintegy 3000 hektoliter nemes nedű tárolására képes. A borok hagyományos oxidatív eljárással készülnek. A sóskúti mészkővel kirakott és nemes penésszel borított, boltíves építményben, több ezer literes faragott fenekű régi hordók, a kiállított régi eszközök, a hagyományokat felelevenítő pinceszerek, a több generáció óta szőlővel és borral foglalkozó Simon család különleges évjáratú borai a borkedvelők szinte minden igényének kielégítésére képesek. A Panziót körülvevő zöldövezet nyugalma és családias hangulata feledteti a hétköznapok nyüzsgő világát, 13 szobája (12 két ágyas és 1 háromágyas) pedig kiváló kikapcsolódást, pihenést nyújt az ide látogatóknak.

 Aki pedig a bornál is erősebb italra vágyik, az előtt egész évben nyitva áll az Agárdi Pálinkafőzde Látogatócentruma. A főzde nem akármilyen sikerekkel büszkélkedhet. Idén 18. alkalommal rendezték meg Ausztriában a Destillata párlatversenyt, amelyre 13 országból (Argentínából, Ausztráliából, Ausztriából, Görögországból, Hollandiából, Magyarországról, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Svédországból, Szlovákiából, Thaiföldről és Új-Zélandról) több mint 1600 mintát küldtek, hogy azokat a nemzetközi szakmai zsűri értékelje. A versenyre benevezett 188 főzde közül az összesített győztes magyar lett: az „Év Főzdéje", a „Nemzetgyőztes" és az „Év Főzőmestere" címeket egyaránt az Agárdi Pálinkafőzde kapta.

 A Látogatócentrum étterme, rendezvények, összejövetelek lebonyolításra is alkalmas. A nyitva tartás a kívánságokhoz igazodik. A konyha remekeinek elkészítése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy kizárólag a legjobb minőségű, friss alapanyagokat használják fel. Éppen ezért étlapjuk sincs, az ételeket az évszaknak megfelelően – esetleg a vendégekkel előzetesen egyeztetve – készítik el. Különlegességük a kertben felépített kemence, amiben a látogatók szeme láttára készül a friss kenyérlángos, sülnek a pecsenyék.

 A város életének nagy eseménye lesz idén a II. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál Agárdon, április 30. és május 3. között. A többnapos rendezvényen szeretnék bemutatni az ide látogatóknak, hogy a tó nemcsak a forró nyári napokban csábító helyszín. Egyedülálló a fesztiválok palettáján, hogy a négy nap alatt együtt, egy helyen ilyen téma-gazdag kulturális- és sportkínálatot nyújtson. Ebben az időben nyílt napot tartanak az Agárdi Pálinkafőzdében és a Simon Pincészetben, valamint az Ivadéknevelő Tógazdaságban. A Fesztivál alkalmával, 30-án kerül sor Gárdonyi Géza szülői házában a megújult emlékkiállítás megnyitására is.

http://www.gardony.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük